SZEMPONT

Szabad tankönyvválasztás, új nemzeti alaptanterv, valódi párbeszéd - ezt várja Magyar Péter kormányától a Pedagógusok Szakszervezete

Totyik Tamás a legfontosabb problémák közé sorolta a gyerekszám csökkenését, és azt is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek esélyei sokkal rosszabbak. De reagálni kell a mesterséges intelligenciára és a tanulási nehézségekkel küzdők számának növekedésére is.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbertl - szmo.hu
2026. április 22.

A kormányalakítással kapcsolatos legnagyobb vita eddig az oktatási miniszter személye körül alakult ki. Több lap is úgy értesült, Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatóját jelöli majd Magyar Péter, de ő cáfolta, hogy már döntöttek volna. Ennek ellenére óriási vita alakult ki arról, az új miniszter érkezhet-e egyházi háttérből. 17 gimnáziumigazgató egyeztetést kért a leendő miniszterelnöktől, aki 15 igazgatóval kedden találkozott is. Bár a Telex úgy tudja, a miniszter személye egyáltalán nem került szóba, Magyar Péter szerint az egyeztetés szívmelengető volt, és világossá tette az igazgatóknak, hogy az oktatás stratégiai fontosságú ágazat lesz. A Tisza a mai kornak megfelelő, versenyképes és gyerekbarát oktatást szeretne kialakítani, ahol a diákok használható, a való életre felkészítő és befogadható mennyiségű ismeretet tudnak szerezni. A Telex úgy tudja, Magyar Pétert kifejezetten érdekelte a társadalmi felzárkóztatás, az esélyteremtés kérdése is.

Az eddigi rendszert oktatáskutatók szerint a túltolt központosítás, a drasztikus forráskivonás és a túlterhelt, a világ változásait lekövetni képtelen tanterv jellemezte. Mindez oda vezetett, amely ahelyett, hogy csökkentek volna, inkább nőttek a társadalmi különbségek, és egyre súlyosabbá vált az iskolai szegregáció. Mik a legfontosabb dolgok, amiket a tanárok szerint meg kellene lépni? Erről beszélgettünk Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezete elnökével.

— Milyen kapcsolatot terveznek az új oktatási minisztériummal?

— Teljesen más kapcsolatot szeretnénk az új miniszterrel, mint ami eddig volt. Hazugság lenne, ha azt mondanánk, hogy nem volt egyeztetés a minisztériummal. Volt.

De az a süketek párbeszéde volt, és ebbe a csapdába még egyszer nem akarunk belemenni.

Abban a típusú párbeszédben, amit Magyar Péter általánosságban megfogalmazott a 15 iskolaigazgatónak, maximálisan partnerek vagyunk. A demográfiai mutatók nagyon komoly sokkhatással lesznek az egész köznevelési rendszerre, és a kormánynak nagyon kemény intézkedéseket kell majd meghoznia. Ebben mi is sírni fogunk, nem nevetni.

— Melyek ezek a kemény intézkedések?

— Ha egy óvodai évfolyamon 110 ezer férőhely van, de csak 72 ezer gyerek született, az három év múlva azt jelenti, hogy minden negyedik óvodai férőhely felesleges lesz. Hat év múlva pedig minden negyedik általános iskolai férőhely.

— Ez nem arra adhat lehetőséget, hogy a kisebb csoportokban, személyre szabottabb képzés legyen?

— Ha erről lenne szó, akkor erről kellene egy értelmes párbeszédet folytatni, mert ezek a változások az egész rendszert alapjaiban fogják megrengetni. Ha értelmes párbeszéd alakul ki a szakmai szervezetek, a szakszervezetek és a kormány között, és itt az önkormányzatokat is partnernek kell tekinteni, akkor ezt a nehéz helyzetet minimális hullámzással el lehet fogadtatni a társadalommal.

— A tanév végén járunk, a következő pedig már a láthatáron van. Lehet-e már a nyáron elvégezni annyi munkát, hogy új szemlélettel induljon a tanév, vagy inkább a 2027-es tanévkezdésre kellene koncentrálni?

— Az új tanévre lehetnek rövid távú intézkedések, amik már javítanak a pedagógusok helyzetén. Ilyen például a nagyobb tanszabadság az iskolákban. A költségvetést most biztosan nem lehet nagyon átalakítani, de sok apróbbat intézkedést lehet hozni. A nagy kérdés, hogy mit akarnak a tankerületi központokkal, a szakképzési centrumokkal? Mekkora szabadságot kapnak az iskolaigazgatók? Mit akar a miniszter a teljesítményértékeléssel? Vagy például az előző kormány az idei évre vonatkozó béremelést nem a megfelelő szinten hajtotta végre, erre a miniszter hogyan fog reagálni? A tanév rendjét mikor adja ki, és hogyan tud erről megegyezni a szakmai szervezetekkel? Ezek mind olyan apró lépések, amikkel rövid távon lehet javítani a hangulatot.

Most zárulnak le a tankönyvrendelések, de júniusban lesz egy pótrendelés. Felszabadítják-e a hozzáférést az eddig akkreditált tankönyvekhez?

— Eddig egy bizonyos tankönyvet lehetett ingyen kapni, a többi árát a szülőknek kellett összedobniuk...

— Ha volt rá pénzük. De most egyetlen rendelettel meg lehetne oldani, hogy felszabadítják a választást. Meg van határozva a költségvetésben, hogy mondjuk egy első osztályos tankönyvcsomag ára 12 ezer forint. Akkor ebbe a keretbe férjenek bele az iskolák által rendelt, eddig akkreditált tankönyvek, és azok közül szabadon választhassanak. Ez egy olyan lépés lenne, amit a pedagógusok azonnal üdvözölnének. Vagy a 25 százalékos béremelés, amit a nevelést-oktatást közvetlenül segítőknek (NOKS) megígértek. Ha ezt most meglépik, a NOKS-os kollégák szemében akkorát emelkedne a miniszter, hogy imába foglalnák a nevét. Ezek gyors, apró lépések, amiket rövid távon meg kell tenni. Hosszú távon pedig jöhetnek a nehezebb feladatok: új nemzeti alaptanterv, párbeszéd kereteinek kialakítása és így tovább.

— Tehát a komolyabb átalakítások csak 2027-ben jöhetnek?

— Részben. Az, hogy a tankerületek helyett milyen új szerkezetet képzelnek el, azt biztos, hogy 2027-re kell meglépni. A költségvetés átcsoportosítását is ehhez kell igazítani.

De a nemzeti alaptanterv módosítása biztosan nem 2027-re, hanem inkább 2028-29 környékére fog kifutni.

Ahhoz új tankönyveket kell készíteni, le kell folytatni a szakmai vitát, és az egy nagyon kemény, sziszifuszi munka a miniszter és az államapparátus részéről. És persze ott van a jogszabályok felülvizsgálata is, ami a munkavállalók érdekeit szolgálná. Gondolok itt a státusztörvényre, amit bosszútörvénynek nevezünk, és amiben rendkívül sok hátrányos intézkedés van. Azokat ki kellene vezetni, és a pedagógusok jogállását meg kellene újítani.

— Mi legyen a jelenlegi tankerületi rendszerrel?

— Ez politikai döntés. Azt mint szakszervezet nem szorgalmazzuk, hogy minden önkormányzat visszakapja és rájuk tukmálják az iskolákat. Mert láttuk most is, hogy bizonyos önkormányzatok megkapták az államtól a normatív támogatást, de az óvodák nem kapták meg a béremelést. Inkább visszaküldték az államkincstárnak, vagy másra költötték. Ezeknek az önkormányzatoknak nem szabad visszaadni. Ugyanakkor voltak nagyon rendes gazdái is az óvodáknak és az iskoláknak, akik nem elvettek, hanem hozzátettek. Azoknak igenis oda kell adni, de egy felügyeleti kontrollrendszert ki kell alakítani.

— Ez nehéz, mert egy gazdag önkormányzat többet tud hozzátenni, ami veszélyezteti az esélyegyenlőséget.

— Igen, itt veszélybe kerül. De az sem mindegy, hogy egy önkormányzat egyházi normatívával kapja-e meg az iskolák fenntartását, vagy azzal, amivel a tankerületi központ.

— A PSZ Facebook-bejegyzésében írják, hogy az egyházi iskolában egy tanulóra 300 ezer forint jut, az államiban pedig 100 ezer. Tehát háromszoros a normatíva.

— Így van, de ez a működési, dologi kiadás. Bérekben nagyjából ugyanannyit kapnak.

— De akkor is, ott jobbak a körülmények.

— Így van. És nagyobb a tanszabadságuk is.

Ezeket a különbségeket meg kell szüntetni.

A következő költségvetési törvényben meg kell jelennie, hogy minden gyerek, mindegy, milyen típusú iskolába jár, ugyanazt a normatív finanszírozást kapja.

— Ennek már szeptemberben így kellene lennie?

— Mivel év közben vagyunk, nem tudom, a költségvetési törvényt lehet-e módosítani. De a következő költségvetési törvényben már biztosan így kellene megjelennie.

— Milyen nagy feladatok állnak még az iskolarendszer előtt?

— Az egyik, ahogy mondtam, a demográfiai változás. A másik kérdés a nemzeti alaptanterv, amit a programjukban nagyon jól megfogalmaztak. Kérdés, hogy ez milyen társadalmi vitán fog keresztülmenni, és hogy az a nyomás, ami most az elitiskolák igazgatói és az egyházi vonal részéről is megjelenik, mennyire fogja a kormány magáévá tenni,

vagy Bódis Krisztának a szelleme fogja áthatni ezt a történetet, hogy a hátrányos helyzetű településeken élőknek megfelelő felzárkózást tudjanak biztosítani.

Lesz-e egy olyan nemzeti alaptanterv, amelyik nem a felső középosztály számára készült, hanem egy átlag alatti gyerek is teljesíteni tudja, hogy esélye legyen a felzárkózásra, és ne legyen frusztrált. Most egy olyan nemzeti alaptantervünk van, amit egy átlagfeletti képességgel rendelkező tanuló is nagyon nehezen teljesít. Nincs idő a begyakorlásra, és nincs idő arra, hogy azokat a hátrányokat, amiket a családból hoznak a jelenlegi magyar oktatási rendszer kompenzálni tudja. Egy olyan nemzeti alaptantervet kell létrehozni, ami ezt megoldja. A legutolsó pedig a mesterséges intelligencia megjelenése, illetve a tanulási és magatartási zavarokkal rendelkező gyerekek nagyon magas, megötszöröződött aránya. Ezekre a kihívásokra milyen választ fog tudni adni az oktatási kormányzat mind a nemzeti alaptantervben, mind a pedagógusok módszertani megújulásában?

— Van konfliktus az egyházi és elitiskolák, illetve az esélyegyenlőségre törekvés között?

— Az egyházak nagyon komoly szerepet játszottak a szegregációs folyamatban, ami ellen egyébként Bódis Kriszta is küzdött. Amikor viszont egy elit egyházi oktatáshoz kötődő szakember neve is felmerülhet oktatási miniszterként, nem biztos, hogy egy ilyen személy ebből a szempontból érzékeny lett volna.

— Milyen személyiségnek, milyen szakmai háttérrel rendelkező embernek kellene lennie az oktatási miniszternek egy ilyen helyzetben?

— A legfontosabb, amit szakszervezetként érzékelünk: nekünk az a tárgyalópartner, akit a miniszterelnök kijelöl. Ebbe nem is akarunk beleszólni. Viszont az nagyon fontos lenne, hogyha a szakmai szervezetek, a civil szervezetek és a szakszervezetek jeleznek egy problémát, akkor

a miniszter legyen hatással a miniszterelnökre, hogy ezeket a lépéseket meg kell tenni, és nem szőnyeg alá söpörni. Egy ilyen miniszterre van a legjobban szükség.

Amikor Pintér alá került az oktatás, személy szerint én azt hittem, hogy mivel a miniszterelnökkel viszonylag jó beszélő viszonyban van, akkor azok az érdekek meg fognak jelenni, amik konfliktusokat, problémákat okoznak az oktatásban. De nem jelentek meg. Továbbá a közoktatás nagyon sok részből tevődik össze: óvoda, általános iskola, szakszolgálatok, gyógypedagógiai módszertani intézmények, művészeti iskolák, gimnázium, szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés is. Ez annyira összetett, hogy a miniszternek helikopterszemlélettel kell rendelkeznie. Ha beavatkozunk mondjuk az óvodai nevelésnél, annak milyen hatása lesz az általános iskolákra? Nem az a lényeg, hogy mindenben szakember legyen, hanem hogy ezeket a folyamatokat érzékelje. Érezze azokat a pillangóeffektusokat, hogy ha itt valami történik, annak milyen hatása lesz máshol. Mondok egy klasszikus példát: a szakképzés azért problémás, mert oda azok a gyerekek mennek, akik alulteljesítenek.

Már az alsó tagozatban, harmadik osztály környékén nagyjából meg lehet mondani, kik fognak a mostani rendszerben a szakképzésbe, és kik a gimnáziumba kerülni.

De akkor az alapkészségeknél be kell avatkozni az általános iskolában. Ha pedig ott beavatkozunk, akkor már az iskolaérettségnél is, és ez végig fog húzódni az egész rendszeren. Tehát rendszerszemlélete legyen, és az egész működést átlássa. A harmadik, hogy olyan szakpolitikusokat tudjon maga köré gyűjteni, akik a saját ágazatukban megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek, és a valóságot közvetítik a miniszternek, nem pedig egy párhuzamos valóságot építenek fel, amit remek teljesítményként adnak el. És a legutolsó, amit nagyon fontosnak tartunk, és ami az elmúlt időszakban nagyon rosszul működött: a miniszternek a szakma által megfogalmazott problémákat és javaslatokat, például a köznevelési törvény vagy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény módosítását úgy kell tudnia megfogalmazni, hogy azt az államapparátus is értse és megfelelően tudja kezelni. Tehát legyenek államapparátusbeli ismeretei, és ne tudja őt az apparátus megvezetni.

— Egy dolog nagyon a fülemben maradt: az esélyegyenlőség. Ön azt mondta, már harmadik osztályban látszik, kiből lesz szakmunkás és kiből gimnazista. Jól gondolom, hogy egy jobb rendszerben, ami figyelembe veszi a lassabban érő gyerekeket is, ez nem lenne ennyire egyértelmű? A mostani rendszerben csak azért dől el ilyen korán, mert megbélyegzik őket, vagy nem foglalkoznak velük eleget?

— Ez megint az a pillangóhatás. A magyar közoktatás nem tudja kezelni azokat a családi hátrányokat, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak. Tehát nemhogy kisebbek lennének a különbségek, mint a finneknél, a portugáloknál vagy az észteknél, hanem még nagyobbak lesznek, mire kikerülnek az oktatási rendszerből.

— Mit kellene tenni, hogy ez ne így legyen?

— Egy sokkal rugalmasabb tantervű szabályozás kellene. A másik pedig az, hogy a pedagógusokat nagyon keményen fel kell készíteni arra, hogyan kell az eltérő kultúrájú, családi hátterű, valamint tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekeket csoportban, integráltan, inkluzíven tanítani.

A legfontosabb pedig, hogy a nevelést-oktatást segítő személyzetet nem a tanulói létszámhoz, hanem ellátandó feladathoz kell igazítani.

Egy elit gimnáziumban, ahol 600 tanuló van, nem kell három pedagógiai asszisztens. De egy normál általános iskolában, ahol 150 gyerekből 110 hátrányos helyzetű, a törvény szerint jelenleg csak egy pedagógiai asszisztens jár. Ott igenis 8-10 asszisztensnek kellene lennie, mert ennyivel több az ellátandó feladat. Ami még fontos, hogy ezeknek a gyerekeknek egy jelentős része már első osztályban lemarad az írás-olvasás tanulásában, sok kudarc éri őket, és emiatt frusztráltak lesznek. Az iskolai agressziónak pedig ez az alapja. Nem iskolaőrök kellenek, hanem ezt a frusztrációt kellene megszüntetni.

— Erre lenne jó a megfelelő létszámú segítő szakszemélyzet?

— Így van. Meg a gyógypedagógusok, az iskolapszichológusok. Ezeket kellene felismerni, és egy miniszternek ezeket kellene tudnia kiharcolni, a feltételeket megteremteni, még a jelenlegi gazdasági helyzetben is.

— A szakszervezet felvette a kapcsolatot a leendő kormánnyal?

— Megvárjuk, hogy kinevezzék az oktatásért felelős minisztert és az államtitkárokat.

— Akkor rögtön megkeresik őket?

— Igen. Megkeressük, és minden körülmények között egyeztetni szeretnénk. És amit nagyon szeretnénk hangsúlyozni: ami a TISZA választási programjában van, az nagyjából 80-90 százalékban egyezik a szakszervezet álláspontjával. Tehát mi abban leszünk érdekeltek, hogy a TISZA az ígéreteit betartsa. Ennek partnerei vagyunk az újonnan megalakuló kormánynak, csak ezeket tartsák be, ne maradjanak írott malasztok.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.