Egyre több ápoló panaszkodik a Független Egészségügyi Szakszervezet közösségi oldalán arra, hogy kevesebb fizetést kapott az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződés aláírása után - mondta el Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke a Népszavának.

Mint mondta, felmérést indítottak a tagok között, hogy kiderüljön, hány érintett van. Van, aki azt írta, hogy lényegesen kevesebb pénzt kaptam úgy is, hogy többet ügyelt, míg más arról számolt be, hogy a Covid-osztályon dolgozók 12 órára járó bruttó 7000 forintos pótlékát bruttó 5000 forintra csökkentették.

A szakszervezethez érkezett eddigi visszajelzésekből az látszik, hogy nem egységes az új szolgálati jogviszony hatálya alá tartozók pótlékainak elszámolása. Egyes helyeken ugyanis a szakdolgozókat is megpróbálják „benyomni” az orvosoknál alkalmazott pótlékrendszer alá. A megemelt orvosi bérekre ugyanis alacsonyabb százalékkulccsal is lehet számolni a túlmunkadíjakat. Csakhogy a szakdolgozók alapbére nem, vagy nem olyan mértékben nőtt, mint az orvosoké, így náluk a pótlékkulcs csökkentése a jövedelmüket is kurtítja - írja a Népszava.

A fizetéscsökkenés másik oka lehet az, hogy az intézményi irányítás megváltozásával a covid-pótlékot csökkentették. Soós Adrianna az ATV Start című műsorában azt mondta, semmilyen központi intézkedés nem született eddig ezzel kapcsolatban, tehát minden intézmény maga dönt a pótlékról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházakban például a kezdetektől fogva egy fillért sem fizetnek, de a Heves Megyei Kórház is ide sorolható. Itt egy 12 órás műszak alatt 5000 forint egy ápoló bruttó pótléka. Pedig a szakszervezet elnöke szerint a covid-pótlékkal ösztönözni lehetne a munkavállalókat arra, hogy szívesebben dolgozzanak a Covid-osztályokon.

A bércsökkenést az is okozhatja, hogy sok helyen igyekeznek megszüntetni a korábbi keresetkiegészítéseket annak ellenére is, hogy egy februári kormányrendelet kimondta: a szakdolgozók illetménye nem lehet kevesebb.

A Független Egészségügyi Szakszervezet azt kérte az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, hogy legyen egységes a covidos-betegek mellett dolgozók pótlékrendszere. Konkrét javaslatot is tettek erre, szerintük a plusz összegnek 250 ezer forint/hó vagy 1500 forint/óra kellene lennie.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság csütörtökön közleményben cáfolta, hogy csökken az egészségügyi szakdolgozók fizetését meghatározó alapilletmény. Közlésük szerint az egészségügyi szolgálati jogviszony garantálja, hogy egyetlen, a hatálya alá tartozó szakdolgozónak sem lehet alacsonyabb az alapilletménye, mint amit számára 2020. december 31-ig megállapítottak. Az illetményen felüli díjak esetében egyes pótlékokat jogszabály rögzít tételesen, míg az ügyeleti díjak és műszakpótlékok esetében a jogszabály csak törvényi minimumot ír elő, amelytől pozitív irányban – közös megegyezéssel – eltérhetnek a munkaadók és munkavállalók. Az ügyeleti díjakkal és műszakpótlékokkal kiegészített fizetés minden esetben az elvégzett munkával áll arányban, így a fizetésbeli eltéréseket ennek fényében kell vizsgálni – írják.

Arról is tájékoztattak, hogy a fizetések csökkenésével kapcsolatban az intézmények részéről még nem érkezett jelzés az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Az egyedi esetek kivizsgálása és tisztázása érdekében azt javasolják, hogy az érintettek forduljanak a munkáltatójukhoz.

A világ legnagyobb csokoládégyárában, a belga-svájci Barry Callebaut csokoládégyártó cégnél nemrégiben kitört szalmonellafertőzés eredetét egy magyarországi szójalecitin-szállítmányra vezették vissza a belga The Brussels Times hírportál szerdai beszámolója szerint.

A hírportalon a múlt hónap végén jelent meg jelentés arról, hogy a belgiumi csokoládégyárban is azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte.

Akkor a belga-svájci tulajdonú Barry Callebaut cég kelet-flandriai üzemében a június 25. után gyártott összes csokoládékészítményt kivonták a forgalomból az illetékes hatóságok.

A The Brussels Times hírportál jelentése szerint a belga élelmiszerbiztonsági hivatal (FAVV) szerda reggel megerősítette, hogy

A cég belső vizsgálatának eredményét külső vizsgálat is igazolta. "Tájékoztattuk a magyar kormányt az ügyről, és most várhatóan vizsgálatot indítanak saját országukban" - mondta Helene Bonte, a FAVV szóvivője a The Brussels Times hírportálnak.

A FAVV az élelmiszerek és takarmányok európai sürgősségi riasztórendszerén (RASFF) keresztül értesítette Magyarországot.

A Barry Callebaut szóvivője, Korneel Warlop kifejtette, hogy ez a vizsgálati eredmény fontos lépés a szennyeződés végső felelősségének meghatározásában, és szerepet fog játszani annak meghatározásában, hogy ki fedezi az incidens pénzügyi következményeit.

Bonte hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-ügynökséghez eddig beérkezett információk alapján a szennyezett szójalecitin-szállítmány a Barry Callebaut gyárára korlátozódik. "Nincs arra utaló jelünk, hogy más cégek is vásároltak volna belőle, vagy felhasználták volna a termékeikben" - mondta.

Hozzátette azt is, hogy továbbra sincs jele annak, hogy a szennyezett termékek bekerültek volna a belga élelmiszer-ellátásba, amit a vállalat a múlt héten meg is erősített. "A fogyasztóknak jelenleg nincs miért aggódniuk" - mondta Bonte.

A világ leggyengébb devizái közé került a forint, miután ismét történelmi mélypontra zuhant az euróval és a dollárral szemben. Napközben volt, hogy egy euró 417, egy dollár pedig 410 forintot ért.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint

Példaként mondta, hogy a benzinár problémája még mindig nincs megoldva. Az egész "rezsiügy" megoldatlan - tette hozzá. Szerinte ezt a költségvetés egy darabig még bírja finanszírozni, de mindenki aggódik a magyar költségvetésért.

A Portfolió elemzője szerint akár a 450-es szintet is elérheti az euró-forint árfolyam. Úgy látják, hogy ennek egyre nagyobb az esélye, de bármikor jöhet egy pozitív fordulat.

A kormány továbbra is úgy véli, hogy a gyenge forintról a háború tehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Tovább zuhan a forint az euróval és a dollárral szemben. Szerdán röviddel 10.45 után az euró 410,68 forint, a frank 413,83 forint, a dollár pedig 401,19 forint rekordszintre emelkedett. 13 óra előtt az euró a 412 forintos határt is átlépte, a dollárt pedig 403 forint fölött jegyezték.

14 óra után pedig már 413 forint fölé emelkedett az euró ára, ezzel párhuzamosan pedig a forint a nemzetközi piacon jelentősen erősödő dollárral szemben is tovább gyengül - írja a hvg.hu.

A kedd reggeli 384-es szinthez képest szerda reggel már 398-ról indult a kereskedés, délután pedig már 406 forintot is adtak egy dollárért.

Az infláció elleni küzdelem jegyében legutóbb múlt hét kedden emelte a jegybank az alapkamatot, a vártnál is nagyobb mértékben 7,75 százalékra.

Az emeléseknek vélhetően ezzel nincs vége, de ha visszanézzük az elmúlt egy év adatait, akkor lesz látható az a brutális kamatvágta, amibe az MNB kezdett ez idő alatt.

2021. július 28-án az MNB 1,2 százalékra emelte az addig 0,9 százalékos alapkamatot. Az év végén december 15-én azonban már 2,4 százaléknál jártunk, idén februárban pedig már 3,4 százaléknál. A jegybank ekkor begyorsított és

innen pedig már csak két döntésre volt a mostani 7,75 százalékos kamatszint.

Ez a drasztikus alapkamat-emelés egyben azt is jelenti, hogy drágában lehet piaci hitelhez jutni, de gondot okozhat olyan kedvezményes hitelek és támogatások esetében is, mint a Babaváró vagy CSOK.

