A hatósági árak és "ársapkák" bevezetése óta se szeri, se száma azoknak az eseteknek, mikor üzletek és benzinkutak jelzik a vásárlók számára, hogy adott termékből mennyi a maximálisan vásárolható mennyiség. Arra persze van példa, hogy az élelmes vásárlók ezt kijátsszák, erről például alábbi cikkünkben írtunk:

De arról is írtunk, hogy a Mol legutóbb egy napon csak egyszer engedett kedvezőbb áron üzemanyagot venni, bár később kiadtak egy közleményt, miszerint soha nem adtak ki olyan utasítást, hogyha valaki kétszer tankol egy nap, az első tankolás után már piaci árat kell fizetnie, noha jogosult lenne a hatósági árra.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szóvivője, Kispál Edit a 24.hu-nak azt mondta,

Semmilyen előírás nincs ugyanis arra, hogy korlátlanul biztosítani kell a vásárlást. De a korlátozások mértékéről vagy annak maximalizálhatóságáról sincs egységes szabályozás. Tehát egy független vállalkozó, egy gazdasági szereplő önállóan dönthet arról, hogy bevezet-e mennyiségi korlátozást, és ha igen, milyen mértékűt.

Fogyasztóvédelmi szempontból legfeljebb az lehet problémás, hogy ha nem a korlátozásra vonatkozó saját tájékoztatója, kiírása szerint jár el egy üzlet. Ez ugyanis tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lenne.

Az üzletnek egyértelműen a vásárló tudtára kell adnia a bejáratnál kitett szöveggel, ha korlátozás van érvényben bizonyos termékekre, de ezt többféleképp megtehetik. Kiírhatják, hogy

• az adott termékből legfeljebb mennyit lehet venni,
• vagy egy vásárlás alkalmával mennyit lehet vásárolni,
• máshol azt is rögzítik, hogy naponta mennyit lehet venni adott termékből,
• vagy azt írják ki, hogy egy személy egy alkalommal mennyit vehet,
• esetleg egy személy egy nap mennyit vehet.

Ugyanakkor arra figyelniük kell, hogy nem kommunikálhatnak mást a bejáratnál és a pénztárnál.

Persze kérdés, hogyha naponta és/vagy személyenként írják ki a korlátozást, vajon képes-e ellenőrizni a bolt, hogy valaki már másodszor áll be a sorba. Kisüzletben, ismert vásárlói körben ez még elképzelhető, nagyobb helyen, ahol több pénztár is üzemel, ezt valószínűleg nem tudják hatékonyan ellenőrizni – írja a portál. Egy benzinkúton más a helyzet, hiszen lecsippantják a forgalmit, így könnyű ellenőrizni, hogy valaki másodszor áll-e be a sorba aznap. Idézik a Mol legfrissebb közleményét is, amit a Vezess.hu írt meg szerdán:

„A Mol minden esetben a hatályos jogszabályok alapján adja a hatósági áras üzemanyagot. Az 50 literes limit bevezetése nincs hatással az árképzésünkre: ezzel arra szeretnénk ösztönözni az ügyfeleinket, hogy Magyarország normál üzemanyag-ellátása érdekében minden alkalommal csak annyit tankoljanak, amennyire szükségük van. Amennyiben előfordul, hogy egy napon belül másodszorra tankol egy ügyfél ugyanabba a személygépjárműbe, akkor kollégáink emlékeztethetik őt a Mol kérésére, de kizárólag olyan áron szolgálhatják ki, amelyre jogosult. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében pedig a Mol továbbküldi az ügyfél adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.”

Hosszabb lesz a közoktatásban a téli szünet – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azért döntött így a kormány, mert így spórolunk az energiával – tette hozzá. Az október-novemberi őszi szünetről Gulyás ugyanakkor nem tett említést.

Ebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek, hogy az állam is spóroljon – tette hozzá a miniszter.

Szentkirályi Alexandra kiegészítette Gulyást, aki nem mondta, hogy az őszi szünet rovására lesz hosszabb a téli szünet. Eredetileg október 28-a, péntek lett volna az utolsó, majd november 7., hétfő az első tanítási nap – így a november 1-jés négynapos hétvége után november 2-a, szerdától iskolába kell majd menni. Gulyás Gergely ezt azzal pontosította, hogy őszi szünet címén összesen három napot adhatnak ki az iskolák, az nincs központilag szabályozva, hogy mikor. Lehetséges tehát, hogy lesz olyan iskola, amelyik úgy dönt, hogy megadja ezt a három napot, de ahol nem, ott a Mindenszentek körüli hosszúhétve marad a pihenésre.

Újságírói kérdésekre válaszul a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy nincs kifizetési stop, tévesek az erre vonatkozó hírek. A költségvetési hiányt szeretnék csökkenteni, hektikus a világgazdasági környezet is, ezért egyes kiadásokhoz a Pénzügyminisztérium jóváhagyására van szükség.

Szerdán írtuk meg, hogy megjelent egy úgynevezett „2000-es” kormányhatározat arról, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség.

Később megerősítette a pénzügyminisztérium is, hogy október végéig teljes kifizetési stopot rendelt el a kormány.

Október elsejével lép életbe az a kormányrendelet, aminek értelmében a közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 fokot télen. Ez igaz az állami fenntartású egyetemeken, főiskolákban is. Ilyenekből mára nem sok maradt ezek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.

Az Eduline egy teljes körképet igyekezett készíteni, megkérdezve a felsőoktatási intézményeket, hogy hogyan készülnek fel a nehézségekre. Végül a BME-től és a közszolgálati egyetemtől kaptak választ.

A portálnak a közszolgálati egyetem azt válaszolta, az intézkedési terv kidolgozása még folyamatban van, „egyelőre épületek bezárásáról, a tanév rendjének bármiféle módosításáról nem született döntés”, arra viszont már a tanév elején felhívták az oktatók figyelmét, hogy használják ki a tanulmányi és vizsgaszabályzat által biztosított lehetőségeket,

A BME-n sem változik a tanév rendje, de augusztus végén ők is írtak az oktatóknak és kutatóknak. A levélben egyszerű takarékossági praktikákat is megosztottak a dolgozókkal. Ezek között szerepel, hogy

• télen ne legyen egész nap résnyire nyitva az ablak,
• elég pár percre szellőztetni mindennap,
• napnyugta után pedig húzzák be a függönyöket,
• „a termosztátot elegendő 3-asra állítani, az már megfelelő komfortérzetet biztosít”.

A BME azt is közölte az Eduline-nal, hogy az előzetes kalkulációik szerint az egyetem 2023-as rezsije hárommilliárd forinttal lesz magasabb az ideinél.

Élőben a szeptember 29-i kormányinfóról — cikkünk folyamatosan frissül.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén döntött a legújabb nemzeti konzultáció elindításáról. Mint elmondta, Magyarországon továbbra is a háború és az arra adott szankciók, valamit az emiatt fennálló gazdasági nehézségek jelentik a legnagyobb gondot.

Szerinte a szankciókat Brüsszel azzal erőltette rá Európára, hogy azok jobban fognak fájni Oroszországnak és közelebb hozza a háború végét, ugyanakkor ezeknek az ellenkezője igaz. Gulyás szerint a megoldás, ha az elitek helyett az emberek véleményét hallgatják meg, ezért indítanak nemzeti konzultációt.