HÍREK
A Rovatból

Szijjártó a svéd külügyminiszterbe szállt bele durván, a kommentelők meg Szijjártóba

A magyar külügy vezetője most egy svéd tananyagra fogja, hogy hazánk nem ratifikálja az ország NATO-csatlakozását. A kommentelők emlékeztetik, hogy a fasiszta magyar forradalmat emlegető orosz tankönyvvel nem volt ilyen szigorú.


Folyamatosan odázza a magyar kormány Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálását, holott azt az északi ország nem sokkal az orosz-ukrán háború 2022 év eleji kitörése után nem sokkal kérelmezte már. A kormány először társadalmi egyeztetésre hivatkozta napolta el a döntést, később az Európai Bizottság által kért jogszabályváltoztatások miatti leterheltséggel magyarázták, hogy nincs lehetőségük egy "igen"-t mondani a svédek csatlakozására a védelmi szövetséghez. Hazánkon kívül még Törökország hátráltatta a skandináv ország felvételét, de ők nyáron végül rábólintottak a ratifikációra.

Szijjártó Péter most újabb indokot talált, ami nehezítheti, hogy hazánk támogassa Svédország NATO-csatlakozását. A külügyminiszter ezúttal egy svéd tananyagban találta meg az okot. A tárcavezető az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott:

„Súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról a svédországi iskolákban, ami nem segíti a skandináv ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamatát”.

Szerinte a magyar képviselők demokratikus versenyben szerezték parlamenti mandátumukat. „Ha azt hallják, hogy az Önök politikusai ezt antidemokratikusnak vagy tekintélyelvűnek ítélik, akkor nem kell meglepődni azon, ha ezt sértésnek tekintik” – mutatott rá. „Most pedig, tisztelt Miniszter úr, ezek a képviselők azt olvasták a hírekben, hogy az állami alapítvány által működtetett UR biztosította iskolai tananyaguk részeként súlyos vádakat és hamis információkat terjesztenek a svédországi iskolákban a diákoknak, azt sugallva, hogy a demokrácia az elmúlt években hanyatlásnak indult Magyarországon” – tette hozzá.

Szijjártó az erről szóló angol és magyar nyelvű levelét a Facebookon is közzétette:

A reakciókra talán ő sem számított. A kommentelők finoman szólva nem vele értenek egyet, a legtöbben az 56-os magyar forradalmat fasiszta felkelésnek beállító orosz tankönyv, és az arra adott magyar válasz elmaradását rójják fel a miniszternek.

Néhány a szalonképes hozzászólások közül:

„Egyszerűen elképesztő, hogy egy ilyen hazaáruló náci kormányunk van egy arcátlan oroszbérenc hazudozógéppel a külügy élén. Inkább az oroszok által elrabolt 19 500 ukrán gyerek miatt kellene felháborodni, de ahhoz gerinc kellene és tisztesség meg jóérzés.”

„Mintha orosz tankönyv ügyben nem ment volna levél.”

„Undorító amit a magyar kormány művel, már hónapok óta. Mintha az óvodában lennénk, sértődötten csapdosnak jobbra-balra, mert megsértették az érzéseiket.

"Brühühü, rosszat mondtatok rólunk, akkor én sem támogatom a NATO csatlakozásotokat."

De bezzeg amikor az orosz iskolákban bizonyítottan azt oktatják, hogy az '56-os szabadságharc egy náci akció volt, azért nem írtak levelet Putyin elvtársnak. Szégyellje magát Szijjártó meg az egész mocsok banda!”

„Bezzeg az oroszok! Azok valós híreket közölnek az iskolákban. Igaz Peti miniszter??”

„Szánalmas putyinista hazaáruló kommunisták vagytok a bűnbandáddal együtt. Úgy ugráltok, ahogy Putyin meg Erdogan fütyörészik nektek...

Az orosz nagykövettel miért nem voltál ilyen kemény, Petiminiszter? A történelemhamisítás meg az 1956-os forradalmárok lefasisztázása az oké, de ha valaki igazat állít rólatok, az nem tetszik?”

„Az oroszoknak miért nem írtál ilyesmit Petike? Csak akkor nagy a szájad, ha az igazság ellen kell kinyitni? Az 56-os hősök meggyalázására pisszenni sem mersz? Vagy talán a plecsniden kívül a fizetésedet is a Kremltől kapod?

Kotródj Moszkvába, te hazaáruló moszkovita gazember, és maradj is ott!”

„Remélem, az orosz külügyérnek is írt levelet az 1956-s szabadságharcosok lefasisztázása miatt ilyen címmel: "Orosz gáz, Paks 2? Ezután?" Engem nem zavar, ha a svédek azt tanítják, hogy Magyarországon leépül a demokrácia, mert szerintem annál súlyosabb a helyzet, egy fasisztoid diktatúrát épít Orbán (maga csak a csicskája). Ja, és az én nevemben ne háborodjon fel, nem magukra szavaztam, és szerintem Orbán egy pszichopata keresztapa...”

