Az ATV adta hírül, hogy III Károly király meleg szavakkal köszöntötte a 100 éves Lily Ebertet.
„Kedves Lily! Szerettem volna egy személyes levéllel felköszönteni Önt 100. születésnapja alkalmából. Nem tudom kifejezni, hogy mennyire csodálom az ön kitartását és lelki erejét. Bízom benne, hogy ma nagyon boldog napja lesz családja és barátai körében”
– írta köszöntőjében a király.
A 100 éves Lily Bonyhádon született. Még fiatal lányként, Auschwitzban tett fogadalmat, hogy elmondja a világnak, mi történt a táborokban. Lily Ebertnek dédunokája, Dov segített, így a TikTokon keresztül tart kapcsolatot a világgal. Az idős dédmamát már több mint kétmillió ember követi a TikTokon.
Az ATV adta hírül, hogy III Károly király meleg szavakkal köszöntötte a 100 éves Lily Ebertet.
„Kedves Lily! Szerettem volna egy személyes levéllel felköszönteni Önt 100. születésnapja alkalmából. Nem tudom kifejezni, hogy mennyire csodálom az ön kitartását és lelki erejét. Bízom benne, hogy ma nagyon boldog napja lesz családja és barátai körében”
– írta köszöntőjében a király.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – magas szintre emelték a terrorfenyegetettséget Németországban
Alexander Dobrindt belügyminiszter jelentette be a terrorfenyegetettségi szint emelését a hírszerzés friss jelzései alapján. A hatóságok szerint a tervek civileket, intézményeket és az ország kritikus infrastruktúráját is célozzák.
Németországban magas szintre emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, miután a hírszerzés konkrét támadási tervekről szerzett tudomást. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban beszélt a helyzet súlyosságáról, amiről a ZEIT Online is beszámolt.
„Ez azt jelenti, hogy bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – figyelmeztetett a miniszter.
A készültséget a korábbi „elméleti fenyegetettségi” fokozatról emelték „magas szintre”. Németországban nincsenek a lakosságnak szóló, színes kódokkal jelzett riasztási szintek; a mostani lépés a hatóságok belső kockázati minősítésének szigorítását jelenti, ami a konkrét veszélyek megjelenésére utal.
A miniszter szerint a szolgálatok friss jelzései új helyzetet mutatnak.
„Egyértelműen léteznek bizonyos támadási tervek emberek, intézmények és az infrastruktúra ellen” – mondta Dobrindt.
A német hatóságok az elmúlt években több súlyos terrortámadással is szembesültek. 2024 decemberében egy szaúd-arábiai férfi szándékosan a tömegbe hajtott a magdeburgi karácsonyi vásáron, hat embert megölt, és több százat megsebesített; az elkövetőt idén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Pár hónappal korábban, 2024 augusztusában Solingenben egy szíriai állampolgár az Iszlám Állam propagandájától inspirálva késelt halálra három embert egy városnapi rendezvényen.
A belügyminiszter külön kiemelte az infrastruktúra elleni fenyegetettséget is. Nemrégiben egy országos informatikai hiba miatt mintegy két órára leállt a teljes német vasúti közlekedés, ami jól mutatta, milyen súlyos következményekkel járhat a kritikus infrastruktúra megbénulása.
Németországban magas szintre emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, miután a hírszerzés konkrét támadási tervekről szerzett tudomást. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban beszélt a helyzet súlyosságáról, amiről a ZEIT Online is beszámolt.
„Ez azt jelenti, hogy bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – figyelmeztetett a miniszter.
A készültséget a korábbi „elméleti fenyegetettségi” fokozatról emelték „magas szintre”. Németországban nincsenek a lakosságnak szóló, színes kódokkal jelzett riasztási szintek; a mostani lépés a hatóságok belső kockázati minősítésének szigorítását jelenti, ami a konkrét veszélyek megjelenésére utal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Sulyok leváltásáról: Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban
Orbán Viktor a Facebookon reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a hivatalából való eltávolítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. A poszt szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”, miután a parlament a héten fogadta el a vitatott jogszabályt.
„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett kimondja, hogy hatálybalépésével megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása.
Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után közölte, Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni a jogszabályt. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, és például az Alkotmánybírósághoz fordul, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.
Sulyok Tamás erre közleményben reagált, amelyben azt írta, a miniszterelnök nyílt nyomást gyakorol rá, és ez a beavatkozási kísérlet kirívóan sérti az alkotmányos rendet.
„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha életbe lép az Alaptörvény 17. módosítása, rövidesen Poltnak is búcsúznia kell, de sok más változás is lesz
Csökkentették a kétharmados törvények körét, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be, írja a Telex.hu.
Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, az államfő megbízatása másnap megszűnik.
Az államfői feladatokat átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
A módosítással visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amivel két hónapon belül megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét a testület tagjai választhatják meg maguk közül, az alkotmánybírák megbízatása pedig tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
A bírák nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásában, akiket az eddigi kilenc helyett csak hat évre választ az Országgyűlés, és nem választhatók újra.
12 éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek: már a következő választáson sem indulhat el, aki legalább három ciklusban volt képviselő.
Csökkentették a kétharmados törvények körét, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
Az Alaptörvény 17. módosítását hétfőn fogadta el az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek bojkottja mellett. A szavazást heves politikai vita előzte meg.
Magyar Péter miniszterelnök nyíltan jelezte, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a törvényt, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás napján bejelentette lemondását, mondván, „olyan maradandó módon sérült a demokrácia, mint 1989–90 óta soha”.
A Fidesz az elmúlt napokban több fronton is tiltakozott a módosítás ellen. Patrióta EP-képviselők – köztük a Fidesz delegációja – sürgősségi kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz, alkotmányos puccsról írva.
Sulyok Tamás hiába várta a Velencei Bizottság állásfoglalását, a testület ugyanis csak októberben tárgyalta volna a kérdést.
Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be, írja a Telex.hu.
Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, az államfő megbízatása másnap megszűnik.
Az államfői feladatokat átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás: A demokratikus jogállam ezzel megszűnt
Sulyok Tamás köztársasági elnök egy Facebook-videóban bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A drámai hangvételű beszédben a lépést alkotmányos kényszernek nevezte, amely szerinte a rendszerváltás utáni demokratikus berendezkedés végét jelenti.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.
Szerinte ennek egyik alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés által megszavazott Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal szünteti meg a megbízatását.
„Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyen teljes történelmi példáiként maradnak az utókor” – jelentette ki.
Azt állította, a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülése útján kívánja elérni céljait. Hozzátette, a lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend védelme egyetlen utat hagyott számára: a hivatalban maradást.
Az államfő szerint az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebeket ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság értékein. Kifejtette, hogy köztársasági elnökként a törvényhozóval szemben védelmezheti az alkotmányos rendet, az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban erre sem neki, sem az alkotmánybíróságnak nincs jogosítványa.
„Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt a magyar alkotmány az alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról, vagy azok elutasításáról is” – magyarázta a helyzetet.
Súlyos dilemmaként vázolta fel a helyzetét, miszerint két út áll előtte: vagy eleget tesz alkotmányos kötelességének és aláírja a módosítást, vagy ezt megtagadva jogsértést követ el. Kijelentette, a hatályos alaptörvény értelmében nincs alkotmányos eszköze a módosítással szemben.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított, teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta, majd hozzátette, ez egyúttal annak a jele, hogy az alaptörvényt mindvégig megtartotta.
Ugyanakkor szerinte a döntése egyúttal maradandó bizonyítéka annak is, hogy „a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”.
A felelősséget ezért kizárólag az alkotmánymódosító hatalomra hárította.
Sulyok Tamás drámai szavakkal zárta gondolatait, kijelentve, hogy a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. „Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is” – mondta. Szerinte Magyarország következő államfője egy alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.
„A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik.”
Azt is hozzátette, hogy az intézmény ezzel „megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni”. Beszédét azzal fejezte be, hogy aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra.
„Hiszem, hogy embernek és emberségesnek önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket. Szeressük Magyarországot!” – zárta a videót.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
