SZEMPONT
A Rovatból

Szijjártó az MCC Feszten: Minden követ meg fognak mozgatni, hogy minket letakarítsanak

A jövő évi választások körül forog az idei MCC Feszt. Esztergomban igazi nagyágyúk is vannak a vendégek között, kérdezni viszont sem az újságíróknak, sem a közönségnek nem lehet, ezért kevesebb az izgalmas mondat, mint Tusványoson.


A Mathias Corvinus Collegium (MCC) már ötödszörre rendezi meg nyári fesztiválját Esztergom belvárosában. A történelmi belváros főterét és egy utcáját lepték el a sátrak, kisebb és nagyobb színpadok, kifőzdék, de hatalmas forgalmat generált a helyi kocsmáknak, kávéházaknak, éttermeknek is a nyári rendezvény.

Az MCC Feszt távolról nézve hasonló, mint Tusványos: panelbeszélgetések, evés-ivási lehetőségek, természetesen mindez a Fidesz optikáján keresztül. Mert ugyan az MCC tehetséggondozó alapítványként működik, de ránézve a kuratóriumra és a vezetőkre, egyértelmű a szellemi (és személyi) kötődés a kormánypárthoz.

A legnagyobb különbség Tusványos és az esztergomi rendezvény között a célközönség: a Mathias Corvinus Collegium egyetemi tehetséggondozó alapítvány, ennek megfelelően a beszélgetések szakmaiabbak, sokkal több a külföldről meghívott előadó, nagyon sok fórum angol nyelven zajlik, aki nem beszéli a nyelvet, tolmácsolással követheti az eszmecseréket, de nem minden helyszínen van tolmácsolás.

Ez nem jelent valódi problémát, tolmácsgépet inkább csak az idősebbek fején láttam, a fiatalok anélkül is beültek egy angolul zajló beszélgetésre.

Esténként itt is, ahogy Tusványoson, vége a komolykodásnak, indul a buli, a nagyszínpad mellett kisebb helyszíneken is együttesek lépnek fel, de táncház is van.

Idén a legnagyobb név Donald Trump egyik nagy támogatója, a PayPal alapítója, Peter Thiel, akit a The New York Times technológiai mogulként és politikai provokátorként jellemez.

Thiel mostani cége, a Palantir adatbányászattal foglalkozik, lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével óriási adatbázisokban találjanak olyan összefüggéseket, amelyeket korábban nem fedeztek volna fel. Jelenleg Trumppal szorosan együttműködve a különféle amerikai szövetségi hivatalok által kezelt adatbázisok egyesítésén fáradoznak, nem kis riadalmat keltve a jogvédőkben.

Thiel fellépése szombat délután lesz, közvetlenül azelőtt, hogy színpadra lépne Orbán Viktor, akinek a neve az utolsó pillanatban, péntek délután került bele a programba.

Mi pénteken jártunk kint. Hamar kiderült, hogy interjúkat nem készíthetünk, ezt ugyanis nem engedik a szervezők, ahogy az általunk megnézett beszélgetések során a közönség sem kérdezhetett. Így beültünk meghallgatni a hazai közvélemény-kutatók kerekasztalát. Ezen a Századvég munkatársa, Stefkovics Ádám, valamint Sóvágó Sándor, a REAL-PR 93. Piac- és Közvéleménykutató Kft. cégvezetője mellett a Nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel vett részt, de helyet kapott az asztalnál Závecz Tibor is a „másik oldal” képviseletében.

Reméltem, végre talán kiderül, miért van akkora mérésbeli különbség a kormányhoz nem köthető közvélemény-kutatók mérései, és a kormánynak dolgozók között. Hogy lehet, hogy amíg az egyik oldal stabil Tisza-fölényt mér, a másik oldal „kényelmes” kormánypárti előnyt?

Ebben csalódnom kellett, a beszélgetést inkább a kölcsönös udvariaskodás jellemezte, de még így is kiderültek érdekes dolgok. Megtudhattuk, hogy Afrikában a közvélemény-kutató kérdezőbiztosokat rendszeresen elrabolják, így ott a kutatások költségvetésébe eleve beleépítik a váltságdíjakat is. Emellett arról is beszéltek, hogy a közvélemény-kutatás módszertana soha nem volt ennyire összetett és kényes, ma már egyik klasszikus adatfelvételi módszer sem felel meg maradéktalanul a tankönyvi reprezentativitásnak.

„Ha túlságosan kevés van az adatfelvételben egy adott csoportból, például kevés a fiatal, akkor felsúlyozzuk” – magyarázta Závecz Tibor, hozzátéve, hogy ez növeli a bizonytalanságot. Sóvágó Sándor sorra vette a három fő módszer gyenge pontjait: a személyes felmérésnél vannak megközelíthetetlen helyek, a telefonosnál sokan letiltják hívhatóságukat, online pedig a lakosság mintegy ötödét nem lehet elérni.

Mráz Ágoston Sámuel a költségekre és a szakemberhiányra figyelmeztetett, amikor egy érdekes összefüggése hívta fel a figyelmet:

a pedagógus béremelés ártott a személyes kutatásnak, mert mióta a tanároknak nincs annyira szükségük a pluszpénzre, kevesebb lett a képzett kérdezőbiztos.

Az általam (és talán többek által is várt) aktuálisabb témáknál azért finoman kibukott a különbség. Amíg Závecz Tibor szerint „2,5 millió Tisza-szimpatizáns van és 2 millió fideszes, Mráz Ágoston szerint a Fidesz 44–39 arányban vezet, és a vidéki bázisa miatt kényelmes többséget szerezne egy most vasárnapi választáson.

Sajnos, bár korábban sokat beszélgettek módszertanról, adatsorokról, adattisztításról, súlyozásról, de most

elmaradt a „miért” kérdés, így nem derült ki, mi az oka a gyökeres eltérésnek.

A nagyszínpadon gyér érdeklődés mellett folyt Ayaan Hirsi Ali holland írónővel a beszélgetés, holott a személye mindenképpen érdekes. Préda - Bevándorlás, iszlám és a női jogok hanyatlása című műve magyarul az MCC Press kiadásában jelent meg, melyben nemcsak a nők bevándorlás általi veszélyeztetettségéről, de az egész nyugati civilizációt érő kihívásokról is ír, melyet a migráció okoz, okozhat.

Nyilván a kora délutáni időpont és az angol nyelv volt az oka a kevesebb hallgatónak, talán egy kisebb színpadon jobban megélt volna a téma.

A délután sztárvendége a színpadra plüssnyulat kiültető Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár mellett egyértelműen Szijjártó Péter külügyér volt, aki laza imidzsének megfelelően most is rövidnadrágban és egy fekete BP. Honvéd feliratú pólóban érkezett. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója vezette, azaz inkább csak a kérdéseket tette fel, Szijjártó ugyanis, mint akin megnyomtak egy gombot, egy-egy téma megjelölése után hosszas monológokban mondta el álláspontját.

Szalai Zoltán felidézte a napokban Skóciában lezajlott találkozót Trump és Ursula von der Leyen között, majd megemlítette: a német Die Welt a minap azt írta, „ennek az EU-nak így vége”. A miniszter szerint ma már a nyugati fősodor is megenged magának ilyen kijelentéseket – és ez önmagában óriási változás.

„Gondoljanak bele, mi lett volna, ha a Magyar Nemzet írja le, hogy az Európai Unió a végéhez közeledik. Azonnal jött volna a kórus: lám-lám, orosz kémek írják a Magyar Nemzetet, itt az orosz propaganda, mi megmondtuk, ezek mind az oroszok emberei.”

„Ami Skóciában történt, az mindenki számára kijózanító volt. Von der Leyen asszony turistaként hazaérkezett Kínából, majd elment Skóciába, ahol az amerikai elnök gyakorlatilag feltörölte vele a padlót. Szánalmas volt látni, ahogy az európai bürokraták tapsikolnak annak a megállapodásnak, ami egyébként az Egyesült Államoknak fantasztikus, Európának viszont katasztrofális.”

Majd számokkal támasztotta alá mondandóját: „Eddig az amerikaiak 10%-os vámot fizettek, amikor az EU-ba exportáltak, ezután nullát fognak. Eddig mi 2-4%-ot fizettünk az USA-ba exportnál, ezután 15-öt fogunk.”

A beszélgetés hamar Ukrajna ügyére terelődött. Szijjártó szerint „a nyugat-európaiak abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon. Addig nem kell megválaszolniuk a kényes kérdést: miért folytattak egy elfuserált, Európának káros stratégiát? Ha véget érne a háború, választ kellene adniuk arra, miért halt meg százezrek élete, miért ment tönkre milliók otthona, és miért költöttek el felfoghatatlan összegeket egy rosszabb alkuért.”

Ukrajna NATO tagsága is szóba került. „Gusztustalan, ahogy elhitették az ukránokkal, hogy NATO-tagok lehetnek. Én már régen megmondtam az ukrán külügyminiszternek: hidd el, nem lesztek NATO-tagok. Mert ha azok lennétek, az a harmadik világháború kitörését jelentené” - fogalmazott a külügyminiszter.

Szijjártó szerint ukrán kollégája azt kérte tőle, hogy utolsó országként ne akadályozza Magyarország a NATO-csatlakozást.

„Hát, mondom, tesó, jó, utolsóként nem fogom” - válaszolta erre.

Az uniós csatlakozásról pedig így fogalmazott: „Nincs az a helyzet, amikor egy Orbán Viktor vezette kormány igent mondana Ukrajna erőltetett csatlakozására. Ha benyomnák, importálnánk a háborút, az ukrán maffiát, a silány mezőgazdasági termékeket. Nem kell, köszönjük szépen.”

Szalai Zoltán felvetette a gyakran hangoztatott kritikát, miszerint Magyarország külpolitikai elszigeteltsége a gazdaságban is hátrányt okoz. Szijjártó szerint ez nincs így, és példákat is hozott: „A BMW szeptemberben Debrecenben kezdi a sorozatgyártást, a Mercedes Kecskeméten építi a világ legnagyobb gyárát. Egyszerre ruház be amerikai, orosz, kínai és német cég Magyarországon.” Például a Mercedes elektromos autóihoz szükséges akkumulátorokat a kínai CATL szállítja majd Debrecenből: „A német és a kínai egymással kereskedik. Miért üssük ki magunkat ebből?”

A beruházások elleni környezetvédelmi indíttatású tiltakozásokról azt mondta, hogy egy komáromi gyár kapcsán azzal az aggodalommal szembesült, hogy a gyár kiszívja a Duna vizét. Szerinte viszont a napi vízfelhasználásuk csupán annyi, mint a Duna vízhozama öt másodperc alatt, igaz nem tette hozzá, hogy ezt aszályos, normál, vagy áradásos időszakra értette.

Az akkugyárakkal kapcsolatos kétségekre annyit mondott, hogy Dunakeszin, légvonalban nem egészen öt kilométerre lakik Samsung akkumulátorgyárátót, „és még megvagyok.”

Szijjártó a jövő évi választásokkal kapcsolatban felmondta az aktuális kormányzati kommunikációt, a tétet apokaliptikus magasságba emelve:

„minden követ meg fognak mozgatni, minden pénzt megmozgatnak, hogy minket letakarítsanak. Ha nem sikerül nekik, nem lesz harmadik világháború, nem engedjük be a migránsokat, nem fizetünk háromszor annyit az energiáért.”

A beszélgetés végén persze volt egy kis majkázás is. Szalai felidézte: a covid idején Szijjártó találkozott Majkával, ami akkor nagy vihart kavart. Most viszont a rapper egy koncertjén „a miniszterelnök nyilvános kivégzését” játszotta el.

Szijjártó messziről kezdte a válaszát, valahogyan még azt is belekeverte, hogy a kedvenc televíziós sorozata a Mi kis falunk, ahol az egyik kedvenc karaktere a Gyurit alakító, amúgy karakteresen kormánykritikus Lengyel Tamás (bár a nevét nem mondta ki), a konkrét eset kapcsán végül arra jutott, hogy

„ha valaki influenszer, színész, politikus, és más álláspontot képvisel, akkor sem kérdőjelezzük meg az emberi minőségét, ne beszéljünk róla megalázóan.

Ne próbáljuk a sárba taposni. Fogalmazzunk meg ellenkező véleményt, de itt is van szerintem egy stiláris küszöb, ami alá nem érdemes menni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk