SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán október 23-ról: Orbán Viktor már inkább a kisebb körhöz szól, és ez így már veszélyes számára

Orbán Viktor a harcias kommunikációjával lemond a bizonytalanok és a Fideszen kívül maradók megszólításáról, miközben Magyar Péter hétköznapi problémákkal foglalkozó témái várhatóan nagyobb visszhangot váltanak ki a választók körében - mondja a szakértő.


Máris kitört a számháború: a Fidesz vagy a Tisza rendezvényén voltak többen október 23-án. Öt és fél hónappal a választások tervezett időpontja előtt nyilvánvalóan tétje volt a napnak: ki tud több embert mozgósítani. A hatást azonban nem csak az befolyásolja, ténylegesen melyik párt mekkora tömeget vihetett ki az utcára, hanem az is, mit látnak ebből a neten. A Tisza szerint a kormány nem véletlenül próbálta megakadályozni, hogy drónképek készüljenek a Nemzeti Menetről, és az sem véletlen, hogy a fideszes drónvideók már a Békemenet alatt kikerültek a kormánypárti politikusok oldalaira.

1956 szokás szerint csak aprópóként szolgált a politikai üzenetek közvetítéséhez. Míg Orbán Viktor beszédében gondosan kerülte, hogy az oroszok szerepe szóba kerüljön, Magyar Péter kifejezetten rájátszott az áthallásokra az akkori forradalom, és a mostani helyzet között. Mit tudhattunk meg mégis a tegnapi seregszemlékből, és mit a két pártvezető beszédéből? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– A kormánypárti média szerint, beleértve az állami televíziót is, minden idők legnagyobb békemenete volt a mostani, kétszer annyian vettek részt rajta, mint Magyar Péter Nemzeti Menetén. Vezet ez valahová a számháború a saját tábor lelkesítésén túl?

– A törzsszavazókon túl sok olyan választó is van, akinek számít a mozgósítás ereje és a tömeg nagysága. A Fidesz most ezt a versenyt akarja megnyerni: demonstrálni, hogy ki tud több embert megmozgatni, és ezzel egyben üzenni a saját táborának is, hogy „sokan vagyunk”. Az utóbbi időszakban érzékelhető volt némi csalódottság a bázisban,

mintha fogyatkozna a tábor, ezt kívánja ellensúlyozni Orbán Viktor aktív jelenléte a magyar politikában.

Ehhez a munkához kell az erő felmutatása, amelyet az is szolgált, hogy még a Békemenet hivatalos rajtja előtt a miniszterelnök a Facebook-oldalán kijelentette: ez lesz a valaha volt legnagyobb Békemenet. Sőt, olyan összehasonlító képet is közzétett később, amelyen az ellenzéki rendezvény és a Fidesz-esemény résztvevői voltak egymás mellé téve, azt sugallva, hogy náluk többen voltak. Ez egy miniszterelnöktől szokatlan gesztus: neki elvileg az egész nemzethez kellene szólnia, nem pedig úgy kommunikálnia, hogy a választókat egymással szembeállítja.

Arra épít, hogy a saját, általa többséginek gondolt táborához beszél, és akkor mindegy, hogy ezzel a kisebbséget megbántja. A gyakorlatban azonban inkább a kisebb körhöz szól, és ez így már veszélyes számára. Ezzel ugyanis lemond a bizonytalanok és a Fideszen kívül maradók megszólításáról.

A számháború tehát nem puszta öncél: eszköz a tábor megerősítésére és a mozgósítási képesség demonstrálására, de közben szűkíti a kormányfői szerep hagyományos horizontját.

– Orbán Viktor és Magyar Péter beszéde is hozta a kötelezőt, nagy újdonságok nélkül.

– Formailag valóban mindketten a megszokott panelekkel érkeztek, csakhogy a politikai környezet időközben elmozdult. Orbán Viktor „Brüsszelt” bírálta, és az Egyesült Államokhoz viszonyítva igyekezett magát pozicionálni, miközben Amerika vonatkozásában új fejlemények kerültek elő a napokban: Trump nem csak lemondta a Putyinnal való esetleges találkozót, új szankciókat is bevezetett, köztük két nagy orosz olajtársaság ellen is, és kijelentette, hogy Putyinnal nem lehet megbízható megállapodást kötni.

Erre a fontos változásra a miniszterelnök nem reagált, miközben az Egyesült Államok Brüsszel mellé sodródott a Fidesz szerinti „háborúpártiságban”.

Magyar Péter mindeközben a belpolitikai fókuszt vitte: az állami szolgáltatások állapotát, a hétköznapi működési gondokat, a polgárok mindennapi tapasztalatait helyezte a fókuszba. Ez utóbbi témák közvetlenebbül kapcsolódnak a választók életéhez, ezért várhatóan nagyobb visszhangot is váltanak ki.

– A Fidesz korábban még tudta, hogy külpolitikával ritkán lehet választást nyerni...

– Most viszont úgy tűnik, a hazai narratívák megfogyatkoztak, marad az osztogatás. Ez politikailag hatásos is lehet, de az évi mintegy 5000 milliárd forintos költségvetési hiány mellett valahol és valamikor, például az inflációban később visszaüthet. Ezzel párhuzamosan a TISZA Párt vezetője újabb országjárást indít:

célja, hogy a legkisebb körzetekbe is eljussanak, tartós jelenléttel építsenek kapcsolatokat,

elmondják közvetlenül az álláspontjukat. Az eddigi tapasztalat az, hogy több olyan körzetben is erősödött az ellenzék, ahol korábban gyenge volt, melyben kulcsszerepe volt az országjárásoknak és a terepmunkának.

– Talán ehhez kapcsolódhat egy közvetlen az ünnep előtt történt fejlemény: Pilisborosjenőn végül eltanácsolták Menczer Tamást az október 23-i beszédtől, az ott lakók Menczerrel szembeni tömeges tiltakozására hivatkozva. A település eddig biztos Fidesz-bázis volt.

– Orbán a Harcosok Klubjában világossá tette, hogy „igazi harcosokra” van szüksége a szelídebb, konfliktuskerülő Digitális Polgári Körökkel szemben. Menczer Tamás ennek a harcos karakternek a mintapéldája: konfrontatív, nyomásgyakorló, a lojalitást és az erő felmutatását tekinti elsődlegesnek. Ebben a logikában a morális megfontolások háttérbe szorulnak, így elhangozhat az is, hogy egy település kimarad a fejlesztésekből, ha a politikus ott nem mondhat beszédet. Ilyen közegben egy polgármester mozgástere beszűkül: ha a helyi béke megőrzéséért azt kéri, egy megosztó szereplő ne szólaljon fel, könnyen nyílt nyomásgyakorlás lehet erre a válasz.

– Ez lehet intő jel a kormánypárt számára, hogy a szolidabb, konfliktuskerülő közösségek ebből a „harcosságból” nem kérnek?

– Igen, de ugyanakkor létezik a másik olvasat is: példamutatás a többi település felé, hogy lássák, milyen következménye lehet a „nem”-nek. A jelenség mindkét értelmezése jelen van, és mindkettő azt mutatja, hogy a konfrontatív stílus ára közösségi szinten is megjelenik.

– A TISZA elnökének beszédéből számomra a „megbékélési törvény” terve volt a legérdekesebb. Lehet-e törvénnyel megbékélést kikényszeríteni? Hogyan béküljünk a társadalom felével, ha az nem akar megbékélni?

– Magyar Péter értelmezése az, hogy akikkel nem lehet és nem is szabad megbékélni, az a Fidesz felső vezetése és a legbefolyásosabb oligarchák, azokat felelősségre kell vonni. A Fidesz-szavazók többségét ez nem érinti. Célzott elszámoltatást ígér, nem a tábor kollektív megbélyegzését.

A megbékélés az ő logikájában így néz ki: rendteremtés és a legfelső körök felelősségre vonása, amely megnyitja a lehetőséget a társadalmi normalizáció előtt.

Személyes véleményem, hogy az oly áhított „nemzeti megbékélés” kulcsa, hogy minden fontos társadalmi csoport és értékrend arányosan legyen jelen az Országgyűlésben, és a politikai együttműködés kényszere intézményesen épüljön be a rendszerbe. A társadalmi béke nem a konfliktusok hiányát jelenti, hanem azt, hogy a viták szabályozott, átlátható keretek között zajlanak, és a döntések ezen viták alapján születnek. Ezt egy arányos választási rendszer segíthetné elő, mert az ilyen rendszer a képviselet sokszínűségét erősíti, és tárgyalásra kényszerít.

Ezzel szemben Orbán a Harcosok Klubjának edzőtáborában elmondta, kifejezetten az „erős kézben”, a kétharmados, centralizált kormányzásban látja a kormányzati hatékonyságot, és úgy véli, a versengő demokráciák nem tudnak jól intézni politikai ügyeket.

Ez a felfogás nem a megbékélést szolgálja, mert kompromisszumkeresés helyett a többségi akarat automatikus érvényesítését tekinti normának.

– Hogyan jutunk el a megbékélésig, ha a „főkolomposok” a következő parlamentben is ott ülnek? Van esély visszatérni a nyolcvanas évek végi–kilencvenes évek eleji vitakultúrához?

– Most ezt nem lehet bizonyossággal megmondani. A tapasztalat mégis arra utal, hogy súlyos ügyek kerülhetnek napvilágra. Ha valódi politikai akarat lesz a rendteremtésre, és ez célzottan a legfelső Fidesz-kört érinti, tehát a szavazókat nem, akkor egy új politikai vezetés ezt végre tudja hajtani.

A siker feltétele, hogy világos legyen a különbségtétel a felelősségre vonandó döntéshozók és a választói közösség között.

Orbán Viktor láthatóan érzékeli ennek a tétjét; ezért is dolgozik kiemelkedő intenzitással, hogy a hatalom ne kerüljön olyan kézbe, amely rendszerszintű változtatásokat hajtana végre, és ezzel az eddigi működést megkérdőjelezné. A politikai harc most abban nyilvánul meg, hogy a kormányzati oldalról a konfrontatív, mozgósításra építő stratégia stabilizálja a saját tábort, ellenzéki oldalról pedig a belpolitikai-kritikai fókuszú, szolgáltatás- és intézménycentrikus tematika erősödése valós társadalmi igényre rezonál. Hogy a két irány közül melyik bizonyul meghatározónak, illetve ezek mennyiben fognak változni, azt a következő időszak terepmunkája, mozgósítása, az azokra adott intézményes reakciók, és a később megjelenő újabb politikai ügyek együttesen döntik majd el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Ami Magyar Péter jutalomjátékának indult, mostanra nagy kockázat lett
A politológus Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványát elemezte. Az államfő azután lépett, hogy a Magyar Péter által szabott lemondási határidő 11 napja lejárt.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 12.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a köztársasági elnök legújabb lépését. Sulyok Tamás csütörtökön az Alkotmánybírósághoz fordult a leváltását célzó kormányzati tervek miatt. A politológus szerint „egyre érdekesebb ez a történet”, és a helyzetet úgy látja, mintha az államfő hirtelen egy aktív, politizáló szereplővé vált volna.

„Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.”

Török szerint Sulyok mostani fellépésével azt is bizonyítja, „hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben”.

A politológus a bejelentést „nem ügyetlen lépésnek” tartja, mivel 11 napja nem történt semmi a Magyar Péter által szabott határidő lejárta óta. Így az államfő még időben szerezhet egy „alkotmányértelmezést” az Alkotmánybíróságtól.

Török Gábor úgy látja, a korábban egyértelműnek tűnő helyzet megváltozott.

„A korábban Magyar Péter jutalomjátékának látszó ügy minden nappal egyre több politikai kockázatot hordoz a miniszterelnök számára” – zárta bejegyzését.

Május 31-én járt le a Magyar Péter miniszterelnök által több közjogi méltóság lemondására szabott határidő, miután egy keddi, utolsó, négyszemközti megbeszélésre tett ajánlat sem vezetett eredményre. Az államfő már korábban jelezte, hogy nem mond le, és a tervezett elmozdítása miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. A csütörtöki, Alkotmánybírósághoz fordulás a védekezésének újabb lépése, amely egy lehetséges alkotmányos válsághoz vezethet.

A Sándor-palota közleményére a kormányfő szinte azonnal reagált, „szánalom kategóriának” nevezve az elnök lépését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Egy év múlva Sulyok Tamás nevére sem fog senki emlékezni
Kéri László politológus értékelte az új kormány első hónapját: bizonyos területeken már most meglepően sikeresnek látja Magyar Péteréket. Ugyanakkor figyelmeztet, határozott korrupcióellenes fellépés nélkül bajok lesznek.


A Népszava Kéri László politológussal beszélgetett az új kormány hivatalba lépése utáni első, eseményekkel sűrűn telezsúfolt hónapról.

A politológus szerint a Sulyok Tamás köztársasági elnök személye körüli vita eltereli a figyelmet a valódi problémáról, mert a kérdés sokkal szélesebb körű, és a teljes, Fidesz által kinevezett vezetői elitet érinti. Úgy véli, a sajtó aránytalanul sokat foglalkozik az államfővel, miközben a valódi kérdés az, hogy mi lesz a sorsa a többi, kulcspozícióban lévő, a korábbi rendszer által kinevezett vezetőnek.

„Én ezt inkább gumicsontnak tartom, mert itt nem Sulyok Tamásról van szó, hanem az összes többiről. Tehát néha ki szokták rakni ezt az osztálytablót, ugye, hogy minimum 8-10 vezetőről van szó”

– mondta Kéri, aki szerint ha az új kormányzat alkotmánymódosítással meg tudja oldani Sulyok Tamás eltávolítását, akkor azt a többi vezetővel együtt, egy csomagban kellene megtennie.

A politológus szerint az államfő jelentősége csak most, a menesztése kapcsán merült fel, korábban két évig senki sem vette észre a létezését, hozzátéve, hogy Sulyok nem is adott alkalmat arra, hogy fontosnak tartsák. Éppen ezért Kéri szerint a távozása semmilyen veszteséget nem jelentene a magyar demokráciának.

„Egy év múlva a nevére se fog senki emlékezni” – jósolta.

A politológus szerint a korábbi rendszer által pozícióba juttatott teljes elit leváltása természetes folyamat lenne egy ekkora horderejű győzelem után. „Ezek az emberek egytől egyig ennek a rendszernek a kegyeltjei.” Úgy látja, a választási eredmény elsöprő erejű népítélet volt, amely a Fidesz egész rendszerére és elitjére vonatkozott. Nevetségesnek tartja pusztán százalékokban mérni a győzelem mértékét, mivel szerinte az egyéni választókerületi eredmények a döntőek. „A választási eredmény az 96-10 volt” – jelentette ki, utalva a 106 választókerület eredményére. Ebből kiindulva a vitát arról, hogy a győzelem mire jogosítja fel a Tiszát, puszta szócséplésnek tartja.

„36 év távlatában a legnagyobb arányú győzelmét aratta egyik tábor a másik fölött, és ez a győzelem egyúttal egy rendszer bukását is, egy 16 évig létező rendszer bukását is jelenti” – fogalmazott.

Szerinte az eredmény egyértelmű felhatalmazás.

„Kétharmaddal lecserélhető a rendszer.”

Az új kormány elsöprő győzelmét Kéri élesen szembeállította a Fidesz 2010-es kétharmadával. Álláspontja szerint 2010-ben nem egy kiépített rendszert, hanem egy válságkezelő, átmeneti kormányt kellett legyőzni, mivel a Gyurcsány-korszak rendszere már 2009-re összeomlott.

„A 2010-es elsöprő győzelem az inkább az ölébe esett a Fidesznek, úgy nem nagyon kellett megharcolni, mert annyira szétverte magát az ellenfél. 2026-ban nem verte magát szét az ellenfél” – magyarázta a különbséget.

Az új kormányzás első hónapját értékelve Kéri László elmondta, a bírálók által emlegetett Facebook-kormányzás és a rohamtempójú jogalkotás mellett rendkívül sok minden történt. Szerinte a korábbi kormányváltások utáni első 30 napban szinte semmi érdemi nem szokott történni, ehhez képest a mostani helyzetben már össze sem tudja számolni az eseményeket.

A kormány teljesítményét négy fő mérce alapján fogja értékelni száz nap után, de már most látja, hogy a közvélemény egy része türelmetlen és irreális elvárásokat támaszt.

Az első és legfontosabb mérce szerinte az uniós pénzek sorsa, mert a magyar gazdaság stagnálásának legfőbb oka ezek hiánya volt. Úgy látja, a nemzetközi bizalom jelei már látszanak, és a kormány harminc nap alatt „baromi nagyot lépett előre” a források visszaszerzése érdekében.

A második mérce a korábbi rendszer elitjének leváltása. Kéri szerint bár a legfelsőbb vezetők még a helyükön vannak, alattuk, a „vezérkari szinten” már naponta történnek a cserék. A legnagyobb változást azonban az új kormánytagok és államtitkárok hátterében látja.

„Magyarországon soha nem volt magas tisztségben ennyi olyan ember, akiknek elég jelentős nyugati munkatapasztalataik vannak” – emelte ki.

Úgy látja, ez nem egyszerűen rendszerváltás, hanem egyben generációváltás is. „Miniszterek, államtitkárok lettek azok, akiknek már a 90 előtti múlthoz az égvilágon semmi közük nincsen” – magyarázta. Ezt éles kontrasztba állította az Orbán-kormányzattal. „A Viktorék kormányzása az én legnagyobb elkeseredésemre hihetetlenül provinciálissá vált” – mondta, majd hozzátette: „A legrémesebb volt ebben a 16 évben ez a hihetetlen bezárkózása az országnak.”

A harmadik, legkínosabb területnek a vagyonvisszaszerzést és az elszámoltatást tartja, amire szerinte a legnagyobb a „népi várakozás”. Problémának látja, hogy bár naponta derülnek ki újabb és újabb korrupciós ügyek, a határozott fellépés még várat magára. Figyelmeztetett:

„ha naponta halljuk, hogy ide ment ennyi milliárd, oda ment ennyi milliárd, de nem látjuk a számonkérést és a visszaszerzést, akkor ebből komoly gondok lesznek.”

