Szijjártó Péter meghatározta, mennyi pénzre lenne szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy támogassa az uniós orosz olajembargót, és az ne fájjon az országnak – írja a Politico.

A külügyminiszter azt mondta, a kormány nem tudja támogatni az Európai Bizottság javaslatát, amely betiltaná az orosz kőolaj és a finomított üzemanyagok teljes importját, csak abban az esetben, ha lenne megoldás az energiaellátás és az instrastruktúra átalakításának költségeinek fedezésére. Az El País spanyol lapnak fel is vázolta, hogy mennyibe kerülne Magyarországnak az orosz olajról való teljes leválás:

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a kormány addig nem tudja támogatni a jelenlegi szankciócsomagot, amíg Brüsszel nem kínál megoldást az ország energiaellátásának biztosítására.

„Ez a bizottsági javaslat óriási problémát okoz nekünk. Ezt a Bizottság elnökének is elmondtuk. Nem szavazhatunk igennel, hacsak nem kínálnak megoldást erre” – fogalmazott.

A lap emlékeztet, hogy egyelőre továbbra sincs garancia arra, hogy Magyarország is hajlandó megszavazni a javaslatot, ahogy arra sem, hogy az uniós tagországok támogatnák azt, hogy az EU pénzügyi segítséget nyújtson Magyarországnak az átálláshoz. Orbán Viktor támogatásának elnyerése viszont kulcsfontosságú a legújabb szankciók elfogadásához.

Eddig 53 személy neve olvasható azon a július 21-én jóváhagyott uniós szankciós listán, amit az orosz–ukrán konfliktus miatt fogadott el az Európai Tanács. Bár ezen többnyire orosz, fehérorosz, ukrán állampolgárok, katonai és politikai vezetők és aktivisták szerepelnek, akad egy név, amin gyorsan megakad az ember szeme. Ugyanis egy uniós állampolgárról van szó.

Méghozzá Jozef Hambálekről, az Éjszakai Farkasok putyinista motorosbanda nagyszombati összekötője és egyben motorkereskedő. A férfi 2018-ban alapította a bandát, azóta pedig nemzetbiztonsági kockázatként tartják számon - írja az ATV a Paraméterre hivatkozva.

Hambálek azonnal megérezte a szankciók hatását, mivel a szlovák földhivatal korlátozta nagyszombati házának tulajdonjogát, zárolták bankszámláit és cégtulajdonait, illetve az autóit is elvontatták. A vagyonát azért megtarthatta, bár jelenleg ahhoz sem fér hozzá.

A szankciós listán való szereplés másik árnyoldala, hogy aki felkerül rá, az nem tartózkodhat az unió területén, csakhogy Hambálek uniós polgár. Erről egyelőre a szlovák külügy nem nyilatkozott.

Egy kis Veszprém megyei faluban, Bében elárverezték egy négygyerekes család házát. A vevő Brunner Imre polgármester, aki egyedül licitált az épületre, így a kikiáltási áron, 3 millió forintért vehette meg azt, sőt haladékot sem ad a családnak az ingatlan elhagyására – írja a 24.hu.

A lap felkereste a polgármestert, hogy megtudja, milyen indok vezette, amikor a házra licitált. Brunner Imre egyetlen kérdésre sem válaszolt, és ahhoz sem járult hozzá, hogy fénykép készüljön róla.

A helyi lakosok embertelennek és szívtelennek nevezték a település vezetőjének cselekedetét:

– mondta egy középkorú nő, aki értetlen, hogy miért kellett Brunnernek a ház, hiszen már van egy üresen álló ingatlana, a családdal pedig semmi probléma nem volt.

„35 évvel ezelőtt jöttek ide, amikor az asszony még csak egyéves volt. Azt tudni kell, hogy ez egy régi sváb falu volt, nagyon zárt közösséggel, de ők szépen beilleszkedtek, a gyerekek már itt születtek” – mesélték a helyiek a család történetét.

A régi sváb parasztházat még 2007-ben vette Mónika és akkori férje a korábbi német tulajdonosoktól, amelyhez svájci frank alapú devizahitelt vettek fel. Mónika aztán elvált férjétől, 10 éve pedig új párjával, Györggyel él a házban, akivel közösen nevelnek négy gyereket.

Az árverési jegyzőkönyv szerint összesen tízmillió forintos tartozás gyülemlett fel (ebben a vízdíjtartozások mellett a volt férj által felvett egyéb hitelek is benne vannak, illetve a 2,3 millió forintos gyerektartási díj, amit nem fizetett meg Mónikának) – járt utána a 24.hu.

– nyilatkozta Mónika a lapnak, aki egyébként szívbetegségben szenved, emiatt nincs állása.

A végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási árat szabott ki, amely méltatlannak tűnik, hiszen Bében év elején egy nagyjából hasonló méretű és állapotú házat 13,9 millió forintért hirdettek az egyik ingatlanos portálon. A házra végül egyetlen licit érkezett, az elküldött árverési jegyzőkönyvben pedig már ott szerepelt a vevő neve: Brunner Imre volt az.

– háborgott György, aki az árverés elején felhívta a polgármestert, hogy segítséget kérjen tőle. Tudták, hogy a van egy üresen álló háza, amit szívesen kibérelnének kilakoltatás esetén. Brunner azonban kijelentette, hogy nem tud segíteni.

Györgyéknek augusztus végéig kell kiköltözniük, a polgármester pedig hallani sem akart haladékról, vagy a ház visszabérléséről. Szerencséjükre, Mónika testvére, aki a szomszéd faluban lakik, be tudja fogadni a családot.

A volt lakók megmutatták, hogy a ház mögött vagy 200 méteren keresztül tart a területük, amit a polgármester művel szívességi alapon. Így felvillant, hogy talán emiatt akarta megvenni Brunner az ingatlant.

– magyarázta Mónika.

Az árverési jegyzőkönyv szerint a terület 610 négyzetméter, azonban a valóságban ennél jóval nagyobb telekről beszélünk. A ház mögötti terület külön helyrajzi számon szerepel a telekkönyvekben, és az eredeti adásvételi szerződés nem tért ki rá. Emiatt papíron a német házaspáré maradt, egészen 2020 decemberéig, amikor Brunner Imre megvásárolta ezt a területet tőlük.

Az oromfalas háztípus egyébként két fennmaradt példányának egyike, így szerepel a településképi arculati kézikönyvben, mégpedig azok között az épületek között, amiket védelemre javasolnak.

A múlt héten a Szeretlek Magyarország is beszámolt róla, hogy az ELTE Természettudományi Kar (TTK) hamarosan online oktatásra állhat át, mert az egyetem nem tudja maradéktalanul kigazdálkodni a magas rezsidíjakat.

Most azonban úgy tűnik, a közoktatás több intézménye is hasonló lépésre kényszerülhet ősztől – írja a Blikk. Megemlítik: vidéken több olyan általános iskola is van, ahol a szülők már arra készülnek, hogy a gyerekek az iskola helyett otthon tanulnak majd.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a döntés nem váratlan, sőt:

Egy megkérdezett szülő az ATV Híradójának elmondta, ha fát kell gyűjteniük ahhoz, hogy a gyermekeik ne fázzanak az iskolában, akkor elmennek és fát gyűjtenek. A baranyai kistelepülésen élő édesapa hozzátette, a kislánya szeptemberben kezdi az első osztályt és már most, az iskolakezdés előtt azt hallotta, hogy nem lesz pénze több környékbeli iskolának sem arra, hogy fűteni tudjanak, így az intézmények online oktatásra állhatnak át.

A PDSZ országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint nem csak a pedagógusok, hanem a szülők is attól tartanak, hogy ez más intézményekben is bekövetkezik.

A hét első napján napos, gomolyfelhős idő lesz a jellemző. Főleg az ország északkeleti, keleti harmadán, illetve a nyugati megyékben lehet erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, ahol helyenként zápor, zivatar is kialakulhat. Időnként megélénkül a déli, délnyugati szél. Zivatar környezetében átmenetileg erős széllökések is várhatók.

Ahogy korábban írtunk róla, a hét további részében igazi kánikula várható, csütörtökön az ország egyes részein ismét 40 fok köré emelkedik a hőmérséklet. Enyhülés csak péntektől várható.