prcikk: Somogyi Zoltán: Amit Orbán előállított, hozhatja azt is, hogy Magyar Pétert és a Tiszát félreállítják, kérdés, meg lehet-e ezt csinálni a magyar néppel | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Amit Orbán előállított, hozhatja azt is, hogy Magyar Pétert és a Tiszát félreállítják, kérdés, meg lehet-e ezt csinálni a magyar néppel

Belefordulhatunk akár egy sokkal keményebb autokráciába is, de ha van egy elkötelezett, több milliós tábor, amely szembemegy az orbáni akarattal, akkor a miniszterelnök nem tud sikeresen bekeményíteni - mondja a politikai elemző.


Ismét mozgalmas napokon vagyunk túl, miközben Orbán Viktor megalakította a Harcosok Klubját, és százezres, online térben harcoló hadsereget ígér, a Kossuth teret megtöltötte az "átláthatósági" törvény ellen tiltakozó tömeg, amit rohamtempóban próbál elfogadni a parlament.

A Fidesz rosszul jött ki a romániai választásokból, miután Orbán Viktor korábban kiállt a szélsőjobboldali, magyarellenes jelölt mellett, aki veszített, nem kis részben a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően. Közben Magyar Péter Nagyváradra tart, mert esélyesnek látja, hogy a Fideszt ott is visszaszorítsa, a Harcosok Klubja kapcsán pedig azt mondta, a főszereplő ott sem tud különbséget tenni a valóság és saját őrülete között. Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk a legújabb fejleményekről.

– Megalakult a Harcosok Klubja. Mi jöhet ezután?

– Egyszerre indulhat el az ország egy nagyon rémisztő irányba vagy akár könnyen komédiává is változhat a dolog. Egyelőre sokféle kifutása lehet ennek a helyzetnek. Egy biztos, hogy azt a stabil hitet elvesztették, mi szerint ők erősebbek, mint politikai ellenfeleik, és ezért nem kell semmilyen módon szigorítani a játékszabályokon.

Közel másfél hónapja nem publikált egyetlen, kormány által támogatott kutatóintézet sem adatokat.

Nagy valószínűséggel a Tisza komolyan vezet, ráadásul Magyar Péter elég jól csinálja ezt az ellenzéki politikát. Orbán Viktornak pedig valamit tenni kell, hogy ne veszítse el a választásokat. Az online közösségi térben tisztán látszik, hogy elvesztették a természetes többségüket, kell tehát csinálniuk egy mesterségeset. Nyilván ezért is volt a vasárnapi rendezvény, mert vissza akarják szerezni az irányítást. De ne felejtsük: szerveztek mellé egy Nemzeti Ellenállás Mozgalomnak nevezett csapatot, újra aktivizálja magát a Megafon, plusz bevezetnek egy, a 21. század európaiságával szembemenő törvényt, amiben meg akarnak fojtani minden velük szembeni véleménynyilvánítást. Ez utóbbi miatt, illetve az orbáni kétségbeesése okán mondom, hogy belefordulhatunk akár egy sokkal keményebb autokráciába is.

– Magyar Péter azért is sikeres az online térben, mert tartalmat is tesz bele, ami az offline térben történik. A kommenthadsereg tartalom nélkül elegendő?

– Nyilván nem az történik majd pontosan, amit a nyilvánosság előtt hirdetnek, mert azért azt elég nehéz elképzelni, hogy lenne hirtelen 10 ezer olyan ember, aki reggeltől estig kommentharcot tud vívni a nyilvánosságban, mert megvan hozzá a megfelelő egzisztenciális háttere, nem kell dolgoznia, nem kell mást csinálnia. Sőt, aztán majd százezren lesznek, ahogy a miniszterelnök mondta. Inkább azt kell gondolnunk, amit a putyinista hátterű országokban mindenütt lehet látni, hogy többségében fizetett troll- és kommenthadsereget építenek, akik álprofilok mögé bújva tolják a kormányzati propagandát. Ezt a fizetett hadsereget jelenthette be Orbán, és a következő hónapokban majd jobban látni fogjuk őket a nyilvánosságban. Egyetértek a kérdésben megfogalmazottakkal, azaz ha nem jön mellé tartalom, akkor ez semmit nem fog érni. Lehet, hogy magukat megnyugtatják, de ez egy tiszta választáson biztosan nem lesz elég.

Értéknélküliség lengi át ezt az egész rendszert, amit Orbán Viktor működtet.

Én magam is meglepődtem, hogy a román elnökválasztáson a magyarellenes jelöltet milyen simán tudja támogatni, mert úgy érzi, hogy ezt megteheti, hiszen taktikailag érdekében áll. Elvesztették a korábban sokkal erősebbnek tartott identitásukat, hogy lehessen hova kötni őket, például az úgynevezett „nemzeti oldalra”, miközben egy magyarellenes román jelöltet támogatnak.

– Itt van az "átláthatósági" törvény is. Ezt valószínűleg egy héten belül elfogadják.

– Ez mindenkit fenyeget. Nemcsak a magyar sajtót, hanem magáncégeket is. Ha ugyanis valakinek külföldi üzleti partnere van, és ezzel párhuzamosan a nyilvánosságban megszólal, például a Facebookon elmondja a véleményét, akkor ő akár olyan büntetés alá kerülhet, hogy a külföldről, bármilyen kemény, elvégzett munkáért kapott pénze 25-szörösét visszakérheti az állam. Ez nagyon fenyegető. Az már más kérdés, hogy a bíróságok milyen módon adnak teret ennek a gyakorlatnak, és mennyire van ereje Orbánnak végigvinni ezt, de ahogy az interjú elején mondtam,

most abban a helyzetben vagyunk, hogy vagy egy sokkal keményebb autokráciába torkollunk bele, vagy valami nagyon nevetséges dolog következik.

– Lehet érdeke Orbánnak egy keményebb autokrácia?

– Ha az emberek elviselik, akkor ő megcsinálná, én azt gondolom. A miniszterelnök számára az a legfontosabb, hogy hatalmon maradjon. A bekeményítésre pedig ott van minden formális lehetősége: van neki kétharmados parlamentje, rendeleti kormányzása, és az összes állami intézményt uralja. Semmilyen módon nincsen kontroll alatt a kormányzása. Legalábbis politikai kontroll alatt nem. Társadalmi kontroll alatt viszont még mindig állhat, csak azt nem tudjuk, hogy mennyire tudatosult az emberekben, hogy váltást akarnak, és ők maguk is ehhez hozzá akarnak tenni. Mert

ha van már egy elkötelezett, több milliós tábor, amely szembemegy az orbáni akarattal, akkor Orbán nem tud sikeresen bekeményíteni.

Ha egy rendszeren belül ellenállnak, mert már nem akarják befogadni, már nincsen többsége sem kint az utcán, sem az intézmények falain belül. Tehát lehet, hogy formálisan nincsen kontroll alatt a kormányzás, attól még informálisan sok minden lehetséges.

– Ha már ellenállásról beszélünk, vasárnap civil egyetemisták is meg tudták tölteni a Kossuth teret, amit utoljára Magyar Péternek sikerült.

– Ezt mondom. Ha úgy érzi Orbán Viktor, hogy már túl sokan állnak vele szemben, akkor lehet, hogy nem meri igazán keményíteni a rendszerét.

Amikor már egy huszonéves egyetemista néhány társával meg tudja tölteni a Kossuth teret, akkor talán kevésbé mer a rendszer pressziót gyakorolni.

Ha viszont azt látják a hatalmasok, hogy minden átvihető, mert nincsen ellenállás, akkor át is viszik. Nagyon egyszerű a képlet: rájöttek arra, hogy van esély a választásokat elveszíteni. Tehát meg kell nézni, hogy milyen más módszerrel lehet hatalomban maradni. És vannak más módszerek, amikor valaki túlhatalommal rendelkezik, ezek egy részét már a történelemből ismerjük.

– Milyen módszerek?

– A miniszterelnök kezében sok lehetőség van, és például maga az orosz putyini rendszer egész jól el tud lenni anélkül, hogy szabad választásokat kelljen tartania.

– Vagyunk annyira nyugatabbra Oroszországtól, hogy bizonyos dolgokat itt ne lehessen megcsinálni, amit Oroszországban meg lehet?

– Én azt gondolom, hogy vagyunk, de nem biztos, hogy a miniszterelnök és környezete is ezt gondolja.

– De ha vagyunk, és csak a miniszterelnök gondolja rosszul, akkor ennek a következménye bukás?

– Nem biztos, mert lehet, hogy neki van igaza, és nem nekem.

– Mindeközben Magyar Péter rendületlenül menetel Nagyvárad felé, és szokás róla mondani, hogy ő tudja azt a brechti mondást, hogy előbb a has jön, aztán a morál, azaz ő következetesen olyan kérdésekkel foglalkozik, mint infláció, a közszolgáltatásoknak a leépülése, ezzel lehet választást nyerni. De ha visszanéz a Kossuth térre, akkor nem gondolhatja-e azt, hogy mégiscsak érdemes ezeket a témákat is felvenni a repertoárba?

– Ő bármikor megtöltené a Kossuth teret, és azok a témák, amikkel megy, azok az egekbe repítették. Tehát ilyen szempontból neki minek változtatni, nincs értelme, támogatják a választók, nagy tömegek vannak mellette, jóval több mint 2 millió szavazója van.

– Tehát Magyar nem fog rárepülni, erre a témára?

– De, meg is tette. Szerintem az a mondat, hogy ő jön, és ha ő jön, akkor másnap nincsen Szuverenitásvédelmi Hivatal, és nincs ez a törvény, az egy elég erős állítás.

– Na de tud-e ő jönni úgy, hogy van Szuverenitásvédelmi Hivatal és ez a törvény?

– Ez a kérdés. Mert amit Orbán előállított, hozhatja azt is, hogy Magyar Pétert és a Tiszát félreállítják. De utána jön az a kérdés, hogy ezt meg lehet-e csinálni a magyar néppel, erre szerintem most senki nem tudja a választ. Ha nekem kéne tippelnem, akkor azt gondolom, hogy nem, de simán benne van az, hogy én ezt benézem. Ez a dilemma tarthatja vissza Orbán Viktort is, hogy ő se tudja igazán erre a kérdésre a választ, mert erre ma senki sem tudja.

– Most még csak május van, azaz 11 hónap van a remélt választásokig, a választási kampányig azért kevesebb. Mennyi idő van még addig, hogy bele lehessen nyúlni a választási törvénybe?

– Pont annyi nap, amennyi a választásig van.

– Az utolsó nap is meg lehet változtatni a választási törvényt?

– Nyilván az utolsó nap nem nyúlnak bele a választási törvénybe, de csak azért nem, mert már nem tudnak nyomdát találni hozzá. Egyébként meg akkor nyúlnak bele, amikor akarnak, hiszen alkotmányozó többségben vannak.

– Tehát már egy folyó kampányban is simán megváltoztathatják a szabályokat?

– Ezt hívják alkotmányozó többséggel rendelkező, kontrollálatlan kormányzásnak. Ebben vagyunk, tehát igen a válaszom.

– Van-e valami olyan vörös vonal, amit még nem lépett át Orbán, vagy még átléphet addig, hogy az Európai Uniónak egyáltalán a tagjai maradjunk?

– Szerintem számtalan vörös vonal lenne még, amit át lehet lépni, de az Unióban most inkább kivárásra játszanak, többek között a román elnökválasztás eredményét is látva. Viszont az nagyon nem lesz mindegy az uniós helyzetünket illetően, hogy 2026-ban milyen választási eredmény születik. Azt hiszem,

Európa döntő része még hisz abban, hogy egy demokratikus választáson le lehet győzni Orbán Viktort.

Nyilvánvaló, hogy Magyar Péter is hisz ebben, és sokan vannak az országban, akik hisznek ebben, azért is, mert látják, hogy Kelet-Európában, bár vannak kihívások, de valahogy az uniópárti többség mégiscsak ki szokott alakulni a választásokon. Ezért szerintem most kivárásra törekednek, nézik, hogy mi történik 2026-ban. Ha markáns döntésre akarnának jutni európai politikusok, biztos, hogy csak a 2026-os választások után fogják megtenni.

– Tehát a 7-es cikkely szerinti eljárás, a szavazati jog felfüggesztése sem várható, azaz addig Orbán tehet, amit akar?

– Nyilván eljöhet az a nagyon kényelmetlen helyzet, amikor keményen szembe kell mennie az Uniónak Magyarországgal, de egyelőre még azt látjuk, hogy kellemetlen Orbán hozzáállása az egészhez, messze nem tekinthetjük őt klasszikus értelemben vett demokratának, de amikor fontos uniós kérdések vannak, akkor az esetek döntő többségében azért az unió mainstream politikáját támogatja, vagy kimegy kávézni. Tehát

még az látszik, hogy ő is bent akar maradni az Unióban.

Legalábbis olyan radikális lépést nem tett, amiből arra következtetnénk, hogy ki akarna feltétlenül jönni.

– Hacsak ezt a törvényt nem vesszük annak...

– Igaz, ez a törvény elég érdekes helyzetbe hozza mind a magyar politikusokat, mind a magyar választókat, mind az Unió politikusait. Nagy kihívás, hogy erre milyen választ tudnak adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk