HÍREK
A Rovatból

Soha nem látott aszály sújtja az országot, ez volt a legszárazabb hét hónap 1901 óta

A hatóságok szerint azonban a megnövekedett vízigény kielégíthető a korábban betározott mennyiségből.


1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - írta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleményében. A főigazgatóság azt is közölte, hogy a Tisza-tóból biztosított Szolnok ivóvízellátása.

A vízgyűjtőkön már 2021 is szárazabb volt az átlagosnál, 2022 első hét hónapja növelte ezt a hiányt. Az ország 12 vízügyi igazgatóságából tíz területén van érvényben vízhiány elleni készültség. A megnövekedett vízigények a korábban betározott vízmennyiségből kielégíthetők.

„Vízkorlátozásra sehol nincs szükség, ám a rendkívüli - öntözési idény elején nem jelzett - vízigények lekötésére csak korlátozottan van lehetőség”

- tették hozzá.

A Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér-műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. Július 13. óta mintegy 40 millió köbméter vizet, hozzávetőleg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget emeltek a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amelyet elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak.

A Balaton átlagvízállása kedd reggel 78 centiméter volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. Az előrejelzések szerint az üdülési idény végén, szeptember 1-jén a tó átlagvízállása várhatóan 70-75 centiméter körül alakul.

A Velencei-tó kedd reggeli vízállása 58 centiméter volt. A halak oxigénellátása érdekében a vízügy munkatársai több levegőztető, vízforgató berendezést telepítettek és üzemeltetnek. Az illetékes vízügyi igazgatóság hétfői mérése szerint a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma szempontjából.

„Azonban a vízvesztés a tó vizének koncentrálódását okozza, ennek következtében a víz számos jellemzője meghaladhatja a halak tűrőképességét, halpusztulást okozhat”

- írta az OVF.

Az OVF közölte, hogy az aszályhelyzet, a tavak és folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, amely országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

A főigazgatóság közleményében kitért arra is:

január óta a Duna vízgyűjtőjén az éghajlati átlaghoz képest 25 százalékos, a Tiszáén 31 százalékos csapadékhiány alakult ki. Ezen belül márciusban a csapadék 79-89 százaléka hiányzott.

A visszatartott és betározott víznek köszönhetően folytatható a "tudatos vízkormányzás" a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból, azaz a Tisza-tóból Szolnok ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A ripacs repülhet a brüsszeli csicskáztatásra” – alaposan beleszállt Magyar Péterbe a reptéri poszt miatt Hidvéghi Balázs
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nem kímélte a TISZA elnökét. A politikus Magyar Péter reptérlezárásra vonatkozó bejegyzésére reagált.


Hidvéghi Balázs szerint Magyar Péter vicceskedve kérdőjelezte meg, miért kellett lezárni a repülőteret a vihar miatt, miközben ő Brüsszelbe sietett. „Na ez már nem vicces!” – írta a Facebookon a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „ez a pojáca, a like-okért csak nyomja a sódert. Még jó, hogy nem neki kell döntenie mások biztonságáról. A repülőn utazó gyerekek, családok, idősek életéről!”

Az államtitkár emlékeztetett: hatalmas vihar vonult át az országon, ezért kellett lezárni a budapesti repteret, és a döntést az utasok biztonsága érdekében hozták meg. Mint írta, „ennél kisebb vihar is nagy bajt tud okozni. Nem még olyan, mint a mai, amikor 120 km/h sebességű, orkánerejű szélben kellett volna szállni, landolni a gépeknek.”

Hidvéghi felsorolta, milyen veszélyeket jelenthetett a viharos időjárás: villámcsapás, széllökések, turbulencia, jegesedés, navigációs zavarok.

Hangsúlyozta: a kifutókról törmeléket kellett eltakarítani, és a repülőtér épületeiben is jelentős károk keletkeztek, de az intézkedéseknek köszönhetően nem történt nagyobb baj vagy baleset. A bejegyzését azzal zárta: „A ripacs pedig repülhet a brüsszeli csicskáztatásra!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Eltűnt a sápi templomtorony teteje – fotókon a hihetetlen látvány
Hétfő délután orkánerejű szélvihar söpört végig a Hajdú-Bihar vármegyei Sápon. A vihar több épületben is károkat okozott, a helyi református templom pedig súlyosan megrongálódott.


A Tiszántúli Református Egyházkerület tájékoztatása szerint az 1892-ben épült templom toronysisakját a szél „tőből kitépte”. A toronydarab egyik része a templom tetejére zuhant, és beszakította azt, a másik része viszont az utcára esett. Az egyházkerület képei alapján óriási a pusztítás:

Szerencsére senki nem tartózkodott az épület közelében a vihar idején, így személyi sérülés sem történt.

A helyszínt még hétfő késő délután megtekintette Fekete Károly püspök, Kis Dávid egyházmegyei főjegyző és Vári Attila egyházkerületi főépítész, akiket Papp Tibor lelkipásztor és Végh Imre József polgármester kísért el a megrongálódott templomhoz.

Az előzetes becslések szerint jelentős anyagi kár keletkezett, a biztosító megkezdte a helyszíni felmérést.

Az egyházkerület arra kér mindenkit, hogy imádsággal támogassa a sápi gyülekezetet és azokat, akiket érintett a vihar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor aláírta: elektronikus nyomkövetőt rakhatnak arra, aki az idelátogató nemzetközi vezetők programját megzavarja
A rendőrök mostantól nagyobb területet lezárhatnak, ha veszélyt gyanítanak. Aki ismételten szabályt szeg, arra nyomkövetőt is adhatnak, hogy távol tartsák a kiemelten védett személytől.


A magyar kormány új rendeletet hozott, amely szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé, ha fontos nemzetközi vendégek látogatnak hazánkba. A kabinet célja elvileg a védett személyek biztonságának fokozása, akár olyan mértékben, hogy bizonyos embereket távol tartsanak tőlük. Erre akkor adnak lehetőséget, ha az illető „a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.

A hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szövege szerint Magyarország számára kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, ezért lépnek fel még erőteljesebben, ha védett, nemzetközi személy érkezik az országba.

Ha a köztársasági elnök vagy a kormány meghívására jön hozzánk egy védett személy, akkor a rendőrség sokkal nagyobb körben zárhatja le a környéket azok elől, akik korábban már „veszélyesnek” ítélt viselkedést tanúsítottak. A rendelet legmegdöbbentőbb pontja az, hogy ha valaki egy éven belül kétszer is megsérti a rendőrség távoltartó intézkedését, akkor az illetőt akár helyhez köthetik – vagyis kijelölhetnek neki egy területet, amit nem hagyhat el.

És nem csak szóban figyelmeztetnek: az intézkedés betartását akár elektronikus eszközzel, kvázi kötelezően viselt nyomkövetővel ellenőrizhetik.

Az intézkedés a mozgásában korlátozott személyek esetében csak addig marad hatályban, amíg a védett személy programja zajlik, vagy amíg el nem hagyja az országot. Utána az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni – áll a szövegben.

Az új szabályok öt nappal a kihirdetés után lépnek hatályba – vagyis aki mostanában készül demonstrálni, illetve külső helyszínen véleményt nyilvánítani egy nemzetközi VIP-vendéggel kapcsolatban, annak érdemes odafigyelni, hogy a megnyilvánulása a hatóságok megítélése szerint ne tűnjön fenyegetőnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Duplán dőltek az időjárási rekordok hétfőn: a brutális forróság és a pusztító szél is csúcsot döntött
Dévaványán majdnem 39 fokot mértek, de nem csak a hőség volt durva: a János-hegyen 137 km/h-s szél tombolt. Soha nem látott értékeket hozott a július 7-i időjárás.


Július 7-én az ország keleti felén maradt meg legtovább a hőség – számolt be honlapján a HungaroMet. A meteorológiai szolgáltató adatai szerint Dévaványán 38,9 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximum-hőmérsékleti rekordnak számít. A korábbi csúcsot 2015-ben Békéssámsonon rögzítették, akkor 38,7 fokot mutattak a hőmérők.

A forróságot ugyebár egy markáns hidegfront váltotta fel, amely záporokat, zivatarokat, jégesőt és viharos szelet hozott magával. A Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os, vagyis 137 km/h-s széllökést mértek. Ezzel új rekord született.

Soha nem volt még ilyen erős szél ezen a napon, sem országosan, sem a fővárosban.

A korábbi országos szélsebességrekordot Edelény tartotta: itt 2008. július 7-én 33 m/s-os (119 km/h-s) széllökést rögzítettek. A fővárosi csúcs szintén János-hegyhez kötődik: 2020-ban 28,2 m/s-os (102 km/h-s) lökéseket produkált a szélsőséges időjárás.

A HungaroMet megjegyzi: az értékek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, de elképzelhető, hogy az adatok között maradtak szélsőségesebb vagy hibás értékek, különösen a 20. század első feléből, amikor még főként kéziratos feljegyzések álltak rendelkezésre.

Az abszolút rekordok – vagyis a valaha mért legnagyobb vagy legkisebb értékek – általában egy-egy földrajzi helyhez és rövid időszakhoz kötődnek. Az elfogadásuk részletes vizsgálatot igényel, mivel gyakran több meteorológiai tényező egyidejű fennállásából, valamint helyi hatások felerősödéséből adódhatnak. Az is előfordulhat, hogy egy adott mérés nem valós rekord, csak a mérési körülmények megváltozása miatt tűnik annak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: