A Spar a kormányt tette felelőssé a boltbezárásért Oroszlányban, Czunyiné Bertalan Judit soha többé nem vásárol náluk ezért

Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.

A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.

A minisztert azért faggatták erről, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a 444.hu riporterének kérdésére, miszerint Donald Trump kérésére küldenének-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcs után azt mondta, „marhaság”.

Magyar Péter szerint „Gulyás Gergely háborús mondata után Orbán honvédelmi miniszterének megszólalása is arra utal, hogy Orbánék beszállnának az iráni háborúba.”

– írta Facebook-posztjában a TISZA elnöke.

Azt üzente: „Követeljük, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel! Követeljük, hogy utasítsák el Magyarország részvételét a háborúban!”.

Arról szerdán érkezett hír, hogy JD Vance amerikai alelnök a napokban Budapestre utazhat, hogy támogassa Orbán Viktor választási kampányát. Erről a Reuters hírügynökség írt először, majd az Indexnek kormányzati források is megerősítették a hírt. A látogatás azonban korántsem biztos. Az alelnök ugyanis Washingtonban maradhat, amíg tart az Egyesült Államok és Izrael légi háborúja Irán ellen.

„Állítsuk meg a Fidesz háborús őrületét!” – ezzel a felütéssel posztolt egy Facebook-videót pénteken Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta, Donald Trump kérésére megfontolná a kormány, hogy küldjenek-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására. Erre a felvetésre Orbán Viktor később úgy reagált, hogy „marhaság”.

Magyar Péter a videójában azt mondta, Szalay-Brobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter később újságírói kérdésre sem akarta cáfolni azt, hogy a kormány hajlandó lenne akár magyar katonákat is küldeni az iráni háborúba, ezért szerinte „összeállt a kép”.

Szerinte a magyarok tudják, hogy mindez mit jelente, hiszen nincs olyan család az országban, ahol a felmenők ne meséltek volna a háború borzalmairól. Úgy véli, ezért kell most kiállni egy emberként a béke mellett, mert abban mindenki egyetért, legyen akár fideszes vagy tiszás, hogy semmilyen áron nem engedhetjük háborúba sodorni az országot.

A pártelnök úgy látja, „Orbán és csapata retteg, látják, hogy el fogják veszíteni a választást, és szorult helyzetükben bármit megtennének, hogy megakadályozzák a rendszerváltást”.

A videóban a miniszterelnök sokat hangoztatott szavait idézve azt üzente: „Állítsuk meg Orbán Viktorékat! Ne hagyjuk, hogy belesodorjanak minket egy nemzetközi fegyveres konfliktusba, mert annak beláthatatlan következményei lennénk hazánkra. (...) Mondjunk közösen nemet április 12-én a háborúra és igent a békére”.

„Rosszabb, mint 2022-ben” – röviden így foglalta össze egy benzinkutakat üzemeltető vállalat ügyvezetője a kisebb töltőállomások jelenlegi helyzetét a G7-nek.

Bár a kormány a védett árak mostani bevezetésénél elvileg figyelt arra, hogy ne döntse be a gyakran családi vállalkozásként működő kutakat, a helyzet mégis kritikussá vált. A probléma forrása, hogy bár papíron a biztonsági készletből a piac minden szereplője kaphat a hatósági árnál olcsóbb üzemanyagot, ebből a független kutak üzemeltetői szerint még senki nem látott semmit.

A kútbezárástól a jogszabályban előírt kötelezettségek tarthatják vissza a kisebb kutakat. A tankolási korlátozás azt jelentené egy G7-nek megszólaló benzinkutas szerint, hogy csak a kiadható legkisebb mennyiséget lehetne náluk vásárolni, azaz egyszerre legfeljebb két litert. Van, ahol már most is bevezettek hasonló korlátozást, de ennél jóval magasabb mennyiségben (például 30 liter) állapították meg a maximumot.

– fogalmazott a G7 kérdésére Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) szakértője.

A mostani helyzetet nagyban árnyalja a 2022-es üzemanyagárstop emléke. Akkor a kormány a 480 forintos árplafont csak a kiskereskedelmi árra vezette be, a nagykereskedelmi árat nem szabályozta. Az orosz–ukrán háború kitörése után az olaj világpiaci ára elszállt, így a magyarországi kutak hetekig olcsóbban voltak kénytelenek adni a gázolajat, majd a benzint is, mint amennyiért azt megvették, vagyis minden eladott literen veszteséget termeltek. A helyzetet súlyosbította az üzemanyag-turizmus, ami miatt a megszokottnál is többet kellett értékesíteniük veszteséggel. A kormány végül a piac összeomlása előtt lépett: kizárta a külföldieket az ársapkából, és 480 forintban maximálta a nagykereskedelmi árat is. Ezzel a kisebb kutak már nem buktak az eladásokon, de árrésük sem maradt, hiszen ugyanannyiért kellett adniuk az üzemanyagot, amennyiért kapták.

A mostani helyzetben a kutasok úgy érzik, gyorsan kell lépniük, mert attól tartanak, az áprilisi választás után már nem tudnak majd semmilyen engedményt kiharcolni. Ahogy egyikük fogalmazott:

Érdekesség, hogy a cégadatok alapján a 30 legnagyobb, nem nagy lánchoz tartozó kúthálózat profitabilitása 2022-ben nem csökkent. Ágazati szereplők szerint ennek oka egyrészt az állami támogatás volt, másrészt pedig az, hogy ezek a vállalkozások jellemzően több lábon állnak, és a benzinkút mellett foglalkoznak például szállítmányozással vagy mezőgazdasággal is, ahol ellensúlyozni tudták a veszteségeket.

Ukrán zászlóval várták Salgótarjánban a Tisza Párt fórumán Kapitány Istvánt. Az akcióról a város fideszes alpolgármestere videót is közzétett, amiről a Telex számolt be elsőként.

– mondta a felvételen Fenyvesi Gábor.

A Tisza Párt közleményben reagált az esetre. „Úgy tűnik a Fidesznél azt tervezik, hogy a kampány végéig minden nap lejjebb süllyednek. Március 15-én Orbán Viktor gyerekeket küldött ukrán zászlóval, Salgótarjánban Becsó Zsolt a sameszait küldte maga helyett ukrán zászlóval hülyét csinálni magából.” A párt hozzátette: „Mi a Tiszánál maradunk a magyar zászlónál és a békénél”.

Magyar Péter pénteken a Facebook-oldalán reagált az akcióra. Azt írta: „

Ahogy arról beszámoltunk, múlt vasárnap a Tisza Párt Nemzeti Menetének kezdetén, a Deák téren egy hatalmas kék-sárga zászló jelent meg a tömegben. Egy szemtanú korábban azt mondta, egy 8-9 fős csoport a semmiből megjelenve feszítette ki az ukrán lobogót. Később kiderült, hogy az akcióban két olyan fiatal is részt vett, akik nem sokkal korábban a Bajcsy-Zsilinszky úton egy lakásból „Üdvözlünk a háborús meneten!” feliratú molinót lógattak ki. A 444 szerint az egyik fiatal az akció előtt a Fidelitas budapesti elnökével, Balog Gézával fotózkodott ugyanabban az épületben, Balog pedig ugyanarról az erkélyről nézte a menetet. Mohácsy István, a Fidelitas elnöke a 444-nek azt mondta, „nincs közük az akcióhoz, nem vettek részt benne”.

A kormány nevében Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, nem tud arról, hogy a vasárnapi zászlókifeszítők a Fidelitashoz köthetők lennének, és szerinte az államnak nincs vizsgálnivalója az ügyben. Orbán Viktor az EU-csúcs előtt nyilatkozva nevetségesnek nevezte már a felvetést is, hogy a Fidesz elnökeként esetleg vizsgálnia kellene azt, hogy a Fidesznek köze volt az akcióhoz.