Spontán piknik a Gellért-hegyen
Tapasztalataimból kiindulva nézzük, mi is szükséges egy pörgős munkanap utáni kellemes piknikhez? Nem kell sok hozzá, csak hogy teljesüljön az alábbi hét feltétel:
(1)
egy lehetőleg mindenre elszánt partner
(2)
egy kis szabadidő, pár lopott óra
(3)
gyors előkészületek (bevásárlás korábban, étel előkészítése, szükséges eszközök összeszedése otthon, oké, ez lehet, hogy beletelik egy fél órába)
(4)
kényelmes ruha és lábbeli
(5)
elég lelkierő, hogyha nem a lakásunk, munkahelyünk közelében terül el a piknikezéshez ideálisnak tűnő zöld terület, akkor odáig elvonszoljuk a munkaórák alatt betompult testünket
(6)
affinitás a pléden való földön ücsörgéshez, elterüléshez és végül
(7)
az, hogy élvezzük, hogy végre a megszokottól eltérően fogyasztjuk el finom vacsoránkat azzal, azokkal, akik kedvesek nekünk
Az előbbi hozzávalók ízlés szerint felcserélhetők, de nekünk tegnap a fentiek szerint vált be. Fél hétre értünk fel a Gellért-hegyre, letettük kicsiny motyónkat, kényelmesen elhelyezkedtünk, majd megkezdődött a lakoma. A kilátás pazar volt, bal kéz felől a Gellért-hegy csúcsa, előttünk a hol napfürdőző, hol árnyékba burkolózó pesti oldal, kezünkben pedig a finom vacsora. Nyugalmas másfél óra egy nem mindennap látogatott helyen, kikapcsolt, elrepített.
Ha ti is a Gellért-hegyet választanátok, akkor jó tudni, hogy ezen a Verejték utca-Szirtes út által határolt réten este (korábban is, de héttől egyre több résztvevővel) kutya sétáltatás folyik. Így, amennyiben ez zavarna benneteket, válasszatok más területet. Minket nem zavartak sem a kutyák, sem maga a kutyasétáltatás ténye, sőt, egy nagyon jól nevelt eb megfelelő távolságban ideiglenesen le is heveredett a fűbe mellénk.
A többiek közül pedig páran gazdájuk iránymutatása ellenére szimatirányt követve környékezték meg a plédszigetet. A gazdával érkező kutyákon kívül még egy külföldiekből álló háromtagú csapat tekert ide fel és tartott a miénknél is 'randomabbnak' tűnő pikniket, valamint két fiatal hempergett többek hangos rosszallása ellenére a fűben.
A környék mindent összevetve szerintem több mint ideális (nemcsak) a munka utáni levezető futásra, tekerésre, sétáltatásra, hanem piknikre is. A lényeg, hogy jön a jó idő, és tobzódjunk a szabadtéri élvezetekben Budapest (vagy ha máshol éldegélünk, akkor lakóhelyünk) kevésbé frekventált részein is (úgyis mondhatnám, nemcsak az Erzsébet tér bűvös sokszöge létezik).
Ha tetszett az ötlet, oszd meg barátaiddal is!