A negyedik szempont a külpolitika, amelyben a kormány szerinte váratlanul sikeres. Kiemelte a lengyelországi látogatást, „hát ez egy diadalmenet volt, ahogy fogadták” – fogalmazott. Ugyanakkor hiányolja a határon túli magyarság felé tett gesztusokat.

A politológus szerint a kormányzás sikerének kulcsa a teljes körű leltár elkészítése lesz augusztus végéig, amelynek horizontálisan és vertikálisan is le kell fednie az ország állapotát.

Kéri Lászlót meglepte, hogy a Fidesz-frakció a súlyos vereség után úgy viselkedik a parlamentben, mintha győzött volna. A leginkább felháborítónak azt tartja, hogy a korábbi kormánypárt képviselői a jogállamiságot kérik számon az új kabineten.

„Na most ennél képmutatóbb, ennél szemetebb eljárás, mint hogy ezek az emberek elkezdik a jogállamiságot reklamálni négy hét után ezen a kormányon, akiknek egyetlen szavuk nem volt” – mondta.

Úgy látja, Magyar Péter láthatóan élvezi a parlamenti csatákat. „Azt látom, hogy ebben Magyar Péter lubickol” – fogalmazott, amit Kéri egyrészt felesleges energiafecsérlésnek tart, másrészt megérti, hogy a miniszterelnök ezzel a saját táborának elvárásait elégíti ki. Ugyanakkor óva intett attól, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak a Fidesz felszólalásainak. „Nem kell fölértékelni ezeket a teljesen szemérmetlen Fidesz-kritikákat, azzal, hogy te még érdemben komolyan is veszed” – tanácsolta.

Összességében az első hónapot egy „meglehetősen ellentmondásos folyamatnak” látja, amit elsősorban szereptanulásként fog fel.

„Ha minden hónap ennyire termékeny lesz, mint ez az, akkor azt hiszem, hogy az első száz napra azt tudjuk mondani, hogy tényleg látszik, hogy ebből rendszerváltás is lehet.”

Legnagyobb csalódásának a Fidesz viselkedését nevezte, mivel szerinte a párt képtelen szembenézni a vereség okaival. „Én azt hittem, hogy egy ekkora vereség az elegendő ok lesz arra, hogy szembenézzenek a 16 évvel, de nem látom a nyomát ennek” – mondta. Szerinte ez káros, mert az országnak szüksége lenne egy hiteles ellenzékre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Transparency International: Ettől a törvénytől Magyarország tényleg jobb hely lesz, a ciklus második felére kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből
Ligeti Miklós szerint a kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja nemcsak a NER-hez, hanem az azt megelőző időszakhoz képest is érdemi változást hozhat. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó - mondja a szakértő.


A kormány történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtott be, amely az átláthatóságot, a korrupció elleni harcot célozza. Ez a befagyasztott uniós források megszerzéséhez is nélkülözhetetlen, de a jogállamiság helyreállítását sem lehet elképzelni nélküle. A csomag részeként jelen formájában megszűntetnek egy sor emblematikus közérdekű vagyonkezelő alapítványt, például az Orbán Balázs által vezetett MCC-t, a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványát, és olyan pénzosztó helyeket, mint a MOL - Új Európa Alapítványa vagy a Batthyány Lajos Alapítvány. Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá teszi a magántőkealapok működését és változtatnak a közbeszerzési szabályokon is.

Visszaáll-e a jogállam, és visszaszorítható-e a korrupció az új törvénycsomaggal? Miben hoz újat a javaslat a vagyonnyilatkozatok vagy a közbeszerzések terén? Elég-e a törvényeket módosítani, vagy a hatóságoknak kellene végre dolgozniuk? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit kell tudni ezekről a javaslatokról?

— Ez az első olyan törvényjavaslat, amire tényleg azt lehet mondani, hogy általa Magyarország jobb hely lesz. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó. A cél az, hogy a befagyasztott EU-s forrásokat kiolvassza, megszerezhetővé, elérhetővé tegye, és ehhez egy csomó mérföldkővel, és EU-s feltétellel szabályozott területen nagyon komoly előrelépések lesznek.

A vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetősége, vizsgálata évtizedes elmaradásokat fog ledolgozni.

A KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetése, a Transparency legnagyobb örömére abban az irányban halad, és azon a módon történik, amit mi is javasoltunk. A kormánynál valószínűleg nyitott fülekre találtunk, hogy nem kell megkísérelni átvenni a kuratóriumokat vagy alapítványként kezelni ezeket a közpénznyelőket, hanem el kell törölni azokat. Ezt a vagyont vissza kell szerezni. Az más kérdés, hogy a vagyonból mi lesz visszaszerezhető, hogy az MCC hova és mit rakott abból a pénzből. Javulni fognak az átláthatósági szabályok a tényleges tulajdonosok révén, ez a pénzmosási szabályozásban van. Például a NER egyik kedvelt trükkjét, az elsőbbségi részvényt, ami picike tulajdoni hányadhoz nagy szavazati, illetve nyereségrészesedési jogosultságot társít, azt is bevonják az átlátható szervezet fogalmába.

Tényleges tulajdonosként az elsőbbségi részvényest is meg kell nevezni,

hogyha a tulajdoni mértékétől függetlenül 25 százalékot meghaladó szavazati arányt vagy nyereségrészesedést tud érvényesíteni. Van egy-két egész innovatív elképzelés a közbeszerzéseknél is. Például az egyajánlatos közbeszerzések megengedettségét még jobban szűkíti, és a tényleges tulajdonos problematikája bekerül a közbeszerzési joganyagba is. Mostantól az átláthatóság körében nem az lesz, hogy nyilatkozik a cég, hogy ő átlátható, és ennyi, hanem

az ajánlatkérő (önkormányzat vagy állam) részletes, konkrét felvilágosítást is kérhet.

Ez egy nagyon komoly, neuralgikus pont jelenleg. Ott van például a FaceKom Kft. az arcfelismerő rendszerrel, ami Tiborcz-közeli, és az IDOM Softnak fejlesztettek közbeszerzésben arcfelismerő rendszert. Én adatigénylésben betekintettem az átláthatósági nyilatkozatukba. Annyi szerepel benne, hogy az ügyvezető aláírásával nyilatkoztak, hogy a tulajdonosok közül senki sem közszereplő. Ennyi. Teljesen törvénysértő volt a nyilatkozat, és ezt tudomásul vette az IDOM Soft, mint ajánlatkérő. Az is érdekes lesz, hogy mostantól az ajánlatkérő feltételként előírhat korrupcióellenes vállalásokat, amiket konkretizálhat és megkövetelheti a teljesítését.

A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat mostantól gyűjteni és regisztrálni kell,

és azokhoz civilek és újságírók egyszerűbben férhetnek hozzá, mint a jelenlegi szabályok szerint. A felülbírálati indítványnak a büntetőeljárási törvényben elfogadott szabályai is a jobb irányba mozdulnak el. Négy vagy öt kisebb észrevételt fogunk javaslatként megfogalmazni, talán már holnap sikerül elküldeni a feltételezett címekre.

— Ez a törvénycsomag jogállami szempontból egy fejlettebb, jobb, átláthatóbb konstrukciót hoz, mint ami 2010 előtt volt? Vagy csupán a korábbi állapotokat állítja vissza?

— Ezek nem voltak megoldva 2010 előtt sem. A vagyonnyilatkozati rendszer harminc éve fabatkát sem ér. Itt nem a tíz előttihez térünk vissza, hanem

sok területen évtizedes hiányokat pótol a szabályozás.

Csupa olyan rendelkezésről van szó, ami vagy egyáltalán nem létezett jogterületként 2010 előtt, vagy ugyanúgy vacakul működött, csak éppen nem biztos, hogy ekkora kockázatok származtak belőle. A magántőkealap és a kollektív befektetési formák 2014 óta vannak szabályozva, tehát itt nincs miért visszatérnünk a tíz évvel ezelőtti megoldáshoz. A vagyonnyilatkozatokat említettem, és ezek a közbeszerzési és átláthatósági hiányosságok szintén régtől fogva felmerülnek. A politika nem élt ennyit a titkos befektetési formákkal.

Úgyhogy ez most nem a „vissza a NER előtti szakaszba”, nem „vissza a jövőbe”, hanem egy előremutató szabályozás.

Persze nem old meg mindent, nagyon sok kérdést nyitva hagy, további szabályozásokra lesz szükség. Például a vagyonnyilatkozatoknál most jó lesz az ellenőrzés, de a nyilatkozat tartalmán még dolgozni kell. De ez egy nagy átláthatósági és korrupcióellenes csomag.

— És a közbeszerzések?

— A közbeszerzéseknél mindig van mit csinálni, bár ott nem annyira a szabályozással van a probléma. Például biztos, hogy a 115. paragrafus szerinti, valódi versenynövelő megoldások az építési beruházásoknál jó irányba mutatnak, de ez kevés. Ott igazából ki kellene vonni a NER alatt életbe léptetett összes korlátozó rendelkezést.

