Sokan inkább azt kívánják, bárcsak meghaltak volna – egy brit orvos a kómába esett fertőzöttekről
Hiába nincsenek eszméletüknél, sokszor pokoli kínokat élnek át azok a koronavírusos betegek, akik kómába esnek - mesélte el a Mirrornak egy, a frontvonalban dolgozó orvos, Zudin Puthucheary. A járvány alatt bevett szokás a kórházakban, hogy a legsúlyosabb eseteket mesterséges kómába helyezik, hogy így mentsék meg az életüket. A Londonban dolgozó orvos szerint ez ugyan valóban kulcsfontosságú az életben maradás szempontjából, de komoly következményei lehetnek.
A kóma állapota fizikailag és mentálisan is nagyon megviseli az embereket. Ilyenkor ugyanis teljesen más szinten vannak öntudatuknál, amely gyakran hallucinációt és képzelgéseket okozhat, ez pedig rendkívül összezavarja a pácienst. Problémák lehetnek annak a felfogásával, miért is van kórházban, és kik látogathatták. Nehéz megkülönböztetnie ebben a tudatállapotban a valóságot a hallucinációtól.
Puthucheary szerint sokan úgy élik ezt át, hogy boldogak közben, amiért még életben vannak, mások viszont úgy ébrednek fel, hogy azt kívánják, bárcsak meghaltak volna, olyan súlyos szenvedésként élték meg a kómában töltött időszakot.
Amellett, hogy a betegek mentális és fizikai szinten is az életükért küzdenek, a kóma okozta körülményekkel is meg kell birkóznia a testüknek: a legnagyobb veszély az izmok sorvadása a fizikai inaktivitás miatt. Először ugyanis az izmából veszít ilyenkor az ember, méghozzá megdöbbentő mértékben:
egy 90 kilós páciens naponta 1-2 kilót is fogyhat az izmaiból.
Szintén megviseli a szervezetet a mesterséges táplálás és a lélegeztetés is, az erős gyógyszerekről nem is beszélve. Puthucheary szerint nem ritka, hogy valaki mondjuk 10 napot tölt kómában, és utána még hónapokon át a kórházban fekszik, hogy teste ismét megfelelően működjön. Sőt, a kórház után sem szabad lezártnak tekinteni a kezelést: nyilván attól függően, milyen sokáig és milyen állapotban volt kómában, még 1-5 évig lehetnek nehézségei a mindennapi teendőkben. Olyan gyógyultak is vannak, akiknek életük végéig nehezére fognak esni bizonyos cselekvések.
"Sok olyan koronavírusos, kómába esett betegünk volt, akik a fizikai munka világából érkeztek, és nekik nehezebb lesz visszatérni a normális kerékvágásba. De így vannak ezzel azok az orvosaink és a nővérkéink is, akik szintén elkapták a kórt."
Bár egyelőre a koronavírus hosszútávú pszichológiai befolyása nem ismert, az orvos szerint nem kizárt, hogy a betegek mentális állapotát nagyban meg fogja határozni még jó ideig a betegség. A kómába esetteknek meg kell küzdeniük a más tudatállapot által okozott hallucinációkkal, jobban ki vannak téve a depressziónak, és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is gyakori lehet náluk.
A koronavírusos betegek mentális egészségének lekövetéséről már Matt Hancock, brit egészségügyi miniszter is beszélt: több ezer gyógyult beteg bevonásával, világszerte tanulmányozni fogják, milyen hatásai vannak a betegségnek többek közt a mentális egészségre. 8,4 millió fontot (azaz nagyjából 3,2 milliárd forintot) szánnak a világ legnagyobb ilyen jellegű kutatására.
