SZEMPONT

Sulyok Tamás elmozdítása csak napok vagy hetek kérdése a döntés megszületése után - mondja az alkotmányjogász

Épp a Fidesz által hozott szabályoknak köszönhető, hogy most nem tudják megvédeni az általuk kinevezett embereket Stanicz Péter alkotmányjogász szerint. Ugyanis törvénybe iktatták, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja az Alaptörvény módosítását.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2026. május 15.

Magyar Péter szerint Sulyok Tamás egyszerűen elmozdíható, és a miniszterelnök szerint ezt maga a köztársasági elnök is elismerte neki, amikor legutóbb nála járt. Egyre valószínűbb, hogy magától sem az elnök, sem a többi lemondásra felszólítótt vezető nem áll fel május 31-ig, a Magyar Péter által megszabott határidőig. A GVH elnöke és a legfőbb ügyész már egyértelműen nemet is mondott a felszólításra, intézményi függetlenségükre hivatkozva. Török Gábor politológus ugyanakkor úgy látja, az állami vezetők elmozdítása súlyos alkotmányos válságot idézhet elő.

Hogyan lehet egy alaptörvény-módosítással leváltani a legfőbb közjogi méltóságokat? Felmerül-e a visszamenőleges hatályú törvénykezés aggálya? Mi a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság mozgástere egy ilyen helyzetben? És milyen gyorsan, akár napok-hetek alatt végigvihető egy ilyen folyamat? Erről beszélgettünk Stánicz Péter alkotmányjogásszal.

— Magyar Péter szerint egyszerű alkotmánymódosítással, egy vagy két lépcsőben el lehet távolítani a közjogi méltóságokat. Valóban ilyen egyszerű a dolog?

— A közjogi méltóságok kinevezési feltételeit, tehát hogy hogyan lehet őket megválasztani, milyen követelményeknek kell megfelelniük és hogyan lehet őket elmozdítani, mind az Alaptörvény, illetve sarkalatos törvények rögzítik. Ha az Alaptörvénynek ezeket a rendelkezéseit módosítják, az valóban lehetőséget teremt arra, hogy akár bővítsék az elmozdítási jogokat. A köztársasági elnök különös jelentőséggel bír, mert ő kezdeményezheti például a Kúria elnökének vagy a Legfőbb Ügyésznek a tisztségtől való megfosztását.

— Nem merül fel ilyenkor a visszamenőleges hatályú törvénykezés problémája? Hiszen ezek a közjogi méltóságok a kinevezésükkor érvényes feltételekkel, egyfajta szerzett joggal kerültek a pozíciójukba.

— Ez a dilemma abszolút felmerül. A visszaható hatályú jogalkotás tilalma itt azért speciális, mert az Alaptörvény nem jogszabály. Ezt maga az Alaptörvény rögzíti. Kérdéses tehát, hogy ezeket a jogalkotási garanciákat lehet-e alkalmazni vele szemben.

Mindenképpen felvethet alkotmányos aggályokat, ez azonban nem jelenti, hogy egy ilyen lépés ne lenne más módon indokolható, például a széleskörű társadalmi felhatalmazással.

Különösen azért érdemes óvatosnak lenni, mert ahogy azt az elmúlt időszakban is láttuk, és gyakori kritika volt, hogy egyedi döntést burkol alaptörvény-módosításba a kormány. Itt a cél egy egyedi intézkedés lenne: a jelenlegi közjogi méltóságok elmozdítása.

— Ha könnyebben elmozdíthatóvá válnak ezek a tisztségviselők, az az újak későbbi függetlenségét is csorbítja. Elképzelhető, hogy egy ilyen alaptörvény-módosítást a váltás után ismét megváltoztatnak?

— Magyar Péter ópusztaszeri nyilatkozatában egy kétlépcsős megoldásról volt szó, aminek második lépésében egy széles körben társadalmi egyeztetésre bocsátott új alkotmány következne. Önmagában az, hogy az elmozdítás feltételeit megváltoztatják, nem jelent alkotmányos problémát. Az európai államok is igen változatosan szabályozzák, hogy melyik pozícióból hogyan lehet elmozdítani valakit. Tehát abból, hogy bővül az elmozdítás lehetősége, nem következik automatikusan alkotmányos probléma. Ebben széles mozgástere van az alkotmányozó hatalomnak és az Országgyűlésnek.

— Az Alkotmánybíróság esetében felmerült az is, hogy egy párhuzamos intézmény létrehozásával ki lehetne üresíteni a mostanit.

— Egy alaptörvény-módosítással pont az a nehézség, hogy az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja tartalmilag,

csak a módosítás eljárási feltételeit vizsgálhatja.

Erre az elmúlt időszak tizenöt módosítása alapján láttunk is példát. A jelenlegi Alaptörvényben is vannak olyan rendelkezések, amelyek egy jogállami alkotmánnyal nem egyeztethetőek össze, például az egyes társadalmi csoportokat nyíltan kirekesztő, megbélyegző rendelkezések.

— Most ez egyértelműen politikai törvénykezés, hiszen a kormánypárt szerint ezek a tisztségviselők nem az országhoz, hanem az előző kormányhoz voltak hűek, sok esetben a törvényességgel szemben is. De hogyan lehet gátat szabni annak, hogy a kormányzás a későbbiekben ne ebbe az irányba mozduljon el?

— Ez egy nagyon érdekes kérdés, ami már túlmutat az alkotmányjog keretein. Az Alaptörvény jelenleg is tartalmazza az úgynevezett méltatlansági típusú elmozdításokat. Ha valamely közjogi méltóság méltatlanná válik a pozíciójára, vagy nem a megbízatásából eredő feladatai szerint jár el, akkor elmozdítható. Hogy pontosan mi tartozik a méltatlanság vagy a pozícióval összeegyeztethetetlen eljárás körébe, azt alapvetően az Országgyűlés hivatott megítélni. A köztársasági elnök esetében az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, de kifejezetten csak azt, hogy a köztársasági elnök megsértette-e az Alaptörvényt vagy törvényt. A méltatlanság megítélése az Országgyűlés plénuma elé tartozik, ezért kell minősített többséggel szavazni arról, hogy szerintük méltatlan-e valaki a pozíciójára.

— A jelenlegi szabályok szerint a köztársasági elnök esetében a végső szót az Alkotmánybíróságnak kell kimondania, hacsak nem veszik el tőle ezt a jogkört.

— Arra nem tudunk egyértelmű jelzést adni, hogy ha megindulna a köztársasági elnök elmozdítása iránti eljárás, a jelenlegi Alkotmánybíróság hogyan döntene. Az biztos, hogy ehhez az Alkotmánybíróság teljes ülésének, tehát az összes alkotmánybíróból álló testületnek a döntése szükséges.

— Itt van egy „róka fogta csuka” helyzet: ezeket a törvényeket a köztársasági elnöknek kell aláírnia.

— Az alaptörvény-módosítás esetében igen, de ebben az esetben a köztársasági elnök csak akkor tagadhatja meg az aláírást, ha az alaptörvény-módosítás megalkotásával kapcsolatos, tehát nem tartalmi, hanem eljárási szabálysértést észlel. Ilyenkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A mostani Alaptörvényünk rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhat egy alaptörvény-módosítást.

— Ez azt jelenti, hogy éppenhogy az előző kormányzat központosító törekvése teremtette meg a lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot most viszonylag könnyedén végig lehessen vinni?

— Így van. Az Alkotmánybíróság hatáskörét jelentősen korlátozták az előző kormányzat során. Ez most valóban azt eredményezi, hogy egy alaptörvény-módosítást tartalmilag nem vizsgálhat az Alkotmánybíróság. Csak a megalkotás feltételeit ellenőrizheti: megfelelő személy kezdeményezte-e, megvolt-e a szavazati arány. Ezeket az eljárási feltételeket pedig elég könnyű teljesíteni.

— A köztársasági elnök is csak eljárási hibák esetén tagadhatja meg az aláírást?

— Így van. És akkor is az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Ha pedig az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az eljárási feltételek teljesültek, akkor az Alaptörvény kimondja, hogy a köztársasági elnök köteles aláírni.

— Profánul fogalmazva: a köztársasági elnöknek gyakorlatilag nincs más lehetősége, mint az aláírásával asszisztálni ahhoz a folyamathoz, ami a végén az ő eltávolítását teszi lehetővé.

— Egy alaptörvény-módosítás tartalmilag nem vizsgálható. Ez pedig pont a jelenlegi Alaptörvénybe került bele, az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása érdekében. Ez most valóban egy sajátos helyzetet teremt.

— Vannak itt más aknák is, például a Költségvetési Tanács, amely a következő költségvetést megvétózva, feloszlathatja a Parlamentet. Ennek a megszüntetéséhez is ki kell venni az Alaptörvényből, nemde?

— Igen, azt látjuk, hogy az Alaptörvényünkben sok olyan elem van, ami nem feltétlenül szokványos egy európai alkotmányban. Az alkotmány lényege az alapvető szervezetek és intézmények létrehozása, a pontos szabályok már nem feltétlenül tartoznak az alaptörvény szintjére. Visszaüthet, ha túl sok mindent szabályoznak az alkotmányban, mert az nehezítheti a rendszer működőképességét vagy átalakítását. A Költségvetési Tanács felvázolt esetében is azt gondolom, érdemes mindenkinek, így az alkotmányos szerveknek is venni egy mély levegőt.

Egy jogállamban az összes közjogi méltóság köteles végrehajtani a nép akaratát, és nem azért tevékenykedni, hogy egy kormány ne tudjon működni.

Ez egyetlen állampolgárnak sem lehet érdeke.

— Ugyanakkor megalapozott a gyanú, hogy akik ezeket a pozíciókat betöltik, nem a gördülékeny átmenetben érdekeltek. Nem lenne elegánsabb megszüntetni a Költségvetési Tanácsot, mielőtt az szembeszegülne egy költségvetéssel?

— Igen, ha már egy krízishelyzet van, annak komoly hatása lehet. Bár a gazdasági kérdések nem tartoznak a szakterületeim közé, de felmerül, hogy egy ilyen helyzet hogyan érintené a magyar gazdaságot.

— Valóban, nem csak a gazdasági krízis, hanem maga a lépés is durva lenne: egy alkotmányosan beágyazott intézmény él a vétójogával, mire a kormány megszünteti. Ez politikailag nagyobb kárt okozna, mintha eleve átalakítanák a rendszert.

— Ebben én nem tudok állást foglalni, mert ez politikai, politológiai kérdés.

Ez egy faramuci helyzet: pont az előző kormányzat iktatta be az Alaptörvényünkbe, hogy egy módosítás tartalmilag nem vizsgálható.

Innentől kezdve egy kétharmados többségnek, az alkotmányozó hatalomnak szabad keze van, hogy mit tesz az Alaptörvénybe. Láttuk az elmúlt tizenöt módosítás alatt is, hogy kerültek bele váratlan elemek, amelyek eltávolítására valóban sürgős szükség van.

— Mennyi idő alatt lehet végigvinni egy ilyen folyamatot?

— Nagyon rövid idő alatt. Alaptörvény-módosítást kezdeményezhet a köztársasági elnök, a kormány, egy országgyűlési bizottság vagy bármely képviselő. Kell egy indítvány, ezt az Országgyűlés napirendre tűzi, kétharmaddal megszavazzák, és utána az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek is öt-öt napja van aláírni. Itt napokról, hetekről beszélünk tehát.

Ha megvan a kétharmados többség, akkor ez tényleg csak napok vagy hetek kérdése.

A felmerült kétlépcsős alkotmányozás éppen ezért célszerűnek tűnik, mivel a szükséges és sürgős lépések gyors megvalósítása után az átfogó alkotmány elkészítésére már kellő idő áll rendelkezésre.

— A kormányfő május 31-ig adott határidőt a tisztségviselőknek a távozásra. Ez azt jelenti, hogy június közepére ez a dolog már lezárulhat?

— Nincs akadálya, igen. Június folyamán ez kivitelezhető.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

KULT

Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel

Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.