Alig 16 százalékos részvétel mellett nyert a Tisza-közeli jelölt Békéscsabán

Özönlött a magyar közpénz a Felvidékre: egyetlen Fidesz-közelinek tartott médiacsaládhoz több mint 4,3 milliárd forint vándorolt 2018 óta. A legutóbbi, 475 millió forintos tételt pikáns módon éppen a választások előtt utalták – derül ki az RTL Híradó vasárnap esti összesítéséből.

A felvidéki Ma7 hírportált és a Magyar7 hetilapot is működtető Pro Média Alapítványhoz évente átlagosan közel félmilliárd forintnyi támogatás érkezett Magyarországról.

Bár a szlovákiai magyar sajtó, például az Új Szó, már korábban is foglalkozott a témával, az RTL most forintban összegezte a teljes, nyolcéves időszak alatt kifizetett gigantikus összeget.

A médiát számos bírálat érte Fidesz-közeli tartalmai miatt, amit a szerkesztőség visszautasít. Molnár Judit főszerkesztő egy, a szlovákiai magyar Napunknak adott interjúban igyekezett eloszlatni a vádakat.

Molnár a lapok irányultságát azzal magyarázta, hogy az olvasóközönség elvárásait szolgálják ki.

„Ne hazudjunk: ma már a sajtó úgy működik, hogy az olvasók a saját véleményüket akarják olvasni” – tette hozzá a főszerkesztő.

A pénzügyi átláthatóságot firtató kérdésekre Puskás Attila, az alapítvány ügyvezető igazgatója korábban írásban reagált az Új Szónak.

„Ami az elszámolást illet, ahogy eddig is, ezután is minden törvényi kötelezettségünknek eleget teszünk, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai adó- és más ellenőrző szerv felé” – közölte.

Az Új Szó cikke szerint a Pro Média Alapítványnak az állami támogatásokon kívül szinte alig volt saját bevétele.

A Magyar7 hetilap példányszámáról a főszerkesztő a következőket árulta el:

A támogatási szerződés hivatalos célja egyébként mindössze annyi, hogy támogassa „az Alapítvány működését és a Ma7 médiacsalád működtetését”.

A leginkább vitatott pont azonban továbbra is a legutóbbi, 475 millió forintos utalás időzítése, amely közvetlenül a választások előtt landolt az alapítványnál.

Hétfőn szavazhat az Országgyűlés Hende Csaba utódjáról, az alkotmánybírói posztra jelölt Sonnevend Pálról, miközben a Tisza Párt és a Fidesz között egyre élesebb a jogi és politikai vita.

A vita azután lángolt fel újra, hogy Tuzson Bence nyílt levélben fordult Sonnevend Pálhoz, az ELTE oktatójához. A Fidesz volt igazságügyi minisztere szerint a jelölt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, de a hely, amit betöltene, nem jogszerűen üresedett meg, ezért arra kérte a professzort, hogy „vegyen példát Polgár Juditról és utasítsa vissza a felkérést.” Ha mégis elvállalja, Tuzson szerint illegitim alkotmánybíró lesz, „nem személyes vagy szakmai alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert olyan helyet foglal el, amelynek jogszerű megüresedése nem következett be.”

Melléthei emlékeztetett, hogy Hende megbízatásának megszűnését a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság mondta ki, majd feltette a kérdést:

A Fidesz-frakció már szombaton jelezte, hogy sem a jelölésben, sem a választásban nem vesz részt, és az ügyben alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményeztek az Alkotmánybíróságon. Maga Hende Csaba is jogi útra terelte az ügyet: alkotmányjogi panaszában azzal érvel, hogy a tiszás alkotmánymódosítással bevezetett 12 éves mandátumkorlátozás sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és diszkriminatív is. Az Alaptörvény 17. módosítása vezetett a vitához, amely 12 éves parlamenti mandátumkorlátot írt elő a képviselőkre.

Mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény az országgyűlési képviselői választhatósághoz köti az alkotmánybírói kinevezhetőséget, az új szabályok miatt automatikusan megszűnt Hende Csaba megbízatása. A távozásával megüresedett helyre a Tisza Párt frakciója szombaton Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját jelölte.

A Fidesz szerint azonban a folyamat illegitim, ezért bojkottálják a hétfői szavazást. Hende Csaba 2025-ben, még a Fidesz kétharmados többsége idején került az Alkotmánybíróságra. A kormánypártok Polt Péter akkori legfőbb ügyésszel együtt jelölték a posztra, majd az Országgyűlés meg is szavazta mindkettőjüket. Hende akkor 23 év után távozott a parlamentből, hogy elfoglalja a 12 éves mandátummal járó pozíciót a testületben. A mostani vita éppen ennek a megbízatásnak a megszakítása körül zajlik, amelynek jogszerűségét a Fidesz vitatja, a Tisza Párt pedig a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva védi.

A cseh köztársasági elnök nem díszvendégként, hanem teleobjektív mögül figyelte a vasárnapi Magyar Nagydíjat. Petr Pavel akkreditált sportfotósként, a hivatalos fotósoknak járó mellényben dolgozott a Hungaroringen.

Pavel komplett fotós felszereléssel, több kamerával érkezett a mogyoródi pályára. A futamot a McLaren brit versenyzője, Lando Norris nyerte, a győztesnek járó Herendi-trófeát a versenyt követő ceremónián Magyar Péter adta át.

Nem a mostani az első alkalom, hogy a NATO Katonai Bizottságának korábbi elnöke kamerával a kezében bukkan fel egy sportrendezvényen – írta a Telex.hu. Pavel júniusban például a Le Mans-i 24 órás versenyen vett részt fotósként.

A cseh elnök, aki elsöprő győzelmet aratott a tavalyi elnökválasztáson, komoly motorsport-fotós múlttal rendelkezik. Korábban fotózott a brnói MotoGP- és Superbike-versenyeken, a legendás Dakar-ralin, de még NASCAR-futamon is.

A 2025-ös Dakar-ralin készített képeiből kiállítást is rendeztek a prágai Nemzeti Műszaki Múzeumban. A nyugalmazott tábornokként is ismert politikus, aki korábban kemény fellépést sürgetett az orosz légtérsértésekkel szemben, a fotózást jótékony célokra is használja.

Váratlan fordulattal, vasárnap este a Mi Hazánk is megnevezte saját jelöltjét a megüresedett alkotmánybírói posztra: a párt Schiffer Andrást, az LMP volt társelnökét javasolja a testületbe – írta a 444.hu.

Magyar Péter a Facebookon reagált:

A bejelentés alig egy nappal azután érkezett, hogy a Tisza Párt frakciója Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját jelölte a Hende Csaba távozásával keletkezett helyre.

Mindeközben a Fidesz közölte, hogy teljes egészében bojkottálja a jelölési és választási folyamatot, amit illegitimnek tart.

A Mi Hazánk a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hírt, de nem fűzött hozzá indoklást, és Schiffer András sem reagált egyelőre a jelölésre. A parlament a tervek szerint hétfői rendkívüli ülésén, titkos szavazáson, kétharmados többséggel választja meg az Alkotmánybíróság új tagját kilenc évre.

A mostani jelölési eljárás előzménye, hogy az Országgyűlés által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás miatt megszűnt Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása.

Az új szabály ugyanis kimondja, hogy nem lehet a testület tagja az, aki összesen tizenkét évnél hosszabb ideig volt országgyűlési képviselő, a korábbi fideszes miniszter pedig ezt a limitet jelentősen túllépte.

Az alaptörvény-módosítás a július közepi elfogadása után múlt vasárnap lépett hatályba, ezzel Hende mandátuma automatikusan véget ért. Az eljárás heves politikai vitákat váltott ki, a Fidesz–KDNP szerint az egész módosítás alaptörvény-ellenes volt, ezért ötven képviselőjük az Alkotmánybírósághoz is fordult.