HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péter kiakadt: Én nem az orosz, én a magyar kormánynak dolgozom

A külügyminiszter szerint Szlovákián és Magyarországon kívül mindenki háborúpárti az Unióban. Emellett irracionálisnak nevezte azt a felvetést, hogy Oroszország NATO-tagállamot támadna meg.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. december 04.



„Én nem az orosz, én a magyar kormánynak dolgozom” – ezzel a mondattal vágott vissza Szijjártó Péter külügyminiszter szerda este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy ha szerinte csak az EU akar háborút, akkor Moszkva miért sérti meg drónokkal és hírszerző hajókkal a NATO-tagállamok területét. A külügyminiszter szerint egyébként is „kicsinyes, beteg dolog azt nézni”, mennyire vág egybe két ország álláspontja, mert őt nem érdekli „az oroszok, a barbadosziak vagy a bermudaiak” gondolata.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy pontosan kicsoda „Brüsszel”, a miniszter kifejtette, hogy Szlovákiát és Magyarországot leszámítva minden EU-s tagország, mert „ők” háborút akarnak.

„Amikor Brüsszelről beszélünk, akkor nem egy földrajzi lokációt határozunk meg, hanem az európai mainstreamről beszélünk” – tette hozzá. Arra a felvetésre pedig, hogy akkor Magyarországon miért épül fegyvergyár és miért fordítanak pénzt haderőfejlesztésre, a miniszter úgy reagált, hogy az „európai mainstream” Ukrajnára költi a pénzt, pedig „a csatatéren nem lehet megváltoztatni ezt a háborút”.

Szijjártó éles határt húzott a saját védelmi képességek fejlesztése és egy harmadik ország felfegyverzése között. „Mi a NATO vagyunk. A NATO meg tudja védeni saját magát, ehhez nem kell Ukrajna. (...)

Ukrajna nem értünk harcol, Oroszország nem minket támadott meg”

– jelentette ki. A miniszter „földtől elrugaszkodott, irracionális helyzetértékelésnek” nevezte, hogy az oroszok megtámadnának bármelyik NATO-tagországot, és végképp annak gondolja, hogy Európa támadná meg Oroszországot.

Az interjúban

arra is rákérdeztek, felszólították-e valaha Vlagyimir Putyint a háború befejezésére. Szijjártó erre kitérő választ adott:

„Világosan képviseltük az álláspontot, hogy Magyarország a békében érdekelt, azt is világossá tettük, hogy mi minden támogatást megadunk minden békekezdeményezésnek”. Hozzátette, a háború elején már elmondták a véleményüket. Amikor a riporter felvetette, hogy az ukrán elnök belement a módosított amerikai béketervbe, amit az orosz fél részben elutasított, a külügyminiszter annyival zárta rövidre a témát, hogy: „nem tudjuk [hogy Zelenszkijnek megfelel-e a béketerv]”.

Szóba került a múlt hét pénteki Orbán–Putyin találkozó is. A miniszter nehezményezte, hogy a miniszterelnök Donald Trumppal folytatott tárgyalása nem kapott elég figyelmet. „Az lenne a korrekt, ha a kettőt együtt tetszene említeni” – mondta. Különösen indulatosan reagált arra a felvetésre, hogy Orbán Viktort Putyin „odahívta-e” Moszkvába:

„hülyének ne tessék nézni már tényleg, őszintén kérem. (...) Nem hívják oda sehova Magyarország miniszterelnökét, hanem meghívják!”.

A moszkvai utat Szijjártó azzal indokolta, hogy tájékoztassák az orosz felet: Magyarország felmentést kapott az amerikai szankciók alól, így a korábbi szerződések, köztük a Paks II. projekt is folytatódhat. A szankciókkal sújtott balkáni orosz energetikai cégek részleges kivásárlása csak „sokadik pontként” merült fel, arról a Mol fog tárgyalni.

Az interjú végén a külügyminiszter azt is bejelentette, hogy

Magyarország Szlovákiával közösen meg fogja támadni azt az uniós megállapodást, amely 2027 novemberére teljesen kivezetné az orosz földgázt az EU piacáról,

mivel az szerinte drámai hatással lenne az országra.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor üzent a DPK-soknak: A Fidesz meggyengült, a megújulás máshonnan jön
Orbán Viktor a DPK tagjainak írt üezentben értékelte a választási vereséget. Azt írta, a Fidesz ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására, a változásnak alulról kell jönnie.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.

Szerinte az ő és a „Harcosok Klubjának” köszönhető, hogy „a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.”

A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.

Ehhez azonban megújulásra van szükség. Orbán Viktor szerint „a Fidesz, mint nagy kormányzópárt meggyengült”, és ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására. Állítja, a változásnak nem a pártból, hanem alulról kell érkeznie. „A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a DPK egy ilyen platform, így kulcsszerepe van a folyamatban.

A kampányt úgy értékelte, hogy a választók két ajánlat közül választhattak. Míg „a Tisza azt ígérte, hogy jobb lesz az emberek élete, ha a változásra szavaznak”, addig az ő oldaluk a biztonságra helyezte a hangsúlyt: „a veszélyek korában élünk, a járt utat járatlanért el ne hagyd!”

„A szavazók… az elsőt választották. Kívánjuk, hogy igazuk legyen. Még akkor is, ha kitartunk amellett, hogy mi döntöttünk jól” – írta.

A jövővel kapcsolatban borús képet festett, szerinte „az önkény és az akarnokság korszakába lépünk”. Úgy véli, az új hatalom az alkotmányos garanciák eltörlésére törekszik, „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot”, és meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. „Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk” – tette hozzá.

Levele végén összefogásra, közös gondolkodásra és újjáépítésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a DPK hálózata a megújulás egyik fontos pillére, és számít a tagok javaslataira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fásy Zsüliett filmjére 101 millió, a városi karneválra 0 forint – kiakadt a szombathelyi polgármester
Dr. Nemény András, Szombathely a Facebookon bírálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatások elosztását. Szerinte 17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit.


Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere nyíltan kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatásokat egy Facebook-bejegyzésben. A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik nagy helyi rendezvény egyáltalán nem kapott állami támogatást, míg Fásy Ádám lányának, Zsüliettnek a dokumentumfilmjére 101 millió forintot fizettek.

„25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál: négy nap, rengeteg helyszín, több száz program, ezer jelmezes felvonuló, százezer néző, Közép-Európa legnagyobb történelmi jelmezes felvonulása – NKA-támogatás: 0 forint. Fásy Zsülike dokumentumfilm – NKA-támogatás: 101 millió forint.”

A polgármester szerint ez az aránytalanság egy szélesebb körű problémát jelez.

„17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit”

– jelentette ki.

Szerinte azonnal vissza kell vonni ezt a döntést, és újra ki kell írni a pályázatot, a felelősöket pedig meg kell büntetni. „Lesz dolga az új kormánynak” – jegyezte meg Nemény András.

Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki a Nemzeti Kulturális Alap körül egy 17,088 milliárd forintos támogatási keret elosztása miatt. Bírálók szerint az eljárás során átláthatósági problémák és aránytalanságok merültek fel. Hankó Balázs a vádakra reagálva kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint jogszerű döntések születtek, és nyilvános pályázatokról volt szó. Az NKA később időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolók bekérését jelentette be.

Magyar Péter leendő miniszterelnök azt közölte, hogy egy esetleges kormányváltás után kivizsgálnák az NKA-kifizetéseket, és szükség esetén feljelentéseket is tennének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Deutsch: Zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek
A fideszes politikust a Patrióta stúdiója előtt csípte el a Telex. Arról próbálták kérdezni, hogy mit gondol Balásy Gyula interjújáról, de Deutsch válaszok helyett inkább a saját kérdéseit szajkózta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.

Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.

Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Balásy Gyula hétfői interjújáról, azt felelte:

„Semmit az égvilágon. Nem vagyok hajlandó erről bármit is gondolni.”

A lap ezután többször is nekifutott annak, hogy megkérdezzék Deutsch Tamást a Balásy cége által készített kormányzati plakátokról, de egyszer sem jártak sikerrel. A fideszes politikus egyfolytában visszakérdezett, és arról érdeklődött, hogy az újságíró szerint konkrétan melyik kormányzati plakátok mérgezték közhangulatot.

A Telex végül azzal próbálta szembesíteni a politikust, hogy Balásy cégeinél százmilliárdokat költött a kormányzat. Deutsch ezt elintézte annyival, hogy nyilvános közbeszerzésés. Majd hozzátette: „Semmifajta a politikai vád és a politikai állításon túl semmifajta ilyen jogi tény nem merült föl idáig”.

A politikust interjúvoló újságíró és az újságírót faggató politikus szürreális beszélgetését itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek a 17 milliárdos NKA-ügyben
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettese jogi képviselője útján tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A beadvány szerint a támogatásokról szakmai kontroll nélkül, sürgetett eljárásban dönthettek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.

A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.

„A kérelmek kezelési rendje is eltért a szokásostól, egyedi utasításra, sürgetett eljárásban kellett minden érintett munkatársnak a támogatási jogviszonyok létesítéséről gondoskodni.”

A közlemény szerint az ügyek kezelésekor jellemzően sokkal rövidebb idő telt el egy-egy kérelem benyújtásától a támogatói okirat kiállításáig és a támogatás utalásáig, mint általában.

A beadvány szerint a pályázókkal sokszor telefonon tartották a kapcsolatot a hivatalos pályázatkezelő rendszer helyett, ami ellentétes a vonatkozó rendelettel. A feljelentő arról is beszámolt, hogy a támogatások igényléséhez minimális szakmai kritériumokat sem szabtak meg, így a pályázók köre és az elvárt szakmai tartalom sem volt egyértelmű.

A közlemény szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásainál a kabinetvezető és a főigazgató részéről egyértelmű nyomásgyakorlás történt.

A munkatársak elmondása szerint pedig többször elhangzottak az „elsimogatjuk, kiegyenesítjük” kifejezések is, amikor a beadványok még az alapvető feltételeknek sem feleltek meg.

A botrány április végén robbant ki, miután Molnár Áron színész-aktivista arról beszélt, hogy az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működve, titokban milliárdokat osztott szét Fideszhez köthető szervezetek és előadók között.

A hírek megjelenése után nyilvánosságra került Bús Balázs távozása az NKA alelnöki posztjáról, majd lemondott a szervezet bizottságából Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Az NKA későbbi közlése szerint Bús már korábban jelezte lemondási szándékát.

A kormányzati álláspont szerint a támogatások nyílt pályázatokon, kulturális szempontok alapján dőltek el, és nem kampányfinanszírozásról volt szó. Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszter szerint a pályázatok nyilvánosak voltak, a döntéseket pedig szakmai szempontok alapján hozták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk