JÖVŐ
A Rovatból

Szavannává válhat Amazónia – 2021-ben percenként ezer fát vágtak ki

A kutatók szerint visszafordíthatatlanná válhat a folyamat, ha az erdőirtás eléri a terület 20-25%-át. Lula da Silva hatalomra kerülése azonban némi reményt adhat a fordulatra.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2023. január 21.


Link másolása

Az amazonasi esőerdőket máig „a Föld tüdejeként” emlegetik, mert hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni. Azonban , egyre több olyan vészjelzés érkezik, hogy az esztelen erdőírtások miatt hamarosan olyan ponthoz érkeznek, ahonnan a pusztulási folyamatot már nem lehet visszafordítani.

A legtöbb becslés szerint az Amazónia által elnyelt szén-dioxid éves mennyisége eléri a félmilliárd tonnát. Luciana Vanni Gatti azonban teljesen más eredményre jutott. Szerinte a fák kivágása és elégetése miatt az esőerdő mára nettó kibocsátóvá vált. A kutatónő úgy számol, hogy

a terület kibocsátása évi átlagban közel 300 millió tonna, nagyjából annyi, mint egész Franciaországé.

A Nature-ben 2021-ben megjelent tanulmánya valóságos pánikot keltett a világban.

Az Amazonas, mintegy ezer mellékfolyójával, 6000 kilométeres hosszúságával a világ legnagyobb vízhozamú folyója. Általánosan elfogadott nézet, hogy az ökorendszerek kialakulása nagyrészt az uralkodó időjárási viszonyoktól függ. Az 1970-es években azonban Eneas Salati brazil kutató bebizonyította, hogy Amazónia mintegy 400 milliárd fájával saját időjárást alakított ki. Egy átlagos napon egyetlen nagyobb fa közel 400 liter vizet párologtat ki. Ez nemcsak hűti a levegőt, hanem általa úgynevezett „repülő folyók” alakulnak ki, olyan esőfelhők, amelyek 5-6-szorosan képesek reciklálni az erdő saját nedvességét, és ezzel az összes eső 45%-át generálják. Ez a folyamat alapvető Amazónia globális szénelnyelő képességében. Sok tudós azonban ma már attól tart, hogy ez a körforgás végleg megtörik - írja a New York Times.

A lap felidézi, hogy csak az elmúlt fél évszázadban Amazónia 17%-a vált termőfölddé vagy legelővé. Ez utóbbiak a letarolt erdők kétharmadát teszik ki, de óriási területeket foglalnak el a szójaültetvények is.

Mindezek miatt kevesebb reciklált eső esik, kevesebb pára hűti a levegőt, kevesebb lomb véd a napfény ellen. A szárazság, a hőség közepette még a legbujább fák is elhullatják a leveleiket.

Carlos Nobres ökoszisztéma-kutató szerint

ha az erdőirtás eléri az eredeti terület 20-25%-át, akkor a „repülő folyók” annyira meggyengülnek, hogy az esőerdő néhány évtized alatt szavannává válhat.

Nobre, aki 25 éve kutatja ezt a témát, megfigyelte, hogy az elmúlt negyedszázadban ötször volt olyan szárazság, amilyen korábban egy-két évtizedenként fordult elő, és ebből kettő olyan súlyos, amely azelőtt legfeljebb 100 évben egyszer jelentkezett.

A hatása különösen katasztrofálisnak bizonyult Amazónia keleti részén, amely már elvesztette erdeinek 30%-át. Az eddigi három hónapig tartó aszály immár több mint négy hónapos. A legszárazabb évszakban a csapadékmennyiség 40 év alatt az egyharmadára csökkent, míg az átlaghőmérséklet 3,1 Celsius fokkal, a globális felmelegedés háromszorosával lett magasabb.

Egyes helyeken a dzsungelek helyén máris a fű vette át az uralmat. Ugyanakkor Nobre több kollégája azt vallja, hogy a terjedő szavanna, amely Brazília középső részét borítja, nagy füves területeivel, mocsaraival és erdeivel - önmagában még jelenti az ökoszisztéma összeomlását, de szintén a klímaváltozás áldozatául eshet.

A Föld egyik legnagyobb biodiverzitású ökorendszerének elvesztése végveszélybe sodorna több tízezer élőlényfajtát, amelyeknek Amazóniában van az élőhelye. A felmelegedés a régió több millió lakosát tenné klímamenekültté. A folyamat visszafordíthatatlanná válásának dominóhatása lenne a globális klímára.

Ha a „repülő folyók” kiszáradnak, az egész Dél-Amerika légköri keringését befolyásolná, de lehet, hogy még az Egyesült Államok nyugati részének időjárására is hatással lenne. Télen ugyanis a száraz levegő észak felé áramolna, emiatt felére csökkenne a Sierra Nevadát borító hó, amely alapvető vízforrása a már így is szomjazó Kaliforniának.

De ennél is fenyegetőbb annak a következménye, ha kiszabadul az atmoszférába az amazóniai ökoszisztémában tárolt, 120 milliárd tonnányi szén, amely több mint három évnyi emberi kibocsátásnak felel meg.

Ez a bolygónk 0,3 C fokos melegedését jelentené, és Stephen Pacala, a princetoni egyetem ökológusa szerint önmagában lehetetlenné tenné a Párizsi Egyezményben kitűzött 2 C fokos cél elérését, ezzel újabb visszafordíthatatlan klímafolyamatokat indítva el.

Az esőerdők pusztítása valójában már az 1970-es évek brazíliai katonai diktatúrája alatt elindult. 1972-ben nyitották meg több leágazással a 4000 km-s transzamazóniai utópályát, amely kettévágja a dzsungelt, és amelyet azzal indokoltak, hogy „betöltsék a demográfiai űrt”. Holott egyáltalán nem néptelen területekről volt szó, hiszen számtalan őslakos törzs élt itt.

Jair Bolsonaro elnöksége alatt az esőerdők kizsákmányolása tovább gyorsult: 2021-ben percenként ezer fát vágtak ki.

Lula da Silva újbóli megválasztása némi reményt ad, mert az ő első elnöksége, 2003 és 2011 között az erdőirtás kétharmadával esett vissza, most pedig azt ígérte, hogy teljesen leállítja. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a folyamat megállítására, amelyet immár saját tehetetlenségi ereje is visz.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk