Svédország miniszterelnöke hétfőn bejelentette, hogy országa csatlakozni kíván - Finnországhoz hasolóan - a NATO-hoz. Oroszország Ukrajna elleni inváziója késztette őket a történelmi lépésre, hiszen az északi ország több mint 200 éve katonailag semleges volt - írja az AP.

"Tájékoztatni fogjuk a NATO-t, hogy a szövetség tagjává kívánunk válni" - mondta. Svédországnak formális biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek a NATO-tagsággal járnak. Andersson hozzátette, Svédország együtt cselekszik Finnországgal, amelynek kormánya vasárnap bejelentette, hogy csatlakozni kíván a szövetséghez.

A parlamentben hétfőn lezajlott vita megmutatta, hogy óriási a támogatottsága a NATO-csatlakozásnak. Svédország nyolc pártja közül csak két kisebb baloldali párt ellenezte a döntést.

A közvélemény eddig mindkét skandináv országban határozottan ellenezte a NATO-csatlakozást. De az oroszok február 24-i ukrajnai inváziója óta mindkét országban gyorsan megugrott a NATO-tagság támogatottsága.

„A svéd kormány szándéka, hogy NATO-tagságot kérjen. Történelmi nap ez Svédország számára” – írta Ann Linde külügyminiszter a Twitteren. A parlamenti pártok úgy vélik, hogy Svédország erősebb lesz a NATO szövetségeseivel együtt.

Az egykori regionális katonai hatalom Svédország a napóleoni háborúk vége óta kerülte a katonai szövetségeket. Finnországhoz hasonlóan a hidegháború alatt semleges maradt, de az 1991-es szovjet összeomlás után szorosabbra fűzte a kapcsolatokat a NATO-val.

A Kreml a hírt kommentálva többször is arra figyelmeztetett, hogy a lépés destabilizáló következményekkel járna Európa biztonságára nézve.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy Moszkvának „nincs problémája” Svédországgal vagy Finnországgal. De ha NATO-tagságot kérnek, arra reagálni fognak.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője Helsinkiben gyors ratifikációra számít, és reméli, hogy az augusztusi szünet előtt sikerül szavazni a kérdésről.

Andersson azzt mondta, Svédország nem engedi az atomfegyvereket vagy az állandó NATO-bázisokat a területén, és a szomszédos Norvégiához és Dániához hasonló feltételeket szeretne.

Bár a NATO-tisztviselők bíznak a gyors ratifikációs folyamatban, de ahhoz mind a 30 jelenlegi NATO-tagnak bele kell egyeznie Finnország és Svédország csatlakozásához. Törökország a múlt héten hangot adott néhány kifogásnak, azzal vádolva a két országot, hogy támogatják a kurd fegyvereseket és másokat, akiket Törökország terroristának tart. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter az SVT-nek elmondta, svéd delegációt küldenek Ankarába, hogy megvitassák a kérdést.

Sokkoló előtte-utána fotót közölt egy Oroszországból kiszabadult ukrán hadifogolyról az ország védelmi minisztériuma, írja a Daily Mail. Mikhajlo Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen pedig rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára.

A fotókhoz azt írták a tweetben, hogy az Azovstal egykori védője azon szerencsések közé tartozik, akik élve megúszták az orosz fogságot. Hozzáteszik: a képek ékes bizonyítékai annak, hogyan „tartja be” Oroszország a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt, mellyel „a nácik szégyenteljes örökségét viszik tovább”.

Aljona Lavrusko elmondta: a bátyja nagyon rossz fizikai állapotban került haza, de a lelke egyáltalán nem tört meg. Elmondása szerint a háborús hősre műtétek várnak, a karjából 4 centiméteren hiányzik a csont. A férfi végtagjából érzéstelenítés nélkül, egy rozsdás fogóval húzták ki fogvatartói a beleékelődött fémdarabot.

A borzasztó állapotú Dianovról készült képeket itt lehet megnézni:

Ukrainian soldier Mykhailo Dianov is among the fortunate ones: in contrast with some of his fellow POWs, he survived russian captivity. This is how russia “adheres” to the Geneva Conventions. This is how russia continues the shameful legacy of Nazism. pic.twitter.com/cJpx7ZWQYo

hirdetés

— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 23, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.

We returned 215 people from Russian captivity: 188 defenders of #Azovstal and Mariupol. 108 Azov warriors, national guards, marines, border guards, policemen, territorial defense, Security Service employees. They’re safe now. We remember and try to save everyone. 1/3

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 22, 2022

Egy szakértő szerint a tábornokai végeznének Vlagyimir Putyinnal minden olyan jel esetén, ami arra utal, hogy komolyan fontolgatja atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen, írja a Daily Star. Peter Duncan egyetemi professzor, orosz politikai szakértő úgy véli, hogy Putyin mára teljesen elszigetelődött a valóságtól.

Duncan szerint az orosz elnök a hét elején burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a szomszédos országot és nyugati szövetségeseit, amikor bejelentette a részleges mozgósítást és a népszavazásokat. Egyelőre még azt sem lehet eldönteni, hogy Putyin blöfföl, vagy tényleg nem érti a helyzet súlyát és veszélyét.

Az orosz elnököt bizalmasai és biztonsági szolgálatai szándékosan vezették félre az ukrajnai támadás megindítása előtt, mivel senki nem merte elmondani neki az igazságot. Mindaz pedig, ami azóta történik, folyamatosan csak igazolja, hogy Putyinnak elképzelése sincs a valós történésekről.

Amennyiben viszont az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris csapást rendel el, katonai vezetőinek, vagyis Szergej Sojgu védelmi miniszternek és Valerij Vasziljevics Geraszimovnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének végre kell hajtani a parancsot.

Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A katonai vezetőknek szüksége lenne a gyilkosság végrehajtásához a biztonsági szolgálat (FSZB) segítségére is.

Duncan úgy véli, Putyinnak azonban egyelőre esze ágában sincs tényleg atomfegyvert bevetni nyugati célpontok ellen. Pontosan tisztában van azzal ugyanis, hogy a NATO válasza brutális lenne. Ha pedig Ukrajnára mérne nukleáris csapást, a Nyugat szinte biztosan hagyományos támadást indítana Oroszország ellen.

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.

A szakemberek már a téli időjárást számolgatják, és jóslatuk szerint valószínűleg nem kell jobban fáznunk, mit a korábbi években.

Ám addig még jönnek az őszi naposabb, vagy éppen hidegebb, borongós napok. A nyári melegből hirtelen beálló hűvös őszt nehezen fogadjuk el, hiszen ilyenkor még a vénasszonyok nyara kellemesen meleg nappalait szeretnénk élvezni.

Az Időkép előrejelzése szerint

A hónap utolsó napjain már 20 fok fölötti nappali hőmérsékletekre van kilátás és az október is 22-23 fokkal indul. Ezzel együtt az éjszakai lehűlés is mérséklődik majd, és az esőtől is elköszönhetünk egy időre.

A következő napokban azonban esős, hűvös idő vár ránk:

Vasárnap a túlnyomóan felhős, borongós időben egyre többfelé kialakulhat eső, zápor, délnyugaton néhol zivatar, de keletre, délkeletre csak este érkezhet meg a csapadék. A délies szél helyenként élénk lehet. Enyhébb lesz a hajnal, délután pedig 16-24 fokra van kilátás, délkeleten, valamint délen lehet a legmelegebb.

Hétfőn sok felhő lesz az égen, és napközben többfelé kell számítani ismétlődő jelleggel esőre, záporokra, helyenként zivatarokra. A nyugati-délnyugati szél többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb hőmérséklet 18 és 23 fok között alakulhat.

Kedden erősen felhős, borongós lesz az ég, többfelé több hullámban várható eső, zápor, zivatarok. Helyenként feltámad a szél, a legmelegebb órákban 17-22 fokot mutathatnak a hőmérők.

Szerdára egy hidegfront hozhat erős, viharos nyugati-északnyugati szelet, elszórtan esőt, záporokat, kevés zivatart. Délután nyugat felől ugyanakkor már sokfelé kisüthet a nap. Több fokkal visszaesnek a maximumok, délután 13-19 fokra van kilátás.