HÍREK
A Rovatból

Szijjártó nem érti azokat a „nyugati kollégákat”, akik szerint rossz ötlet az oroszokkal tárgyalni

A külügyminiszter elárulta, miről egyeztettek Szergej Lavrovval New Yorkban.


A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.

"Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának" - fogalmazott.

Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát - tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.

"Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, ami a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely az energiaellátásunkat veszélyeztetné"

- húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.

"Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben" - mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.

"Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy ennek a háborúnak egyszer vége lesz"

- fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek - húzta alá.

A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után "fel tudjuk pörgetni" a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága - többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt - egyre versenyképesebbé válik.

"Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának"

- fogalmazott a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyar Péter: Orbán Viktor közvetlen családjában is vannak, akik a hatalom végét akarják
A Tisza Párt elnöke szerint már a kormány köreiből is szivárogtatnak bizalmas információkat. Azt mondja, Polt Péter és a honvédelmi miniszter is célkeresztbe került.


Magyar Péter szerint a kormányhoz közeli körök szivárogtatnak, mert a Karmelitában sokan már nem ennek a kormánynak szurkolnak. A politikus az Egyenes Beszédben azt mondta, nagyon sokan drukkolnak, a miniszterelnök közvetlen családjában is, hogy ez a hatalom megszűnjön, és hogy egy normális Magyarországot tudjunk építeni.

A Tisza elnöke úgy véli, az alsóbb szinteken dolgozó kormánytisztviselők nagyot csalódtak a Fideszben és drukkolnak a kormányváltásnak. Arra a kérdésre, hogy honnan kapta meg azt a hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a kormány szakít az eddigi béketevékenységeivel, azt válaszolta:

a kormányhoz közeliek szivárogtatták ki.

Magyar arról is beszélt, hogy önmagában a haderőfejlesztéssel nincs gond, főleg ilyen időkben, de nem csak vasból áll egy hadsereg. Szükség van személyi fejlesztésekre is, és a Tisza-kormány erre fog majd törekedni.

Az interjúban szóba került az a nemrégiben hozott európai uniós bírósági ítélet is, amely kimondta, hogy az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyamkülönbözet összes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Magyar kijelentette, hogy választási győzelme esetén a Tisza elő fogja venni ezt a kérdést, és részben ennek az ítéletnek alapján rendezni fogja a devizahiteles-kérdést, a bankok és a Bankszövetség közreműködésével.

A politikus hozzátette, hogy Polt Péter sem ebben az ügyben, sem más politikai bűnök miatt nem vetetett őrizetbe senkit. Azt is mondta, hogy a párt készen áll egy olyan választási törvény-reform előkészítésére, amely a kisebb pártoknak is kedvezni fog.

Arra a kérdésre, hogy honnan tudta, hogy a Polt Péter távozik az ügyészség éléről, azt válaszolta: „Onnan tudtam, ahonnan ez a beszéd is jött, az az igazság, hogy a Karmelitában nagyon sokan már nem ennek a kormánynak szurkolnak. Nagyon sok olyan ember dolgozik még ott, nem a legmagasabb szinteken, akiknek a gyereküknek ugyanúgy enni kell adni, de ugyanúgy látják, hogy mit csinál ez a kormány és hogy mennyit változott ez a hatalom”

(via ATV)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Erdő Péter elmondta, mit gondol XIV. Leó pápa megválasztásáról
Beszélt a megválasztás menetéről, a pápa névválasztásáról és arról is, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása során többször személyesen beszélt a most megválasztott egyházfővel.


Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.

Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.

Az esélyesek között számon tartott magyar bíboros kifejtette, a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”. A bíboros a piaristák egykori általános rendfőnöke, Tomek Vince mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.

Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.

„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm”

– hangoztatta a pápaválasztó bíboros.

Erdő Péter elmondta, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával ő maga elég sokszor beszélgetett Prevost bíborossal, aki nem sokkal korábban került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként.

A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel – emelte ki Erdő Péter.

Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között, mivel mindkét térségben jól ismerik, amiként Rómában is, ahol tanulmányokat folytatott, ledoktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend általános főnökeként szintén széles nemzetközi elismertségre tett szert.

„Nem az állampolgársága, nemzetiségi hovatartozása, hanem inkább tapasztalati és emberi kapcsolati köre játszott szerepet”

– nyilatkozta a bíboros.

A XIV. Leó név választásával kapcsolatban, Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen indokolta, miért így döntött.

Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak.

A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet.

„További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség (..) pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.

XIV. Leó pápa első beszédének első szava a béke volt: „Krisztus békéjének a gondolatával lépett fel, ami krisztocentrikus szemléletre utal, amely legitimitást ad a társadalomra és a nemzetközi közösségre vonatkozó szavainak”.

Erdő Péter emlékeztetett, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel: nemcsak Ferenc pápa, hanem már XXIII. János Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklikája is békét sürgetett.

Erdő Péter az MTI-nek elmondta, hogy a pápa május 18-i miséjén ismét a Vatikánban lesz.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Előzetesbe került Ukrajnában a kémbotrányban érintett két személy – még óvadék ellenében sem szabadulhatnak
Őket vádolják azzal, hogy a magyar titkosszolgálatoknak kémkedtek Ukrajna területén. Személyazonosságukról azóta sem árultak el semmit.


Két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték azt a két személyt Ukrajnában, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magyar titkosszolgálat szervezte be őket – írja a TSZN nevű ukrán tévétársaság a Telegram-csatornáján.

A jelentés szerint a két embert hazaárulással is vádolják, és egyikük sem kerülhet szabadlábra óvadék ellenében.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábban közölte: Nyugat-Ukrajnában sikerült leleplezniük egy magyar katonai kémhálózatként emlegetett szervezetet. A részletekről nem árultak el többet, és az ukrán külügyminisztérium sem kommentálta az ügyet.

A bejelentésre Szijjártó Péter azzal reagált, hogy bejelentette: kiutasítottak Magyarországról két, kémkedéssel vádolt ukránt. Erre pedig Ukrajna is kiutasított országa területéről két magyar diplomatát – hangsúlyozva, hogy a lépés a magyar reakcióra adott válasz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ukrajna kiutasított két magyar diplomatát, válaszul a magyar lépésre
Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindez csak azért történt, mert korábban Magyarország is kiutasított két állítólagos ukrán kémet.


Válaszul Budapest intézkedésére Ukrajna kiutasított két magyar diplomatát – írja az Ukrajinszka Pravda portál. A diplomatáknak 48 órán belül el kell hagyniuk az országot.

„Most hívtuk meg a magyar nagykövetet az ukrán külügyminisztériumba, és átadtuk neki a megfelelő jegyzéket” – jelentette ki közleményében Andrij Szibiha.

Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna válaszul cselekszik Magyarország intézkedéseire, a viszonosság elve és a nemzeti érdekek alapján.

Az ügy előzménye, hogy péntek reggel a ukrán elhárítás arról számolt be, hogy elfogott két magyar hírszerzőt, akik kémtevékenységet folytattak Ukrajnában. A gyanú szerint a két személy a magyar katonai hírszerzés hivatásos tisztje volt.

Délután Szijjártó Péter jelentette be, hogy hogy két kémet utasított ki Magyarország, akik diplomáciai fedésben dolgoztak a budapesti ukrán nagykövetségen. A külügyminiszter hozzátette, hogy Ukrajna folyamatosan lejárató akciókat indít Magyarország ellen.

Orbán Viktor a botrányra szűkszavúan csak annyit reagált: „A magyarok most döntenek Ukrajna uniós tagságáról. Ez nem tetszik sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen. A lejárató akciókat nem hagyjuk szó nélkül. Magyarország megvédi magát. A szükséges lépéseket megtesszük. Erről a külügyminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: