SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Már csak pár nap van, mindenkit arra intenék, hogy most már türelemmel várja ki a valódi eredményt

A közvéleménykutatások szerint tovább erősödött Magyar Péter, de a Fidesz is. A Political Capital alapítója szerint a folyamatosan változó helyzetben nehéz mérni. A tévévita nem sokat számított, a Békemenet a lendülethez kell a Fidesznek.


Minden idők legnagyobb Békemenetére készül ma a CÖF, Orbán Viktor szerint hétről-hétre közelebb van a háború, ezért minden korábbinál fontosabb, hogy kiálljanak a béke mellett. Miközben a Fidesz csúcsra járatja a főként saját táborának szóló háborús retorikát, Magyar Péter a tévévita helyszínére szervezett demonstrációt, és javában készül a jövő heti, Hősök terére meghirdetett tüntetetésére, amit ő is a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai demonstrációnak nevez.

Egy hét van hátra a választásokig, Somogyi Zoltán elemzővel, a Political Capital alapítójával arról beszélgettünk, mit mutatnak a legfrissebb közvéleménykutatási adatok, mire lehet jó a Fidesznek a Békemenet, és számíthatott-e valamit, hogy az állami tévé szigorú szabályokkal végül az M1 képernyőjére engedte a 11 EP-listavezetőt.

– Mi volt ez az esemény a Várkert Bazárban?

– Vitának természetesen nem nevezhetjük. Nem láthattunk vitát, hiszen eleve erre írtak forgatókönyvet az állami tévében. Klasszikusan az a történet volt, amikor nem a politika szereplői döntötték el, hogy miben vesznek részt, hanem a hatalom, hogy hogyan tesz eleget a vita kikényszerítésének. A történet onnan indult, hogy Magyar Péter elmondta: ha nincs vita, akkor odaviszi a népét a Magyar Televízió elé. Miután már van annyi aktív követője, hogy oda is tud vinni sokakat, ezért azt a megoldást választotta a hatalom – ezt nem az állami televízió választotta, hanem a hatalom –, hogy bejelenti, lesz vita. Tehát nem kell az állami tévé elé vinnie Magyarnak a népét, mert az mégiscsak hogy nézne ki képileg.

Mindezek után a hatalom eldöntötte a vita részleteit úgy, hogy semmilyen egyeztetést nem folytatott a szereplőkkel. Így működik egy autoriter rendszer.

Ha komolyan elgondolnánk, hogyan kellett volna egy ilyen vitát megszervezni, akkor az úgy kezdődne, hogy a pártok képviselői egymással megállapodnak a vita mikéntjéről. Ebben nyilván már az is nagy kérdés, hogy ennyi szereplő egyáltalán tudna-e vitatkozni. Valószínűleg senkinek nem hiányzott volna a Megoldás Mozgalom, az egyébként emberileg teljesen szimpatikus Huszár Viktor, vagy aegyik olyan szereplő sem, akiknek semmi esélyük bejutni az Európai Parlamentbe. Ez is megbeszélés tárgya kellett volna, hogy legyen, nem az a módja, hogy diktátumot fogalmaz meg a televízió. A fentiek híján az lett, amit láttunk.

– Korábban Magyar Péter és Dobrev Klára is mondott olyat, hogy ők majd bemennek, de teljesen mást fognak csinálni. Végül belesimultak ők is ebbe a diktátumba.

– Ebből senki semmit nem hozott ki.

Nyugodtan elfelejthetjük, mint politikai eseményt. Az égvilágon semmi nem történt. Vegyük úgy, hogy nem történt meg. Ez lenne a jó kiindulópont.

Hiszen ennek a vitának így semmi értelme nem volt. Mindenki mondta a magáét, egymásra nem tudtak reagálni, olyan nem volt, hogy egymástól kérdezzenek, egymással vitatkozzanak. Mindenki kapott egy pár perces marketingfelületet, a kormánypárti állami Magyar Televízió pedig el tudja mondani mostantól bármikor, hogy megszervezett egy választási vitát. Mert így fogja nevezni, hogy választási vita, holott ez minden volt, csak vita nem.