— Van olyan pont a csomagban, ami számszerűsíthető vagyongyarapodást vagy vagyonmegtartást jelent az államnak?

— A KEKVA világos, az visszatér az államhoz, ami abból megvan. Persze a kötelezettségek is, de az egy másik kérdés. A közbeszerzésnél ez még önmagában nem hoz áttörést. Kellene, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság az összefonódásokat, kartelleket, összejátszásokat ellenőrizze, mert itt nemcsak az állam volt csalárd, a cégek is nagyon szerettek csalni.

— Tehát amikor többen összebeszélnek?

— Összebeszélnek, így van, hogy hol az egyik nyer, hol a másik A túlárazások ellen ez még kevés. A versenytorzító és versenykorlátozó magatartások ellen ez önmagában kevés, de jó irányba mutat. Számomra talán a legfontosabb szabály, hogy szigorodnak az összeférhetetlenségi követelmények. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva, most minden hozzátartozó ki lesz zárva, függetlenül attól, hogy hova váltották ki a lakcímkártyáját.

— Milyen törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban transzparens, nem korrupt és túlárazott legyen?

— Ezt nem lehet csak szabályozási eszközzel elérni. Mindig lehet minden szabályt még jobbá tenni, de itt arra lenne szükség, hogy az ellenőrző hatóságok, a GVH, KEHI, Közbeszerzési Hatóság, a Kincstár, tegyék a dolgukat, és menjenek utána a piactorzító összefonódásoknak és a csalárd magatartásoknak.

— A jogosítványaik most is elegendőek ehhez?

— Igen.

Itt tényleg csak arról van szó, hogy elkezdjenek dolgozni.

De most már el is kezdtek dolgozni. Úgy tűnik, hogy azért itt is van egy nekibuzdulás. Ez az elmúlt másfél hónap termése, ami nem kevés.

— Most a nekibuzdulásnak politikai hátszele van. De hogyan lehet végre elérni, hogy a hatóságok tényleg a politikai hatalomtól függetlenül működjenek?

— Én nem politikai hátszelet érzékelek. Inkább úgy képzelem, hogy azoknak az altatott vagy félretett ügyeknek a dossziégazdái, akik eddig hiába akartak, nem tudtak mit tenni, mert a főnökök nem engedték őket lépni, most azt mondják: „már nem tudsz megakadályozni benne, most megcsinálom”.

Ez egy belső forradalom lehet.

— Mit kell tenni egy olyan erős jogállamért, ahol a hatóságok akkor is elvégzik a dolgukat, ha az a hatalmon lévőknek kényelmetlen?

— Majd meglátjuk, hogy a most induló jogállami építkezés mit fog eredményezni a TISZA részéről, mert meg lehet csinálni. Ezt nem lehet előre számszerűsíteni, hogy hány méter Alkotmánybíróság kell hozzá és hány kiló ügyészség. Nincs rá olyan szakácskönyv, amiben a recept előre le van írva. Ezt ki kell tapasztalni a gyakorlatban. Például, hogy lehet a közbizalmat nem kockáztatva leváltani azokat a NER-enceket, akiket itt hagytak a nyakunkon. Ezt nem lehet most így előre megmondani, mert nincs egységes recept az összes intézményre. Más az érzékenység a médiahatóságnál, a Számvevőszéknél és a bíróságokon.

— Akkor lehet az ember nyugodt, ha azt látja, hogy bárki is van hatalmon, az ő stikijeit is lenyomozzák. Volt a magyar történelemben ilyen időszak?

— Magyarországon nem volt ilyen igazán. A Horn-kormány alatt a Tocsik-ügyet azért csak kivizsgálták. A Postabank-ügyet már kevésbé, az olajügyeket kevésbé. A „kis átkosban”, 2002 és 2010 között a BKV-ügy vagy a Hagyó-ügy azért meg tudtak kezdődni, de ez már inkább a vége felé volt.

— És ha nem Magyarországot nézzük, van mintaállam, ahol teljesen független a hatalomtól a nyomozó hatóságok munkája?

— Teljesen makulátlan nincsen. Dániában volt a Danske Bank-botrány, ahol Azerbajdzsánnak és Belarusznak mostak pénzt a bank balti fiókjain keresztül, és ezt a dán rendőrség kinyomozta. De van ellenpélda is: a Gripen-ügy, amire már talán kevesen emlékeznek, hogy a magyar vadászgép-beszerzéshez kenőpénz csatlakozhatott, ám azt az ügyet Svédországban végül eltusolták.

— Pedig Svédország egy mintaállam. Tehát az az út, amire a jelenlegi kormány lépett, még a fejlett demokráciákban is göröngyös.

— Ez nem egy könnyű út. Sok a göröngy, a kisebb-nagyobb árok, vízátfolyás és buktató rajta. De most láthatólag, élve a nagy felhatalmazásból fakadó felelősséggel, a kormány ezt az utat járja.

— Elképzelhető, hogy a magyarországi korrupciós szint a ciklus végére eléri az európai átlagot?

— Nem hiszem, hogy akkorát tudunk ugrani rögtön. De mire a következő adatgyűjtés lezárul, szerintem addigra már lesz valami meggyőző nyoma a magyar kormány cselekvésének. Mi is arra számítunk, hogy két év múlva, a ciklus második felére Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből.

Akkor már nem az Unió legkorruptabb országa leszünk, hanem a gazdasági-politikai súlyunknak megfelelően valahol az alsó harmad tetejénél állunk majd.

— Ez körülbelül mely országok szintjét jelenti a listán?

— A V4-ek, Szlovákia, Lengyelország, Csehország szintje az, ami megszerezhető. A balti államok vagy éppen Szlovénia, az már egy következő nagyságrend.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr: Orbán beismerte, hogy a Nemzeti Hitvallás egy fideszes pártirat
A politikus egy Facebook-posztban értékelte, hogy Orbán Viktor a Fidesz székházában függesztette ki a „Nemzeti Hitvallást”. A politikus szerint a gesztus megerősíti, hogy a dokumentum sosem volt közös nemzeti alap.


Fekete-Győr András szerint Orbán Viktor újabb öngólt rúgott azzal, hogy a Nemzeti Hitvallást dacosan kifüggesztette a Fidesz székházában.

A politikus a Facebookon úgy fogalmazott,

a volt miniszterelnök ezzel lényegében elismerte, hogy a dokumentum soha nem volt közös nemzeti alap, hanem mindig is a Fidesz pártirata volt.

„Pontosan ott van tehát a helye, ahová most került: nem a közintézmények falain, hanem annak a bukott állampártnak a székházában, amely a magyar társadalom érdemi bevonása nélkül kényszerítette rá az országra.”

Fekete-Győr hangsúlyozta, nem a szabadsággal, a méltósággal, a nemzeti összetartozással vagy a keresztény kultúra gondolatával van bajuk.

„Éppen ellenkezőleg: meggyőződésünk, hogy ezeket az értékeket csakis akkor tisztelhetjük meg újra, ha végre leválasztjuk róluk azt a fideszes papírfecnit, amelyben ünnepélyesen hivatkoztak rájuk, miközben tizenhat éven át módszeresen meggyalázták mindegyiket.”

A posztban több példát is felsorol a Fidesz-kormányzás ellentmondásaira:

„Szabadságról szónokoltak, miközben lépésről lépésre elfoglalták az államot. Méltóságról papoltak, miközben mindenkit megpróbáltak megtörni, aki nem volt hajlandó behódolni nekik. Nemzeti összetartozásról oktattak ki, miközben kirekesztettek a nemzetből mindenkit, aki nem rájuk szavazott. Alkotmányos rendről értekeztek, miközben egypárti Alaptörvényt kényszerítettek az országra. Keresztény kultúráról prédikáltak, miközben hadjáratot indítottak Iványi Gáborék ellen.”

Azt írta, a „Nemzeti Hitvallás” a NER egyik legképmutatóbb mementója, és köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért egyetlen mozdulattal világossá tette, hogy aminek a Fidesz falán a helye, annak nincs helye a magyar állam falain.

„Ki kell, hogy ábrándítsuk a bukott miniszterelnököt: ez csak a kezdet.”

A bejegyzés szerint mindent vissza fognak venni, beleértve a független intézményeket, a közvagyont, a nemzeti alkotmányt és azokat a szavakat is, „amelyeket tizenhat éven át a saját hazugságaik szolgálatába állítottak.” A poszt azzal zárul, hogy a rendszerváltásnak fel kell számolnia azt a „történelmi hazugságot”, hogy Orbán Viktor pártja valaha egyet jelentett Magyarországgal.

A politikai vita csütörtökön élesedett ki újra, amikor a kormány hatályon kívül helyezte a „Nemzeti Hitvallás” középületekben történő kihelyezéséről szóló kormányhatározatot. A döntés azonnali hatállyal életbe lépett, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, a bekeretezett szöveget bárki „leakaszthatja és hazaviheti”. A Fidesz–KDNP még aznap közleményben nevezte a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak, erre válaszul pedig Orbán Viktor egy videót tett közzé, amelyen a dokumentumot a Fidesz Lendvay utcai székházának falára rögzíti. Fekete-Győr András bejegyzése erre a gesztusra reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk