Sulyok Tamás elmagyarázta, miért írta alá a Pride betiltását célzó törvényt
A köztársasági elnök a Facebookon fejtette ki, hogy miért írta alá ilyen gyorsan a gyülekezési törvény módosítását. Szerinte a változás a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.
A Facebookon magyarázta el Sulyok Tamás, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt. A köztársasági elnök ezzel érvelt:
„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”
Szerinte a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.
„Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett” – tette hozzá Sulyok Tamás.
Az új szabályozás szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely sérti „a gyermek jogát testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez”, vagy amely a gyermekvédelmi törvény által tiltott tartalmat jeleníti meg. A módosítás azt is kimondja, hogy nemcsak a tiltott gyűlés szervezője, hanem annak résztvevői is büntethetők. A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabálysértők személyazonosságának megállapításához arcképelemző rendszert használjanak.
A Facebookon magyarázta el Sulyok Tamás, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt. A köztársasági elnök ezzel érvelt:
„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Így adta vissza Magyarország a lefoglalt aranyat és a pénzt az ukránoknak
A magyar hatóságok szerdán a záhonyi határátkelőn adták át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontos lépésnek nevezte a fejleményt.
Arany, dollármilliók és eurómilliók – mind visszakerültek szerdán Ukrajnába, miután a záhonyi határátkelőhelyen a magyar hatóságok hiánytalanul átadták az ukrán állami Oschadbanknak a még márciusban lefoglalt vagyont. Ahogy már írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán értékelte a történteket:
„Fontos lépés a Magyarországgal való kapcsolatokban: ma visszajuttatták az Oscsadbank pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket a magyar különleges szolgálatok idén márciusban foglaltak le.”
A szerdai nap folyamán, 10:00 és 15:45 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága adta át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazó szállítmányt. Az átadáson jelen volt Jurij Kacion, az Oschadbank igazgatóságának elnöke és Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is – írta a Blikk. A vagyont a bank és az ukrán állam meghatalmazásával dr. Horváth Lóránt ügyvéd vette át.
Az iroda közleménye szerint az átvétel fennakadások nélkül zajlott, az aranyat, a dollárt és az eurót a bank képviselői megvizsgálták és hiánytalanul átvették.
Az eseményről videófelvétel is készült, amit Horváth Lóránt tett közzé.
Zelenszkij bejegyzésében azt is hozzátette: „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért.”
Arany, dollármilliók és eurómilliók – mind visszakerültek szerdán Ukrajnába, miután a záhonyi határátkelőhelyen a magyar hatóságok hiánytalanul átadták az ukrán állami Oschadbanknak a még márciusban lefoglalt vagyont. Ahogy már írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán értékelte a történteket:
„Fontos lépés a Magyarországgal való kapcsolatokban: ma visszajuttatták az Oscsadbank pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket a magyar különleges szolgálatok idén márciusban foglaltak le.”
A szerdai nap folyamán, 10:00 és 15:45 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága adta át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazó szállítmányt. Az átadáson jelen volt Jurij Kacion, az Oschadbank igazgatóságának elnöke és Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is – írta a Blikk. A vagyont a bank és az ukrán állam meghatalmazásával dr. Horváth Lóránt ügyvéd vette át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán korábbi propagandagyárosa szerint Balásy Gyula valójában nem önálló döntéshozóként működött
A kormányzati kommunikációs piac korábbi nagyágyúja a 24.hu-nak nyilatkozott Balásy Gyula cégbirodalmának felajánlásáról. Az üzletember szerint a valódi verseny hiánya miatt a Balásy-cégeknél a korábbi árak többszörösével kellett számolni.
Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.
Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.
„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér” – fogalmazott.
Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.
„Azt hallottam, hogy azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezniük ugyanazokon a feladatokon”
– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.
A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.
A megrendelések elvesztése után Kuna egykor piacvezető cégei elértéktelenedtek, egyikük később felszámolás alá is került.
Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.
A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.
A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.
Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.
„Én továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”
Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.
Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron bejelentette: Névvel és arccal vall az NKA-botrány egyik forrása
A színész-aktivista bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egyik belső embere élő adásban fog beszélni a botrányról. Az aktivista szerint a forrásnak kulcsszerepe volt a 17 milliárdos támogatási ügy és a lemondások kirobbanásában.
Molnár Áron egy rendkívüli bejelentéssel fordult a nyilvánossághoz, amelyben egy nagy leleplezést ígért. A színész-aktivista azt közölte, hogy a csütörtöki „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” élőben fog megszólalni az egyik, Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) köthető forrása.
Molnár szerint
az informátora nem marad anonim, sőt, „nevét és arcát vállalva mondja el, hogy hogyan működött a rendszer belülről”.
Az illető új, személyes történeteket fog megosztani a hatalmi visszaélésekről, törvénytelenségekről és a szerinte kézi vezérléssel irányított rendszerről.
Molnár Áron azt állítja, forrásának kulcsszerepe volt abban, hogy a botrány egyáltalán napvilágra kerülhetett.
A forrás segítsége nélkül több fontos fejlemény sem következett volna be. „Többek között az ő segítsége nélkül nem robbant volna ki a Hankó-botrány, nem tudnánk a titkos támogatási lista létezéséről, nem mondtak volna le négyen a bizottsági tagságukról.
Molnár szerint a forrás újabb információi és megélt élményei a tisztulást segítik, hogy „végre valódi tények segíthetik azt, hogy Magyarország a következmények országa legyen”.
A bejelentés szerint az élő adás csütörtökön reggel 7-kor kezdődik a műsor YouTube-oldalán. A színész arra buzdította követőit, hogy nézzék a beszélgetést, és aki teheti, támogassa a munkáját.
Posztját egy erős mondattal zárta.
„Köszönöm, hogy a változás mellett vagytok! Holnap borítunk!”
Molnár Áron korábban azzal robbantotta ki a botrányt, hogy egyfajta állami kifizetőhelyről beszélt, amelyen keresztül szerinte 17 milliárd forintot oszthattak szét a nyilvánosság kizárásával, többek között kormányközeli előadóknak.
Molnár Áron egy rendkívüli bejelentéssel fordult a nyilvánossághoz, amelyben egy nagy leleplezést ígért. A színész-aktivista azt közölte, hogy a csütörtöki „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” élőben fog megszólalni az egyik, Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) köthető forrása.
Molnár szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – Egy sárvári fideszes önkormányzati képviselő elismerte, hogy ezzel segített a kamu Magyar Péternek
Varga Károly, a Fidesz-KDNP sárvári önkormányzati képviselője elismerte, hogy segített ajánlásokat szerezni a függetlenként induló névrokon Magyar Péternek. A független jelölt 909 szavazatot kapott, miközben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal nyert a Tisza Párt jelöltje előtt.
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.
A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.
A kijelentés azért fontos fejlemény, mert a Sárvár központú választókerületben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal győzte le a tiszás Strompová Viktóriát.
A hivatalos végeredmény szerint Ágh Péter 25 700, míg Strompová Viktória 25 452 szavazatot kapott. Ezzel párhuzamosan a független Magyar Péter 909 voksot szerzett, ami több, mint a két fő jelölt közötti különbség.
A Tisza Párt szerint a névazonosságra épülő indulás tudatos megtévesztés volt, ami nélkül a Fidesz jelöltje nem nyerhetett volna, ezért a választás megismétlését követelték.
A Fidesz-oldal a jogerős eredményre hivatkozik.
A független jelölt hátteréről korábban a sajtó a falujában, Bucsuban érdeklődött, ahol a helyiek egybehangzóan állították, hogy a férfi hithű Fidesz-támogató, aki „nagyon szereti Orbánt”, és korábban soha nem mutatott politikai ambíciókat.
A kampányban teljesen láthatatlan maradt, ezért a Tisza Párt és több beszámoló szerint felmerült, hogy a névazonosság megtéveszthette a választókat.
Varga Károly mostani kijelentése egy már folyamatban lévő rendőrségi nyomozásba illeszkedik. A hatóságok ugyanis már a választás után eljárást indítottak a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt. Ennek keretében lefoglalták a független Magyar Péter, valamint két másik jelölt ajánlóíveit is.
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.
A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