– Mondhatjuk azt, hogy a vitának az egyetlen nyertese az az MTVA volt?

– Ebben a vitában semmi nem történt, mert se vesztes, se nyertes nem volt. Az MTVA-t abból a szempontból persze lehet nyertesnek nevezni, hogy mondhatja, hogy megrendezett egy vitát, de közben a dolog másik oldala, hogy milyen minőségű vitát is rendezett.

Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, amikor azt mondta az NDK, hogy ő gyárt autót, a Trabantot. Az már más kérdés, hogy papírból volt az egész kocsi, így alapjáraton életveszélyes volt.

Tehát az MTVA olyan szempontból vesztes, hogy ezt a két órát sehol nem tudja eladni minőségként, olyanként, amire büszke lehet.

– Innentől kezdve már értelmetlen feltenni azt a kérdést, hogy a vitázó felek közül van-e megnevezhető nyertes vagy vesztes?

– Annyit talán el lehet mondani, nyilván kellene ehhez kutatás is, én csak érzésként tudom megfogalmazni, hogy van itt egy szereplő, akitől rendkívülit várnak az emberek, nagyon sokan azt gondolják személyében, hogy megjött a megváltó.

Azonban Magyar Péter ugyanúgy belesimult ebbe a produkcióba, mint az összes többi szereplő, semmi kiemelkedőt nem tudott nyújtani.

Az ő esetében hozhat ez a vita olyan érzést, hogy nem hozta azt a politikus, amit vártak tőle. Nem szerepelt persze a többiekhez képest rosszul, jók a retorikai képességei, de semmi egyedit nem mutatott.

– Amikor zajlott a vita, érdekes módon a Várkert Bazár előtt azt tapasztaltam, hogy persze Magyar Pétert nagyon szerették, de tapsot, tehát egyértelmű egyetértést és tetszésnyilvánítást, Róna Péter kapott a legtöbbet a Tisza-párti közönségtől.

– Ez gyakorlatilag mindegy, mert lehet Róna Pétert kedvelni, szeretni, a Jobbiknak akkor sincsen sok esélye bejutni az Európai Parlamentbe.

A Várkert Bazárhoz a tévés esemény elé megszervezett Magyar-akció azonban már értékelhető.

Érdemes ezt onnan nézni, hogy milyen a szavazásra elhívó képessége valakinek, azaz milyen mozgósító akciókat tud felmutatni. Azt lehetett látni, hogy Magyar Péter megint nagyon sok embert mozgósított a Várkert Bazárhoz is.

– Még a televíziós műsor előtt volt egy elég kellemetlen incidens, amikor Magyar Péter felszólította a vita helyszíne felé tartó, és a Tisza Párt hívei közé keveredett DK-sokat, hogy vagy vonuljanak ki, vagy tegyék le a zászlóikat. Végül a rendőrök segítségét is kérte a színpadról. Okos ötlet volt ez Magyar Pétertől?

– Bármi, ami arról szól, hogy ő nem DK-s, és hogy ő a DK-val szemben is politizál, az neki most kedvező. Tehát, ha ilyen szempontból azt halljuk, hogy felszólította a DK-sokat, hogy tegyék le a zászlójukat, akkor ez neki kedvező.

– A Medián legújabb kutatása szerint Magyar Péter tovább erősödött, de a Fidesz is erősített. A DK-MSZP-P zsugorodik, az összes többi megy a levesbe.

– A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban számtalan olyan bizonytalanság van, amit már a közvélemény-kutatók maguk is osztanak. Tehát azt mondja Hann Endre, hogy ezek nem becslések a választásokra, hanem csak egy pillanatnyi állapotot jelentenek. Ha ezt komolyan vesszük, akkor arról van szó, hogy nem jósolhatunk ezen eredmények alapján a választásokra. Én azért, miután már csak pár nap van,

mindenkit arra intenék, hogy most már türelemmel várja ki a valódi eredményt. Nagyon sok százezer szavazóról teljesen más álláspontja van a közvéleménykutatóknak, és folyamatos változásban vannak az adatok, ami miatt nagyon nehéz velük mit kezdeni.

Ha igaz lenne a Médiánnak a mérése, akkor arról lehet szó, hogy az utolsó szakaszban a Fidesz megerősíti a saját táborát. Egyébként erre is politizál, egyetlenegy dolgot csinál, saját szavazóihoz beszél, senki máshoz. Orbán Viktor ki is adta ezt a fajta mozgósítási jelszót. Senki más nem érdekli, semmilyen más szavazó, csak a sajátjai. Ha meg tudja őket fogni, ha vissza tudja hívni a bizonytalanok táborából, és nem Magyar Péter viszi el a bizonytalanokat, amit majd meglátunk, akkor egy kicsit rendezni tudta a sorait. Előre annyit tudnék csak mondani, hogy miután a Fidesz eddig az első választás kivételével mindig 50 százalék fölött hozta el az európai parlamenti választáson a szavazatokat, ezért ha nagyon nagy lenne a különbség ehhez képest negatív irányba, az kudarcot jelentene, még akkor is, ha magát a választást megnyerné.

Ez azt jelenti, hogy egy 40 százalék körüli szereplés már kudarcos a Fidesznek.

Ha a Mediánnak az adatai valósak, és 45-46 százalékon elhozza a szavazatokat a Fidesz, akkor az már nem lesz kudarc a számára.

– A Fidesz ma Békemenetet tart, ami gondolom, a nyitánya annak a bizonyos utolsó hétnek, amikor a kormánypárt mindig teljes gőzre kapcsol. Régóta nem volt ilyen. Mindig belengették, hogy lesz Békemenet, de aztán lefújták. Most meg hirtelen lesz.

– Mondjuk jól áll nekik, mert ha a békéről beszélnek, akkor jó, ha van békemenetük.

Meglátjuk, hogy mennyien lesznek. Ez nyilván országos szervezést jelent. Sokan jönnek, nem csak Budapestről.

Azt gondolom, hogy egy akkora politikai közösségnek, ami a Fidesz körül van, szüksége van saját közösségi programokra, tehát azzal nincsen semmi baj, ha ott az emberek összejönnek, és kifejezik azt, amiben hisznek. Az már más kérdés, hogy az ő hitük hogyan áll össze. Tehát egy autokráciában hozzájutnak-e ezek az emberek más információhoz, mint amit a Fidesz mond nekik, és az alapján döntenek a Fidesz mellett, vagy csak a Fidesz híreit hallgatják, és utána kimennek a Békemenetre?

– A Békemenetet valószínűleg azért rendezik most szombaton, és nem utolsó nap, hogy legyen olyan képanyag, amit egy héten keresztül zászlóként fel tudnak mutatni.

– És azért is, hogy az emberek menjenek haza a saját környezetükbe, és ott beszéljenek a Fidesz mellett, meséljék el, hogy ők ott voltak a Békemeneten, és milyen békés volt mindenki, illetve milyen sokan voltak. Ez nyilván kell, hogy lendületet adjon a kampány utolsó szakaszában.

– Az is kiderült, hogy Orbán Viktor is beszélni fog a Békemeneten, aki a kampány alatt alig tűnt fel nagyobb tömeg előtt.

– Mi sok-sok éve elvesztettük azt a miniszterelnököt, aki nyitott lenne arra, hogy demokratikusan, azaz nyitottan használja a nyilvánosságot. Orbán Viktorról az egész kampányban két dolgot tudunk: mindig meglepetésszerűen jelenik meg, és csak a sajátjai előtt beszél. Eddig is csak a sajátjai előtt beszélt, kerülte, hogy bárki más meg tudja szólítani.

Ugyanakkor viszont olyan a politikai helyzet, hogy neki is be kellett szállni a kampányba.

A Fidesz érdeke, hogy Orbán Viktor a Margitszigeten a sajátjai előtt megszólaljon, hiszen Orbán Viktor a legjobban mozgósításra képes szereplő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk