Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére az ukrán külügyminiszter szerint, Szijjártó Péter visszavágott

Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.

A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.

A pénzügyi modell 360 milliárdos kivitelezési költséggel számolt, ami a 42 kilométeres, műszakilag egyszerűnek számító szakaszra vetítve kiugróan magas, kilométerenkénti 8,6 milliárd forintos árat jelent. Ez nagyjából a duplája a 4-5 milliárd forint közötti közép-európai átlagárnak. A modell a kivitelezés mellett 80 milliárd forintnyi felújítást, 32 milliárdos üzemeltetést és 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profitot tartalmazott, 15 százalékos tőkearányos megtérülést biztosítva.

A projektet még Lázár János jelentette be korábbi építési és közlekedési miniszterként, egy Nagy-Magyarország térkép előtt a következő jeligével: „Kis-Magyarország, nagy úthálózat”.

Vitézy Dávid a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy a kormány nem fogadta el egyik ajánlatot sem.

Meg is indokolta, hogy miért: „Szerintem teljesen természetes, hogy ilyen mértékig túlárazott ajánlatokat a Kormány nem fogadott el. A Tiszára szavazó jelentős többség nem arra adott felhatalmazást, hogy 53 százalékkal túlárazva Mészáros Lőrinctől rendeljünk újabb gyorsforgalmi utat”.

Bár a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül, de érezhetően csökkent a Polgár Judit-féle államfőjelölési kísérlet után, a választani tudó biztos szavazók körében továbbra is kétharmad feletti a többségük – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára múlt hét szerda és péntek között készített felméréséből.

A kutatás szerint

A Fidesz eközben stabilizálni tudta helyzetét: a teljes népesség 19, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka támogatja őket, ami hibahatáron belüli növekedésnek számít.

A felmérésből kiderül, hogy a társadalom elsöprő többsége, 97 százaléka tud arról, hogy Sulyok Tamás távozása után új államfőt kell választani, és 94 százalékuk hallott arról is, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot javasolta a posztra. Magát a jelölést azonban vegyesen fogadták: a népesség egyharmada tartotta volna jó ötletnek a sakklegendát, 42 százalékuk viszont nem támogatta.

Az emberek elvárásai is világosak az új államfővel szemben: a többség szerint kizárólag magyar állampolgár lehet, de fontosnak tartják a jogi végzettséget és a pártfüggetlenséget is.

Június végén a Medián a biztos szavazók körében 73 százalékon mérte a kormánypártot. A kutatás a rekordmagas támogatottságot látva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen mértékű dominancia veszélyeket is hordozhat a politikai versenyre nézve. Akkor a magyarok 67 százaléka bizakodóan tekintett az ország jövőjére, ami a rendszerváltás óta példa nélküli volt a mérések történetében.

Vlagyimir Putyin az orosz Haditengerészet Napján, Szentpéterváron jelentette ki, hogy Ukrajna előbb-utóbb elveszíti nyugati területeit, ami szerinte akár 1-15 éven belül is bekövetkezhet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz elnök a haditengerészet állományával tartott vasárnapi találkozón történelmi érvekre hivatkozott, és évekre előre kivetített forgatókönyvet vázolt fel, majd úgy fogalmazott:

Putyin arról is beszélt, hogy szerinte ki volt a felelős Ukrajna egységéért.

„De ők úgy döntöttek, hogy szükséges, lehetséges és előnyös számukra Oroszországot ellenségüknek nyilvánítani” – mondta.

Az ukrán sajtó, köztük az Ukrainska Pravda, pszeudotörténelmi magyarázatnak minősítette a kijelentéseket, kiemelve, hogy Putyin nem indokolta, miért kellene az országnak elveszítenie nyugati megyéit.

Az orosz elnök olyan időszakban beszélt minderről, amikor Ukrajna sikeresen tudta kiterjeszteni a háborút Oroszország belső területeire, komoly dróntámadásokat indítva Moszkva és más nagyvárosok ellen.

Bár tíz százalékponttal kevesebben tartják alkalmasnak Magyar Pétert a miniszterelnöki tisztségre, mint májusban, a Tisza Párt előnye továbbra is elsöprő a Fidesszel szemben – erre jutott a Publicus Intézet júliusi, reprezentatív kutatása, amelyet a Népszava hozott nyilvánosságra. A felmérés szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza 68 százalékon áll, miközben nőtt azok aránya, akik szerint „jó irányba mennek a dolgok” az országban.

A Publicus adatai szerint a teljes népességben a Tisza Párt 52, a biztos szavazók körében 55, míg a biztos szavazó pártválasztók csoportjában 68 százalékos támogatottsággal bír. Ezzel szemben a Fidesz ugyanezekben a kategóriákban 18, 19 és 23 százalékot tud felmutatni.

Ezzel párhuzamosan az ország irányával elégedettek aránya 54-ről 63 százalékra emelkedett.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint a látszólagos ellentmondást a Polgár Judit köztársasági elnöki jelölése körüli ügy magyarázza, ami a miniszterelnök első politikai veresége volt.

Több független intézet is nagy Tisza-előnyt mért az elmúlt hetekben. A Závecz Research múlt szerdán publikált kutatása például a Fidesz táborának összeomlását jelezte. A Medián friss, hétfőn megjelent felmérése szerint azonban a kormánypárt népszerűsége némileg visszaesett, miután Magyar Péter Polgár Juditot kérte volna fel államfőnek.