HÍREK
A Rovatból

Szájer József: Nem volt eresz azon a házon

A Telex arról is kérdezte a visszatérő expolitikust, mit gondol arról, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Szájer válasza: Hogy én ezzel a mondattal egyetértek-e vagy sem, azt nem kívánom elmondani.


Szájer József nagyinterjúval tért vissza a nyilvánosságba, négy évvel azután, hogy a brüsszeli melegorgia botránya miatt viharos körülmények között távozott a politikából. A Telexnek adott interjúban kiderült, hogy a történtek máig nem hagyják nyugodni:

most megjelent politikai memoárkötetének mottójául azt az Orbán Viktor-idézetet választotta, amely lényegében a Fideszből való kizárásához vezetett.

Szájer azt mondja, hogy a kormányfő akkori mondanivalójának a kötetre rákerült mondatrész, vagyis a „Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni” a lényege. Csakhogy az a mondat a valóságban úgy folytatódott, hogy „de cselekedete nem elfogadható, és nem védhető.” és az előzte meg, hogy „Amit (…) tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele.”

Amikor arról kérdezték, hogy nem érzi-e felelősnek magát a Fidesz homofób politikájáért, és nem lett volna-e jobb egy elfogadóbb rendszert építeni, Szájer úgy válaszolt, hogy ő „szabadságharcosnak” tartja magát, aki már 1990-ben is azért küzdött, hogy Magyarországon mindenki szabadon élhesse a magánéletét. Az expolitikus szerint nem ő a képmutató, hanem az az „elképesztően zajos műfelháborodás”, amit a botránya során tapasztalt.

Szájer úgy érzi, hogy olyan mém készült róla, ami szerint

„gyűlöletkeltő politikus vagyok, és azt próbálom másnál megakadályozni, amit én magam a magánéletemben csinálok.”

De szerinte

„Nem tudnak bizonyítékot mutatni arra, hogy az én magatartásom gyűlöletkeltő lett volna.”

Az expolitikus szerint Magyarországon nincs homofób rendszer, itt „mindenki szabadon élhet, és mindenkinek a magánéletét tiszteletben tartják. Kivéve talán az enyémet.”

A beszélgetés során Szájer József több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy „nem kívánja elmondani” az igazi véleményét bizonyos kérdésekről. Így például arról sem mondott konkrét véleményt, hogy mit gondol az alkotmánykiegészítésről, amely kimondja, hogy „az anya nő, az apa férfi.”

Szájer visszaemlékezése szerint 2020-ban nem értesítették előre a Fideszből arról, hogy a választási kampány egyik fő csapásiránya a homofóbia lesz. Elmondása alapján nem jelezte aggályait a kampánnyal kapcsolatban, mert „azt gondoltam, hogy nem az én dolgom.”

2020 óta szerinte nem tapasztalt olyat, hogy valakit akadályoztak volna Magyarországon abban, hogy szabadon élje az életét. Úgy véli, hogy a magyar állam nem sérti meg a tinédzserek magánszféráját azzal, hogy megtiltotta a szexuális felvilágosításukat.

Helyesnek tartja a homoszexualitást megemlítő könyvek befóliázását, amit a tévés korhatárkarikákhoz hasonlított: „ez olyan, mint a tévés korhatárkarikák.”

Szájer József szerint 2020 decemberében csak „a megengedhetetlen gyalázkodáson kívül” tapasztalt beavatkozást a magánszférájába, amit állítása szerint a független sajtó követett el vele szemben.

A politikai botrányokat illetően először azt mondta, hogy „jó néhány” olyan eset volt a magyar politikában, mint az övé. Amikor azonban a lap újságírója visszakérdezett, elismerte, hogy ez nem így van, de hozzátette:

„De a valóságban azért nézzenek körül, vannak botrányok, mindenfélék.”

A brüsszeli melegbuliról szóló tudósításokat hazugságokkal telinek nevezte, azt állította, hogy „eresz sem volt azon a házon,” amelyről a rendőrök elől menekült. Szerinte az ereszről szóló állítás „nem is hazugság, csak technikai tájékozatlanság volt”. Ennek ellenére sem mondta el, miben hazudott róla szerinte a sajtó.

Az interjú egy pontján a homoszexualitás és a képmutatás témája helyett a Fidesz működéséről esett szó. Szájer szerint „ennek a rendszernek a demokratikussága, a szabadsága, adott esetben fideszessége” nem azon múlik, hogy volt besúgókat és III/III-as tiszteket is kineveztek fontos beosztásokba. Amikor arra kérdezték, hogy az 1990-es Szájer mit szólt volna ahhoz, hogy a 2010-es Szájer a kommunista Pozsgay Imrével közösen ír alkotmányt, így válaszolt:

„Hogyha nem változtunk volna, az olyan lett volna, mintha egy kisgyerek ruháját hordanánk 30 évesen.”

Amikor szóba került, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben összemosta a homoszexualitást és a pedofíliát, Szájer így reagált:

„Védjék meg a jogaikat! Védje meg mindenki a saját jogait, és akkor ebből egy jobb ország lesz. Mindenki pereskedjen, ha valakinek a magánszféráját megsértik.”

Szájer József visszatéréséhez – állítása szerint – nem kellett Orbán Viktor engedélye, mivel most nem politikusként lépett a nyilvánosság elé. Arról sem vitázott senkivel, hogy újbóli megjelenése terhes lehet-e a Fidesz számára.

Amikor a miniszterelnök milliárdokból felújított Habsburg majorságban való lakhatásáról kérdezték, Szájer csak annyit mondott: „Hol van itt a törvénysértés?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Fidesz az aranykonvoj-ügyre: Magyar Péter hazudik
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a miniszterelnök valótlanságot állít az előző kormány működéséről. Azután szólalt meg, hogy Magyar Péter azt állította, Orbán Viktor kézi vezérléssel irányította a titkosszolgálatokat.
F. O. - szmo.hu
2026. június 03.



Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményben reagált arra, hogy Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon azt írta: elődje, Orbán Viktor kézi vezérléssel irányította a bűnüldöző és a titkosszolgálati szervek munkáját.

Ezt azután állította a kormányfő, hogy hogy a Telex szerdán arról írt: a kormányzat, azon belül is Orbán Viktor dönthetett arról, hogy március 5-én rajta kell ütni az ukrán aranykonvojon, noha az akciót szakmailag semmi sem indokolta.

Havasi Bertalan közölte: „Magyar Péter hazudik.”

Az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány minden tagja hű maradt hivatali esküjéhez, a jogszabályokat betartotta és betartatta.

„Az előző kormány idején a hatóságok jogszerűen működtek, a hatósági eljárások megindítása a törvényes rendnek megfelelően történt”

– tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Menesztette a budapesti rendőrfőkapitányt a belügyminiszter
Pósfai Gábor azonnali hatállyal felmentette dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot a Budapesti rendőr-főkapitányság éléről. Utódja a szervezet eddigi bűnügyi helyettese, Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes lett.


Váratlanul leváltották a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét: Pósfai Gábor belügyminiszter keddi hatállyal felmentette dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, aki 2018 óta állt a szervezet élén.

Az utódját is azonnal megnevezték: szerdától Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes veszi át a fővárosi rendőrség irányítását. Baricska eddig megbízott bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesként szolgált a szervezetnél.

A váltás azért is meglepő, mert Terdik Tamás alig egy hete tartotta meg éves beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés előtt, ahol a jövő évi tervekről és a javítandó mutatókról is beszélt.

Pósfai Gábor sorra váltja le a vezetőket: kedden felmentette Góra Zoltánt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint Tóth Tamást, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Aranykonvoj-ügy: lemondásra szólítja fel a legfőbb ügyészt az ukránok ügyvédje
Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész azonnali távozását sürgeti. Az iroda szerint az aranykonvoj elleni TEK-akció feltehetően politikai megrendelésre történt, az ügyészség pedig nem akadályozta meg.
F. O. - szmo.hu
2026. június 03.



Azonnali távozásra szólította fel dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda. A cég szerint a legfőbb ügyész pozíciója az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények miatt tarthatatlanná vált.

„A Legfőbb Ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul távoznia kell hivatalából” – írták közleményükben, amelyben egyúttal az ügy teljes körű, független kivizsgálását sürgetik.

Az iroda azután adott ki közleményt, hogy a Telex szerdán arról írt: Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én kell rajtaütni az ukrán „aranykonvojon”. Az akció során a Terrorelhárítási Központ kommandósai több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.

Az ügyvédi iroda azt közölte, az általuk megismert iratok és információk szerint a TEK-akciót feltehetően politikai megrendelésre készítette elő három szerv: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a TEK.

A Telexen megjelent közlemény súlyos eljárási hibákról számol be. Állításuk szerint a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogás reggelén tette meg, ám azt mellékletek nélkül küldték meg a nyomozó hatóságként kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, így

hiányoztak az alapos gyanút alátámasztó bizonyítékok.

Emellett jogellenesnek tartják az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott kényszerítő eszközöket, köztük bilincset, „kamzsát”, meztelenre vetkőztetést és sanyargatást. Azt is kifogásolják, hogy a kihallgatásokat az Alkotmányvédelmi Hivatal koordinálta, ám azokról sem jegyzőkönyv, sem feljegyzés nem készült, a kihallgatók személye pedig ismeretlen maradt. Az iroda szerint a Legfőbb Ügyészség továbbra is aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.

Az iroda állításait igazolhatja egy korábban napvilágot látott ügyészségi feljegyzés, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozó érvelését, új megvilágításba helyezve a rajtaütés jogalapját.

A jogászok szerint az ügyészség volt az egyetlen olyan szerv, amely „ezt a súlyosan törvénysértő politikai kampányakciót” megakadályozhatta volna.

Az ügyvédi iroda szerint a legfőbb ügyész, dr. Nagy Gábor Bálint politikai szerepvállalása kulcsfontosságú volt:

„Személyes felelőssége felmerül az akció előkészítése, lebonyolítása és a választásokig tartó felügyelete kapcsán. Különös jelentőséget ad az ügynek, hogy míg az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a Kormány irányítása alatt működő szervek, addig a független Ügyészség alkotmányos feladata a törvényesség biztosítása és a hatósági eljárások törvényes működésének felügyelete” – írják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid részletezte, hogyan szüntetnék meg a „mindent elborító plakáterdőt”
A közlekedési miniszter ismertette azt a parlament elé került javaslatot, amely a közterületi reklámokat és a politikai hirdetéseket is szabályozná. Szerinte ez „egy rendszerváltozáshoz méltó fordulatot hoz a városkép védelmében.”


Vitézy Dávid Facebook-posztban ismertette a Tisza Párt új törvényjavaslát, amely a vizuális környezetszennyezés és a gyűlöletpropaganda visszaszorítását célozza.

„Az elmúlt években kénytelenek voltunk hozzászokni ahhoz, hogy bárhova nézünk az országban, gyakran a mi pénzünkből finanszírozott gyűlöletplakát néz vissza ránk. Ahogy az is megszokottá vált, hogy a gyönyörű történelmi belvárosok is mindenhol tele vannak oda nem illő plakáterdőkkel,

és a legszebb épületeink egy része évek óta ki se látszott a hirdetési felületként használt épülethálók alól” – írta.

A közlekedési és beruházási miniszter szerint ez azért alakult így, mert a korábbi kormány a propaganda és a gazdasági hátország szempontjai alapján döntött, és elvonta az önkormányzatok hatásköreit.

Ennek vet véget Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt közösen jegyzett törvényjavaslata, amely abból indul ki, hogy az emberi méltóságot sértő, ellenségképet kreáló, a gyermekekre károsan ható reklámokat korlátozni kell.

A tervezet tiltott politikai reklámnak minősítené azokat a tartalmakat, amelyek gyűlöletet keltenek vagy valótlan, megtévesztő módon mutatják be valaki képmását, az ilyen ügyekben pedig a Médiatanács hozhatna döntést.

A javaslat szigorítaná a politikai reklámok közterületi elhelyezését is kampányidőszakban: nem lehetne plakátot tenni villanyoszlopokra, közlekedési táblákra vagy fákra, ezzel megszüntetve a „mindent elborító plakáterdőt”.

„Az önkormányzatok – Budapest esetében a Fővárosi Közgyűlés – hatásköröket kapnak vissza, jogköreik bővülnek azzal, hogy meghatározhatják, hol nem engedik meg reklámeszközök kihelyezését, ahol pedig lehetővé teszik, ott is a településképi bejelentéshez köthetik az alkalmazásukat.

A települések hatósági jogköröket kapnak a jogellenes reklámok eltávolítására, és nem utolsósorban a jogellenes közterületi reklámok miatt kiszabott bírságok az önkormányzatok saját bevételét képezik – tehát valóban teljesítjük a Tisza programjának azon vállalását, hogy az önkormányzatok építésügyi hatásköröket és bevételeket kaphatnak vissza.”

Vitézy szerint a javaslat „egy rendszerváltozáshoz méltó fordulatot hoz a városkép védelmében.”

Május végén több fővárosi önkormányzat is arról beszélt, hogy a helyi jogkörök visszaadásában látják a megoldást a reklámháló-káoszra; a II. kerület például tíz éve küzd húsz óriásplakáttal, de a bontások a kormányhivatali eljárások lassúsága miatt alig haladtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk