HÍREK
A Rovatból

Svédország is bejelentette, hogy csatlakozni szeretne a NATO-hoz

A lépés történelmi változás az ország biztonságpolitikájában - mondta a 30 országból álló katonai szövetséghez való csatlakozásról a miniszterelnök.

Link másolása

Svédország miniszterelnöke hétfőn bejelentette, hogy országa csatlakozni kíván - Finnországhoz hasolóan - a NATO-hoz. Oroszország Ukrajna elleni inváziója késztette őket a történelmi lépésre, hiszen az északi ország több mint 200 éve katonailag semleges volt - írja az AP.

A 30 országból álló katonai szövetséghez való csatlakozás Magdalena Andersson miniszterelnök szerint: „történelmi változás ez hazánk biztonságpolitikájában".

"Tájékoztatni fogjuk a NATO-t, hogy a szövetség tagjává kívánunk válni" - mondta. Svédországnak formális biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek a NATO-tagsággal járnak. Andersson hozzátette, Svédország együtt cselekszik Finnországgal, amelynek kormánya vasárnap bejelentette, hogy csatlakozni kíván a szövetséghez.

A parlamentben hétfőn lezajlott vita megmutatta, hogy óriási a támogatottsága a NATO-csatlakozásnak. Svédország nyolc pártja közül csak két kisebb baloldali párt ellenezte a döntést.

A közvélemény eddig mindkét skandináv országban határozottan ellenezte a NATO-csatlakozást. De az oroszok február 24-i ukrajnai inváziója óta mindkét országban gyorsan megugrott a NATO-tagság támogatottsága.

„A svéd kormány szándéka, hogy NATO-tagságot kérjen. Történelmi nap ez Svédország számára” – írta Ann Linde külügyminiszter a Twitteren. A parlamenti pártok úgy vélik, hogy Svédország erősebb lesz a NATO szövetségeseivel együtt.

Az egykori regionális katonai hatalom Svédország a napóleoni háborúk vége óta kerülte a katonai szövetségeket. Finnországhoz hasonlóan a hidegháború alatt semleges maradt, de az 1991-es szovjet összeomlás után szorosabbra fűzte a kapcsolatokat a NATO-val.

Ukrajna orosz inváziója után Finnország és Svédország kormánya azonban megbeszéléseket folytatott a pártokkal a NATO-tagságról, és megkeresték az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Németországot és más NATO-országokat is a csatlakozási kérelmük támogatásáért.

A Kreml a hírt kommentálva többször is arra figyelmeztetett, hogy a lépés destabilizáló következményekkel járna Európa biztonságára nézve.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy Moszkvának „nincs problémája” Svédországgal vagy Finnországgal. De ha NATO-tagságot kérnek, arra reagálni fognak.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője Helsinkiben gyors ratifikációra számít, és reméli, hogy az augusztusi szünet előtt sikerül szavazni a kérdésről.

Andersson azzt mondta, Svédország nem engedi az atomfegyvereket vagy az állandó NATO-bázisokat a területén, és a szomszédos Norvégiához és Dániához hasonló feltételeket szeretne.

Bár a NATO-tisztviselők bíznak a gyors ratifikációs folyamatban, de ahhoz mind a 30 jelenlegi NATO-tagnak bele kell egyeznie Finnország és Svédország csatlakozásához. Törökország a múlt héten hangot adott néhány kifogásnak, azzal vádolva a két országot, hogy támogatják a kurd fegyvereseket és másokat, akiket Törökország terroristának tart. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter az SVT-nek elmondta, svéd delegációt küldenek Ankarába, hogy megvitassák a kérdést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vérfoltok, összetört autók, sérültek – hajtóvadászatban fogták el a Buckingham-palota elszabadult lovait
Az elszabadult lovak a brit hadsereg egyik legrangosabb ezredéhez tartoznak, amiknek fontos szerepe van állami és közfeladatok ellátásában.

Link másolása

Szerda reggel lovak szabadultak el a londoni Buckingham-palota környékéről – írja a 444. A hatóságok állítása szerint a lovak a brit hadsereg egyik legrangosabb ezredéhez tartoznak, és olyan állami, valamint közfeladatok ellátásában vesznek részt, akár például a koronázás.

A rendőrség és a hadsereg a délelőtt folyamán együttes erővel kutatták fel a lovakat,

amik teljes felszerelésben okoztak károkat a brit fővárosban. Több balesetet is okoztak az elszabadult állatok, egy autó szélvédőjét betörték, legalább négy ember pedig megsérült.

A hatóság közleménye szerint mostanra az összes lovat befogták: kettőt a Limehouse-nál található autópályán. Az egyik lovon súlyos sérülés nyomait fedezték fel, de az összes hátas állatorvosi ellátásban részesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről
Serpák indulnak útnak, hogy a rengeteg szétszórt tárgytól megtisztítsák a hegyet. Terveik szerint holttesteket is lehoznának.

Link másolása

A Mount Everest serpái 18 katonával kiegészülve tisztítják meg a hegyet, amin a hegymászók rengeteg szemetet hagynak hátra, és az idei évben azt is kiemelten fontos feladatként tervezik, hogy 5 elhunyt hegymászó holttestét lejuttassák a hegyről – írja a Promotions.hu.

Ezáltal lehet mémi remény arra, hogy lehozzák a hegyről a tavaly május 24-én eltűnt Suhajda Szilárd holttestét.

A hegy tisztítására kiemelt figyelmet fordítanak, melyben a nepáli hadsereg is segédkezik, 2019 óta összesen 110 tonna hulladékot szállítottak le a hegyről.

A Himaláján tavaly összesen 17-en haltak meg vagy tűntek el, köztük volt a magyar hegymászó is, akit sokáig kerestek ugyan, de végül fel kellett adniuk a kutatást. Akkor egy ország szurkolt annak, hogy életben találják meg a hegymászót, ám nem jártak sikerrel. Itthon gyertyagyújtással emlékeztek meg a sportemberről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: