Szijjártó az MCC Feszten: Minden követ meg fognak mozgatni, hogy minket letakarítsanak
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) már ötödszörre rendezi meg nyári fesztiválját Esztergom belvárosában. A történelmi belváros főterét és egy utcáját lepték el a sátrak, kisebb és nagyobb színpadok, kifőzdék, de hatalmas forgalmat generált a helyi kocsmáknak, kávéházaknak, éttermeknek is a nyári rendezvény.
Az MCC Feszt távolról nézve hasonló, mint Tusványos: panelbeszélgetések, evés-ivási lehetőségek, természetesen mindez a Fidesz optikáján keresztül. Mert ugyan az MCC tehetséggondozó alapítványként működik, de ránézve a kuratóriumra és a vezetőkre, egyértelmű a szellemi (és személyi) kötődés a kormánypárthoz.
A legnagyobb különbség Tusványos és az esztergomi rendezvény között a célközönség: a Mathias Corvinus Collegium egyetemi tehetséggondozó alapítvány, ennek megfelelően a beszélgetések szakmaiabbak, sokkal több a külföldről meghívott előadó, nagyon sok fórum angol nyelven zajlik, aki nem beszéli a nyelvet, tolmácsolással követheti az eszmecseréket, de nem minden helyszínen van tolmácsolás.
Esténként itt is, ahogy Tusványoson, vége a komolykodásnak, indul a buli, a nagyszínpad mellett kisebb helyszíneken is együttesek lépnek fel, de táncház is van.
Idén a legnagyobb név Donald Trump egyik nagy támogatója, a PayPal alapítója, Peter Thiel, akit a The New York Times technológiai mogulként és politikai provokátorként jellemez.
Thiel mostani cége, a Palantir adatbányászattal foglalkozik, lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével óriási adatbázisokban találjanak olyan összefüggéseket, amelyeket korábban nem fedeztek volna fel. Jelenleg Trumppal szorosan együttműködve a különféle amerikai szövetségi hivatalok által kezelt adatbázisok egyesítésén fáradoznak, nem kis riadalmat keltve a jogvédőkben.
Mi pénteken jártunk kint. Hamar kiderült, hogy interjúkat nem készíthetünk, ezt ugyanis nem engedik a szervezők, ahogy az általunk megnézett beszélgetések során a közönség sem kérdezhetett. Így beültünk meghallgatni a hazai közvélemény-kutatók kerekasztalát. Ezen a Századvég munkatársa, Stefkovics Ádám, valamint Sóvágó Sándor, a REAL-PR 93. Piac- és Közvéleménykutató Kft. cégvezetője mellett a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel vett részt, de helyet kapott az asztalnál Závecz Tibor is a „másik oldal” képviseletében.
Reméltem, végre talán kiderül, miért van akkora mérésbeli különbség a kormányhoz nem köthető közvélemény-kutatók mérései, és a kormánynak dolgozók között. Hogy lehet, hogy amíg az egyik oldal stabil Tisza-fölényt mér, a másik oldal „kényelmes” kormánypárti előnyt?
Ebben csalódnom kellett, a beszélgetést inkább a kölcsönös udvariaskodás jellemezte, de még így is kiderültek érdekes dolgok. Megtudhattuk, hogy Afrikában a közvélemény-kutató kérdezőbiztosokat rendszeresen elrabolják, így ott a kutatások költségvetésébe eleve beleépítik a váltságdíjakat is. Emellett arról is beszéltek, hogy a közvélemény-kutatás módszertana soha nem volt ennyire összetett és kényes, ma már egyik klasszikus adatfelvételi módszer sem felel meg maradéktalanul a tankönyvi reprezentativitásnak.
„Ha túlságosan kevés van az adatfelvételben egy adott csoportból, például kevés a fiatal, akkor felsúlyozzuk” – magyarázta Závecz Tibor, hozzátéve, hogy ez növeli a bizonytalanságot. Sóvágó Sándor sorra vette a három fő módszer gyenge pontjait: a személyes felmérésnél vannak megközelíthetetlen helyek, a telefonosnál sokan letiltják hívhatóságukat, online pedig a lakosság mintegy ötödét nem lehet elérni.
Mráz Ágoston Sámuel a költségekre és a szakemberhiányra figyelmeztetett, amikor egy érdekes összefüggése hívta fel a figyelmet:
Az általam (és talán többek által is várt) aktuálisabb témáknál azért finoman kibukott a különbség. Amíg Závecz Tibor szerint „2,5 millió Tisza-szimpatizáns van és 2 millió fideszes, Mráz Ágoston szerint a Fidesz 44–39 arányban vezet, és a vidéki bázisa miatt kényelmes többséget szerezne egy most vasárnapi választáson.
Sajnos, bár korábban sokat beszélgettek módszertanról, adatsorokról, adattisztításról, súlyozásról, de most
A nagyszínpadon gyér érdeklődés mellett folyt Ayaan Hirsi Ali holland írónővel a beszélgetés, holott a személye mindenképpen érdekes. Préda - Bevándorlás, iszlám és a női jogok hanyatlása című műve magyarul az MCC Press kiadásában jelent meg, melyben nemcsak a nők bevándorlás általi veszélyeztetettségéről, de az egész nyugati civilizációt érő kihívásokról is ír, melyet a migráció okoz, okozhat.
Nyilván a kora délutáni időpont és az angol nyelv volt az oka a kevesebb hallgatónak, talán egy kisebb színpadon jobban megélt volna a téma.
A délután sztárvendége a színpadra plüssnyulat kiültető Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár mellett egyértelműen Szijjártó Péter külügyér volt, aki laza imidzsének megfelelően most is rövidnadrágban és egy fekete BP. Honvéd feliratú pólóban érkezett. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója vezette, azaz inkább csak a kérdéseket tette fel, Szijjártó ugyanis, mint akin megnyomtak egy gombot, egy-egy téma megjelölése után hosszas monológokban mondta el álláspontját.
Szalai Zoltán felidézte a napokban Skóciában lezajlott találkozót Trump és Ursula von der Leyen között, majd megemlítette: a német Die Welt a minap azt írta, „ennek az EU-nak így vége”. A miniszter szerint ma már a nyugati fősodor is megenged magának ilyen kijelentéseket – és ez önmagában óriási változás.
„Ami Skóciában történt, az mindenki számára kijózanító volt. Von der Leyen asszony turistaként hazaérkezett Kínából, majd elment Skóciába, ahol az amerikai elnök gyakorlatilag feltörölte vele a padlót. Szánalmas volt látni, ahogy az európai bürokraták tapsikolnak annak a megállapodásnak, ami egyébként az Egyesült Államoknak fantasztikus, Európának viszont katasztrofális.”
Majd számokkal támasztotta alá mondandóját: „Eddig az amerikaiak 10%-os vámot fizettek, amikor az EU-ba exportáltak, ezután nullát fognak. Eddig mi 2-4%-ot fizettünk az USA-ba exportnál, ezután 15-öt fogunk.”
A beszélgetés hamar Ukrajna ügyére terelődött. Szijjártó szerint „a nyugat-európaiak abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Addig nem kell megválaszolniuk a kényes kérdést: miért folytattak egy elfuserált, Európának káros stratégiát? Ha véget érne a háború, választ kellene adniuk arra, miért halt meg százezrek élete, miért ment tönkre milliók otthona, és miért költöttek el felfoghatatlan összegeket egy rosszabb alkuért.”
Ukrajna NATO tagsága is szóba került. „Gusztustalan, ahogy elhitették az ukránokkal, hogy NATO-tagok lehetnek. Én már régen megmondtam az ukrán külügyminiszternek: hidd el, nem lesztek NATO-tagok. Mert ha azok lennétek, az a harmadik világháború kitörését jelentené” - fogalmazott a külügyminiszter.
Szijjártó szerint ukrán kollégája azt kérte tőle, hogy utolsó országként ne akadályozza Magyarország a NATO-csatlakozást.
Az uniós csatlakozásról pedig így fogalmazott: „Nincs az a helyzet, amikor egy Orbán Viktor vezette kormány igent mondana Ukrajna erőltetett csatlakozására. Ha benyomnák, importálnánk a háborút, az ukrán maffiát, a silány mezőgazdasági termékeket. Nem kell, köszönjük szépen.”
Szalai Zoltán felvetette a gyakran hangoztatott kritikát, miszerint Magyarország külpolitikai elszigeteltsége a gazdaságban is hátrányt okoz. Szijjártó szerint ez nincs így, és példákat is hozott: „A BMW szeptemberben Debrecenben kezdi a sorozatgyártást, a Mercedes Kecskeméten építi a világ legnagyobb gyárát. Egyszerre ruház be amerikai, orosz, kínai és német cég Magyarországon.” Például a Mercedes elektromos autóihoz szükséges akkumulátorokat a kínai CATL szállítja majd Debrecenből: „A német és a kínai egymással kereskedik. Miért üssük ki magunkat ebből?”
A beruházások elleni környezetvédelmi indíttatású tiltakozásokról azt mondta, hogy egy komáromi gyár kapcsán azzal az aggodalommal szembesült, hogy a gyár kiszívja a Duna vizét. Szerinte viszont a napi vízfelhasználásuk csupán annyi, mint a Duna vízhozama öt másodperc alatt, igaz nem tette hozzá, hogy ezt aszályos, normál, vagy áradásos időszakra értette.
Szijjártó a jövő évi választásokkal kapcsolatban felmondta az aktuális kormányzati kommunikációt, a tétet apokaliptikus magasságba emelve:
A beszélgetés végén persze volt egy kis majkázás is. Szalai felidézte: a covid idején Szijjártó találkozott Majkával, ami akkor nagy vihart kavart. Most viszont a rapper egy koncertjén „a miniszterelnök nyilvános kivégzését” játszotta el.
Szijjártó messziről kezdte a válaszát, valahogyan még azt is belekeverte, hogy a kedvenc televíziós sorozata a Mi kis falunk, ahol az egyik kedvenc karaktere a Gyurit alakító, amúgy karakteresen kormánykritikus Lengyel Tamás (bár a nevét nem mondta ki), a konkrét eset kapcsán végül arra jutott, hogy
Ne próbáljuk a sárba taposni. Fogalmazzunk meg ellenkező véleményt, de itt is van szerintem egy stiláris küszöb, ami alá nem érdemes menni.”