Babaváró: ha nincs gyerek, akkor nő a törlesztő és büntetést is fizetni kell

A Babaváró esetében a piaci hiteleknél jellemző referenciakamatot határoznak meg a szerződés megkötésekor.

Ahogy Tóth Levente, a Bank360.hu szakértője fogalmazott: a Babaváró egy speciális eset, hiszen ezt az igénylő kedvezményes hitelként veszi fel, ez alakul át támogatássá. Persze csak akkor, ha a vállalt feltételek teljesülnek, és megszületnek a tervezett gyerekek. Ha öt éven belül legalább egy gyerek a világra jön, akkor az igénylő már a futamidő végéig megkapja a kamattámogatást.

„Ha azonban egyetlen gyerek sem születik öt éven belül, akkor ez átalakul piaci hitellé, ami a szerződéskötéskor meghatározott referencia kamathoz van kötve. Ezentúl ez alapján számolják a törlesztő részletét, emellett pedig az addig felvett kamattámogatást is egy összegben vissza kell fizetni” – mondta Tóth Levente.

A referenciakamatot pedig befolyásolja az alapkamat is.

Aki például tavaly júniusban vette fel a Babavárót, annál a referenciakamat még két százalék alatt volt, az idei júliusi igénylők azonban már 6,94 százalékos referenciakamattal számolhatnak, az augusztusi igénylők pedig már 7,47 százalékkal. A Bank360 számításai szerint így,

az addigi kamattámogatásként.

Brutális a CSOK-támogatás büntetése

A CSOK tízmillió forintos támogatása esetén még drámaibb az alapkamatemelés hatása. Abban az esetben, ha nem születik meg egyetlen gyerek sem, akkor a tízmillió forint után az alapkamat ötszörösét kell fizetni. Amikor azonban ezt a szabályt meghatározták, akkor nagyon alacsony volt az alapkamat, így a büntetés a kölcsön összegének körülbelül három százaléka volt.

ez pedig már annyi, amennyit a közismerten legdrágább hitelkártya tartozásokra kénytelenek fizetni az ügyfelek.

„Ez az igénylőknek így már nem egy háromszázalékos, hanem egy 38,75 százalékos lehetséges problémát jelent” – mondta Tóth Levente, aki szerint itt már egy állami beavatkozásra is szükség lenne, hiszen az eredeti célnál már jóval nagyobb mértékű a büntetés az alapkamat emelése miatt.

A 15 millió forintig igényelhető CSOK kamattámogatott hitel esetében pedig, ha elveszítjük a jogosultságot, akkor itt is piacira változik a 3 százalékos kedvezményes kamat, ami szintén a szerződéskötéskor meghatározott referenciakamathoz kötött, és szintén egyösszegben vissza kell fizetni az addig felhazsnált kamattámogatást.

Lehet, hogy keveseknek fog fájni, de nekik nagyon

Ezek a problémák persze csak akkor jöhetnek elő, ha a vállalt gyerekek nem születnek meg.

A Babaváró programban az igénylőknek öt évük van arra, hogy legalább egy gyerek megszülessen. A program három éve indult, tehát akik elsőként éltek ezzel a lehetőséggel még azok is benne vannak a határidőben. Adatok így erről egyelőre nincsenek. Ahogy a CSOK esetében sem látjuk még, hány párnak nem sikerül majd teljesíteni a feltételeket.

Azt viszont lehet tudni, hogy 2015. július 1. és 2021. december vége között mintegy kétszázezer CSOK-kérelmet fogadott be az állam, összesen majdnem 660 milliárd forint értékben. Ebből a CSOK keretei között 152 ezer család szerződött 450 milliárd forintra, a falusi csokkal pedig további huszonhatezer család jutott hozzá több mint 140 milliárd forinthoz.

Tóth Levente szerint persze elképzelhető, hogy a probléma az összes igénylőhöz képest kevés embert fog érinteni, de

A növekvő kockázatok azonban úgy tűnik egyelőre nem riasztják el az embereket. Az MNB adatai szerint például a Babaváró hitelből májusban 43,8 milliárd forint fogyott, ami az év eleji gyengülés után újabb emelkedést jelent az előző hónaphoz képest.