Polgári peres eljárást kezdeményezett András yorki herceggel szemben Virginia Giuffre, akit állítása szerint többször megerőszakolt II. Erzsébet királynő fia - írja a The Guardian.

Ezek a vádak nem először merültek fel András herceggel kapcsoltban, de a királyi fenség korábban következetesen tagadta, hogy bármi törvényellenes történt volna közte és Virginia Giuffre között.

A herceg legutóbb 2019 végén adott exkluzív interjút a BBC-nek az őt ért pedofilvádakkal kapcsolatban. A beszélgetés során András herceg Giuffre állításaira reagálva azt mondta, hogy "ez nem történt meg". A riporter egyik kérdésére pedig azt válaszolta, "nem emlékszik", hogy valaha találkozott volna a nővel, holott még közös fotó is készült kettejükről barátnőjének londoni otthonában, a háttérben a falnak támaszkodó Ghislaine Maxwellel.

A New Yorkban benyújtott kereset szerint egy alkalommal éppen ebben a londoni házban kényszerítette arra Jeffrey Epstein, Ghislaine Maxwell és András, hogy közösüljön a herceggel. Ugyanez megtörtént egyszer Epstein manhattani otthonában is, valamint az azóta a börtönben öngyilkosságot elkövető üzletember saját karibi szigetén is, amit sokan egyszerűen csak Pedofil-sziget néven emlegettek.

Giuffre a kereset benyújtását követően azt mondta, azért döntött 20 évvel a történtek után a herceg beperlése mellett, hogy a gazdag, nagyhatalmú emberek is megtanulják, nem tehetnek meg bármit következmények nélkül. Egyúttal reméli, hogy a bírósági eljárás erőt ad Epstein, Maxwell és a herceg a többi áldozatának.

András herceg és Virginia Giuffre története többször is előkerül a Jeffrey Epsteinről készült netflixes dokumentumfilmben is, melynek előzetesében 1:45-től látható a nő és a herceg közös fotója:

Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen szabotázsakciónak nevezte Twitter-posztjában az Északi Áramlat földgázvezetékének a megrongálódását, amely szivárgást okozott a Balti-tengerben.

Von der Leyen szerint "aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legsúlyosabb válaszlépéseket fogja eredményezni."

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

Ukrajna meg fogja védeni polgárait azokban a jelenleg Oroszország által ellenőrzött régiókban, amelyekben a megszálló hatóságok által szervezett szavazásokon az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek - mondta Zelenszkij a Telegramon közzétett felvételen.

Ezt megelőzően pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén videóüzenetben arról beszélt Zelenszkij, hogy ha Moszkva elfogadja a népszavazások eredményeit, és a "csatlakozási kérelmeket", akkor "nincs miről beszélnünk Putyinnal" - fogalmazott.