Svédország miniszterelnöke hétfőn bejelentette, hogy országa csatlakozni kíván - Finnországhoz hasolóan - a NATO-hoz. Oroszország Ukrajna elleni inváziója késztette őket a történelmi lépésre, hiszen az északi ország több mint 200 éve katonailag semleges volt - írja az AP.

"Tájékoztatni fogjuk a NATO-t, hogy a szövetség tagjává kívánunk válni" - mondta. Svédországnak formális biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek a NATO-tagsággal járnak. Andersson hozzátette, Svédország együtt cselekszik Finnországgal, amelynek kormánya vasárnap bejelentette, hogy csatlakozni kíván a szövetséghez.

A parlamentben hétfőn lezajlott vita megmutatta, hogy óriási a támogatottsága a NATO-csatlakozásnak. Svédország nyolc pártja közül csak két kisebb baloldali párt ellenezte a döntést.

A közvélemény eddig mindkét skandináv országban határozottan ellenezte a NATO-csatlakozást. De az oroszok február 24-i ukrajnai inváziója óta mindkét országban gyorsan megugrott a NATO-tagság támogatottsága.

„A svéd kormány szándéka, hogy NATO-tagságot kérjen. Történelmi nap ez Svédország számára” – írta Ann Linde külügyminiszter a Twitteren. A parlamenti pártok úgy vélik, hogy Svédország erősebb lesz a NATO szövetségeseivel együtt.

Az egykori regionális katonai hatalom Svédország a napóleoni háborúk vége óta kerülte a katonai szövetségeket. Finnországhoz hasonlóan a hidegháború alatt semleges maradt, de az 1991-es szovjet összeomlás után szorosabbra fűzte a kapcsolatokat a NATO-val.

A Kreml a hírt kommentálva többször is arra figyelmeztetett, hogy a lépés destabilizáló következményekkel járna Európa biztonságára nézve.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy Moszkvának „nincs problémája” Svédországgal vagy Finnországgal. De ha NATO-tagságot kérnek, arra reagálni fognak.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője Helsinkiben gyors ratifikációra számít, és reméli, hogy az augusztusi szünet előtt sikerül szavazni a kérdésről.

Andersson azzt mondta, Svédország nem engedi az atomfegyvereket vagy az állandó NATO-bázisokat a területén, és a szomszédos Norvégiához és Dániához hasonló feltételeket szeretne.

Bár a NATO-tisztviselők bíznak a gyors ratifikációs folyamatban, de ahhoz mind a 30 jelenlegi NATO-tagnak bele kell egyeznie Finnország és Svédország csatlakozásához. Törökország a múlt héten hangot adott néhány kifogásnak, azzal vádolva a két országot, hogy támogatják a kurd fegyvereseket és másokat, akiket Törökország terroristának tart. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter az SVT-nek elmondta, svéd delegációt küldenek Ankarába, hogy megvitassák a kérdést.

Egy új, hatósági eljárás bevezetése lehet az oka, hogy a heparint tartalmazó készítményeknél akár 450 százalékos drágulás is bekövetkezhet októbertől. Ráadásul a jelentős drágulás miatt többen kiszorulhatnak az ellátásból - értesült a Napi.hu.

Az augusztus 1-jén elindított hatósági eljárás keretében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) úgy akarja átalakítani a támogatási rendszert, hogy a jövőben a támogatás mértéke egységes lesz készítményenként, így a különböző mennyiségű heparint tartalmazó termékek azonos támogatást kapnak.

Ráadásul arról, hogy kinek milyen heparintartalmú készítményt kell használnia, arról nem a beteg, hanem az orvosa dönthet. Nagyban múlik például a páciens testsúlyától, ezért a későbbiekben egy 70 kg testsúlyú betegnek jelentősen többet kell majd fizetnie, mint például egy 50 kilós betegnek, ami által sérülnek a betegjogok is.

Mi is írtunk róla, hogy egy kis Veszprém megyei faluban, Bében elárverezték egy négygyerekes család házát. A vevő Brunner Imre polgármester, aki egyedül licitált az épületre, így a kikiáltási áron, 3 millió forintért vehette meg azt, sőt haladékot sem ad a családnak az ingatlan elhagyására. A helyi lakosok embertelennek és szívtelennek nevezték a település vezetőjének cselekedetét: „Az lenne a dolga, hogy segítsen azokon, akik bajban vannak, erre ő használja ki a szorult helyzetüket”.

A tulajdonos húga szerint a testvére szívbeteg, kímélni próbálják. A család nem tudta fizetni a devizahitelt, emiatt árverezték el a házukat. Az árverés előtt felkeresték a falu polgármesterét, hogy segítséget kérjenek tőle, de azt mondta, semmit sem tehet. Az árverés vége előtt három perccel kínált fel érte három millió forintot, így lett az övé.

Az RTL Híradó beszámolója szerint Brunner Imrét nem sikerült elérni. Annyi kiderült, hogy az elárverezett ház mögötti telket már korábban megvette. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ami történt, az ugyan nem ütközik jogszabályba, de nem méltó egy polgármesterhez.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke szerint:

A család szerint korábban a végrahajtó nekik azt mondta, ha senki sem jelentkezik, van rá esély, hogy visszafizetve az adósságot a házban maradjanak. Arra azonban nem számítottak, hogy épp a polgármester lesz az, aki miatt el kell hagyniuk az otthonukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Bár tombol a nyár, a Lázár János által nemrég alapított Nemzeti Közlekedési Központba most szigorítanak az öltözködési szabályokon - írja a Népszava.

Az nem derül ki, hogy mi számít túl rövidnek.

A HR-osztály indoklása szerint az épület légkondicionált, így elvárható az irodai megjelenés.

Több, egymástól független hírforrás is arról számolt be, hogy az ukrán csapatok súlyos csapást mértek a Wagner-csoport egyik főhadiszállására Kelet-Ukrajnában, a luhanszki Popasznától nem messze, Szeverodonyecktől délre.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó egy tévéműsorban kijelentette, hogy

További részletekbe nem bocsátkozott, hanem azt javasolta, hogy várják meg az ukrán vezérkar hivatalos közlését. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett, hogy orosz Telegram-csatornák vasárnap adtak hírt a popasznai Wagner-támaszpont elleni ukrán támadásról.

VIDEÓ: A támadás után

Footage of the aftermath of yesterday's strike on the #Wagner PMC base in #Popasna. pic.twitter.com/mhed4MnH1P

hirdetés

— NEXTA (@nexta_tv) August 15, 2022

Az orosz főhadiszállás olyan területen található, amelyet az oroszok már teljesen ellenőrzésük alatt tartanak.

Az ukrajnai főhadiszállást egy orosz újságírónak köszönhetően sikerült megállapítaniuk az ukránoknak. Az Ukrajinszka Pravda ukrán napilap szerint a Kreml-barát újságíró augusztus 8-án egy Telegram-posztban buktatta le a Wagner főhadiszállás helyét, mikor fotókat közölt az ottani látogatásáról. Bár a posztját később törölték, de a másolatai a közösségi médiában megmaradtak.

Elterjedt a hír, hogy a csoport vezetője, Prigozsin is az áldozatok között van, de ezt még nem erősítették meg.

A vezetőjük:

Prigozhin, whose death was rumored in the Ukrainian media, walks among the ruins of the Wagner base. pic.twitter.com/ZmfUWB6jKn— NEXTA (@nexta_tv) August 15, 2022

A Wagner-csoport az orosz elnök nem hivatalos félkatonai szervezete. A katonai tevékenysége mellett például Afrikában maffiaszerűen terjeszkedik, és súlyos pénzügyi operációkat is folytat - írja a BBC. Ezen kívül jelentős aranykészleteket is felügyelnek és segítik finanszírozni az ukrajnai harcokat is.

Szolgáltak már Donbászban, Szíriában, Líbiában és Közép-Afrikában is. Maliban például tavaly többször érte őket a vád, hogy civilekkel kegyetlenkedtek. De többször összekapcsolták őket háborús bűnök elkövetésével is.

A csoportot Jevgenyij Prigozsinhoz kötik a nyugati hírszerzők. „Putyin séfjének” becézik, mert vendéglátóipari vállalkozása már régóta segíti az orosz elnököt és a fegyveres erőit. A Kreml azonban nem ismeri el a Wagner-csoport létezését.