„milyen jól látják a svédek is hogy ez az ország egy pöcegödörré alakult az elmúlt 13 évben. Ez a tolvaj maffia szétlopja az országot és leépíti a demokráciát !!!”

„Szerintem vérciki ez a kioktató stílusú levél egy EU-s tagállam külügyminisztertől. Még egy szög az európai együttműködés koporsójába. Amúgy meg azt gondolnak a svédek Magyarországról, amit akarnak. Nem olvastam még svéd diplomatától NER-esített tankönyvek kritikáját, pedig ott is lenne mit vizsgálgatni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója, itt vannak az eredmények
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak. Videóban méltatta a párt jelöltjeit, akik továbbjutottak a déltől induló második fordulóba. Köztük vannak a párt ismertebb arcai, mint például Radnai Márk és Tarr Zoltán alelnökök, Nagy Ervin és Ruszin-Szendi Romulusz.


Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.

Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.

A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.

Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.

Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.

Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.

Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.

Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.

Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.

„Büszkeséggel tölt el, hogy közösségünket ilyen bátor, őszinte, igaz hazafiek képviselik. Ők mind a 309-en olyan emberek, akik nem félnek kimondani az igazságot, akik akár esőben, akár hóban hősiesen kiállnak hazánkért. Akik velünk együtt vallják, hogy a magyarok jövője egy emberséges és működő Magyarországban rejlik”

– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – kemény vita után szavaznak Magyarországról az Európai Parlamentben
Arról döntenek a képviselők kedden, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben. Akár 6930 milliárd forintnyi uniós támogatást is végleg elbukhat az ország.


„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.

A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.

Az Európai Parlament hivatalos második időközi jelentéseként jegyzett, a vita alapját adó dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz.

A szöveg szerint a magyarországi helyzet 2018 óta „tovább és súlyosan romlott”, és az ország „hibrid rezsimmé, választási autokráciává” vált.

A jelentést, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság november 5-én 51 igen, 21 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadott el, azt is rögzíti, hogy a Tanács eddigi tétlensége önmagában is sértheti a jogállamiság elvét.

A mostani vita egy 2018-ban indult folyamat újabb állomása. Az Európai Parlament akkor kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata miatt. Azóta a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kilenc alkalommal tartott meghallgatást a témában, de a folyamat következő szakaszába, amely már konkrét ajánlások megfogalmazását jelentené, eddig nem lépett tovább. Ehhez a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség, ami mindeddig hiányzott. A parlamenti jelentés és a mai szavazás célja éppen az, hogy politikai nyomást gyakoroljon a Tanácsra a cselekvés érdekében.

A jogállamisági eljárásnak komoly pénzügyi következményei is vannak. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa a vitában megerősítette, hogy körülbelül 18 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós támogatás továbbra is fel van függesztve. Ez a novemberi középárfolyamon számolva megközelítőleg 6930 milliárd forintot jelent. A biztos hozzátette, hogy ebből az összegből mintegy 1 milliárd euró, vagyis nagyjából 385 milliárd forint már „határozottan elveszett”. A hivatalos parlamenti jelentés is kimondja: „több mint 1 milliárd euró kohéziós pénz már visszavonhatatlanul elveszett.”

A jelentés részletesen kitér azokra a területekre, ahol a Parlament szerint romlott a helyzet: többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és a közpénzek kezelése, a médiapluralizmus, a civil szféra helyzete, az LMBTQ-közösség jogai és a menekültügy kapcsán fogalmaz meg kritikát.

A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló teljes eszköztárat, beleértve a költségvetési feltételességi mechanizmust és a kötelezettségszegési eljárásokat is.

A hétfői eszmecserén élesen ütköztek a politikai álláspontok. A jelentéstevő, Tineke Strik szerint hét év telt el az eljárás megindítása óta, és a helyzet csak rosszabbodott.

„Magyarország egy hibrid rezsimmé vált, egy választási autokráciává”

– jelentette ki.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke és európai parlamenti képviselője a vitában úgy fogalmazott: „Orbán Viktor rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátok nélküli hatalom.” A 24.hu tudósítása szerint a képviselő azt is mondta:

„Mindeközben egy politikai maffia degeszre keresi magát, az országban gyakorlatilag megszűnt a piacgazdaság, és csak a korrupció működteti az egész rendszerüket.”

Daniel Freund, egy másik zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a korrupció látható nyomokat hagy az országon: „Ha Magyarországon utazgat az ember, és meglátogatja a szomszéd országokat, akkor láthatja, hogy a városképben is megjelenik a korrupció Magyarországon.” Moritz Körner, a liberális Renew Europe frakció képviselője a Tanácsot szólította fel cselekvésre: „Itt az ideje, hogy a tanács a tettek mezejére lépjen, és megvédjük a demokráciát Magyarországon.”

A kormányoldal és szövetségesei politikai boszorkányüldözésről és kettős mércéről beszéltek. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a jelentés tele van valótlanságokkal.

„Nincs új a nap alatt, a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”

– fogalmazott a Telex tudósítása szerint.

Georgiana Teodorescu, a román AUR párt képviselője az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arról beszélt, hogy a vita valójában nem az uniós értékekről szól. „Ez a vita politikai fegyverré vált egy adott kormány ellen. Az egyetlen cél, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban.” Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szintén kritikusan szólalt fel, de nem a magyar kormány védelmében, hanem az uniós intézmények korrupciójára utalva, „a kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” tartott vitáról beszélt.

Michael McGrath biztos a vitában összegezte a Bizottság álláspontját: a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére a nyolc vizsgált területből csupán egyben látszik előrelépés. Amíg a jogállamisági kockázatok fennállnak, a pénzügyi korlátozások fenntartása indokolt.

A keddi szavazás tétje tehát nagy. Ha a Parlament nagy többséggel fogadja el a jelentést, azzal tovább növeli a nyomást a Tanácson, hogy lépjen tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Ha a Tanács továbbra sem cselekszik, az a Parlament szerint már önmagában is a jogállamiság sérelmét jelenti. A következő napokban érdemes lesz figyelni a szavazás pontos arányaira, a délutáni sajtótájékoztatón elhangzó következő lépésekre, valamint a magyar kormány hivatalos reakciójára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Óriási felháborodás tört ki egy rémhír miatt, miszerint New York muszlim polgármestere kötelezővé tenné az arab számok oktatását
Egyetlen poszt elég volt, hogy felrobbanjon az internet. A legtöbben azt sem tudták, mit jelentenek az arab számok, mégis a polgármester fejét követelték a kulturális támadás miatt.


Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.

„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.

Ez pedig órák alatt valóságos dühhullámot indított el, noha a felvetés egy régi, szatirikus poénon alapult, a legtöbben mégis komolyan vették. A félreértés abból fakadt, hogy sokan nem tudták: az „arab számok” valójában a mindennapokban használt 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 számjegyeket jelentik, amelyeket természetesen már most is minden amerikai iskolában tanítanak.

A rendszer Indiából származik, de arab tudósok közvetítésével terjedt el Európában és a világon, innen ered a neve.

Bár a posztot viccnek szánták, a kommentelők és a hírt továbbosztók egy jelentős része valós fenyegetésként értelmezte. A felháborodást jobboldali politikusok is felerősítették. Derrick Evans, Nyugat-Virginia állam egyik képviselője szinte szóról szóra ugyanazt a szöveget tette közzé saját oldalán, szintén sürgős figyelmeztetésként beállítva. „SÜRGŐS: Várhatóan Zohran Mamdani megköveteli, hogy MINDEN New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – írta a politikus.

A kommentelők között is akadtak, akik komolyan aggódtak az amerikai oktatás jövőjéért. Miközben a felháborodás egyre csak nőtt, a másik oldalon megjelent a gúny is. Sokan, akik értették a bejegyzés ironikus élét, az esetet egyfajta intelligenciatesztnek fogták fel. A kommentelők között többen is arról írtak, hogy a reakciók tökéletesen megmutatják, ki mennyire tájékozott.

„Hogyan reagálsz erre, az pontosan megmutatja, mennyire vagy okos” – fogalmazott az egyik hozzászóló.

Egy másik felhasználó pedig így vélekedett: „A kedvenc címsorsztorijaim azok, amelyek egyszerre IQ-tesztek is.” A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

„Ami a legjobban megrémít, az az, hogy sokan nem értik, ez mit jelent. Az Oktatási Minisztérium tényleg tönkretette ezt az országot”

– fogalmazott egy újabb kommentelő.

Zohran Mamdani a november 4-i polgármester-választást megnyerve lett New York első muszlim és dél-ázsiai származású vezetője. Személye és politikai nézetei már a kampány alatt is megosztóak voltak, így a győzelme utáni hetekben a politikai légkör különösen feszültté vált. A félrevezető hír éppen ebbe a helyzetbe robbant be, kihasználva a kulturális és identitáspolitikai feszültségeket.

A jelenség nem teljesen új, egy régi internetes mém újbóli felmelegítéséről van szó. A Snopes tényellenőrző oldal már évekkel ezelőtt beszámolt egy hasonló esetről, amely egy 2019-es felmérésen alapult. Akkor a Civic Science közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel az amerikaiaknak, hogy szerintük kellene-e tanítani az arab számokat az iskolákban. A válaszadók 56 százaléka mondott nemet, vélhetően a kifejezés félreértése miatt. A mostani eset ismét rávilágított arra, hogy a fogalmi tájékozatlanságra építő álhírek milyen könnyen képesek elterjedni, különösen, ha egy politikailag megosztó személyhez köthetők.

A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

Via Newsweek


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Újabb bank bukott pert egy devizahitelessel szemben: 2,6 milliót kell visszafizetnie a Raiffeisennek
Egy nyolc évig húzódó ügyben hoztak elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken. A dunakeszi ingatlantulajdonos arra hivatkozott a perben, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást.


Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.

Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.

Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.

A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.

Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.

Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.

Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.

Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: