Magyar Péter azonnal visszaszólt, amikor Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult

Váratlan ajánlattal állt elő az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök: feltételesen átadná a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elnöki székét Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetőjének. A kormányfő a gesztusért cserébe azt kérte, hogy a Mi Hazánk a vizsgálat idejére függessze fel alakuló együttműködését a Fidesszel és a KDNP-vel.

Az ajánlat egy éles parlamenti vitában hangzott el, miután Toroczkai a „végrehajtó maffia” ügyét firtatva felvetette Magyar Péter családjának lehetséges érintettségét. A Mi Hazánk elnöke arra utalt, hogy a Völner–Schadl-ügyben Völner Pál államtitkár felettese Varga Judit volt, aki akkoriban Magyar Péter házastársa volt.

A kormányfő ezután széles hatáskört ígért a felálló testületnek – írta a Telex. Bátorította a Mi Hazánk politikusát, hogy a bizottság elé bárkit megidézhetnek, és utalt arra, hogy a valódi felelősöket kell megtalálni, a bizottságnak Völner igazi főnökét kellene felkutatnia. Elismerte, hogy a Mi Hazánk sokat foglalkozott a témával, de bírálta is Toroczkai vádjait.

A felajánlás tétje, hogy valóban létrejöhet-e egy olyan parlamenti testület, amely képes feltárni a végrehajtói rendszer körüli visszaéléseket. A miniszterelnök szavai alapján a bizottságnak lehetősége lenne tanúkat beidézni és iratokba betekinteni, hogy feltérképezze a kinevezési gyakorlatokat és a pénzmozgásokat.

A következő hetekben dől el, hogy a Mi Hazánk elfogadja-e a feltételeket, és milyen házszabályi lépésekkel, milyen összetételben állhat fel a testület.

A mostani ajánlatot több hónapos politikai vita előzte meg. A Mi Hazánk már április 17-én jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottságokat kezdeményezne a végrehajtó maffia feltárására.

VIDEÓ: Magyar Toroczkainak: Ön fogja vezetni a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot

Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.

A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".

A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.

Magyar ezzel folytatta:

Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.

Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".

VIDEÓ: Magyar Péter válasza

Egyetlen év alatt csaknem 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. A legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a NER egyik központi forráselosztójaként működő alapítvány teljes vagyona ezzel 37,6 milliárd forintra duzzadt.

A mostani beszámolóból az is kiderül, hogy a szervezet tavaly 10 milliárd forintot osztott tovább, a kedvezményezettek között pedig a szokásos kormányközeli háttérintézmények szerepelnek, a Drogkutató Intézettől az Oeconomus Alapítványon át az Alapjogokért Központig.

Érdekesség, hogy bár a tőkejuttatások miatt az alapítvány vagyona jelentősen gyarapodott, a szervezet papíron mégis 13 milliárd forintos veszteséggel zárt. Ennek könyveléstechnikai oka van: a minisztériumtól kapott pénzt a hatályos jogszabályok szerint nem lehet egyéb bevételként elkönyvelni.

A hatalmas állami támogatás kiemeli az alapítvány szerepét a kormányzati források párhuzamos elosztásában. A 2026-ra megítélt összeg egybeesik azzal a választás előtti, mintegy 80 milliárd forintos költési hullámmal, amely során a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelentős szerződéseket kötött – írta a 24.hu. Ebben a pénzosztásban a Batthyány Lajos Alapítvány a második legnagyobb kedvezményezett volt a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégcsoport után.

A szervezet működése szinte teljes egészében az állami dotációkon múlik, saját bevételei eltörpülnek a 14 milliárd forintot is meghaladó kiadásai mellett.

Hivatalosan az alapítvány alapító okiratában rögzített célokat szolgálja a pénz.

Ezzel szemben a kritikusok szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma lényegében a közpénzek kiszervezését és egy párhuzamos, átláthatatlan finanszírozási hálózat működtetését teszi lehetővé, amely a Fidesz politikai céljait szolgálja. A pénzfolyamok iránya is ezt látszik alátámasztani, hiszen a források jelentős része olyan intézményekhez jut, mint a Danube Institute, amely számos külföldi konzervatív értelmiségit és politikust foglalkoztat ösztöndíjprogramokban.

A választásokat megelőző hónapokban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 80 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelynek több mint a fele Balásy Gyula kommunikációs cégeinél landolt, míg a Batthyány Lajos Alapítvány két évre több mint 40 milliárd forintot kapott. A sajtóban megjelent elemzések hangsúlyozták, hogy a pénzosztás a távozó kormány utolsó intézkedései közé tartozott, ami megalapozta az új vezetés elszámoltatási törekvéseit is.

via 24.hu

Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.

Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.

A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.

A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.

Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.

A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.