hirdetés

HÍREK

Sivataggá vált a világ egykori legnagyobb tava

A tragikus sorsú Aral-tavat gyümölcsfák ültetésével próbálják megmenteni. A fákkal a további elsivatagosodás ellen küzdenek.

Link másolása

hirdetés

Hiába volt a negyedik legnagyobb tó a Földön, mostanra eredeti méretének tizedére zsugorodott az Aral-tó - figyelmeztet az Euronews.

Az üzbég Moynaq városa pedig fontos kikötő hírében állt, ám mostanra már ez is a múlté: több tucat kilométer választja el a tótól.

Így többek között ez a település is megfizette az árát az emberkéz által okozott ökológiai katasztrófának - és a szovjet-mezőgazdaságpolitikának.

Minden a hatvanas években kezdődött, amikor a terület szovjet fennhatóság alatt állt, és a tavat ellátó folyókat elterelték a gyapottermesztés szorgalmazása miatt. Ez a tó területének drasztikus csökkenéséhez vezetett.

A dolog súlyát tovább fokozza, hogy mindez az időjárásra is erőteljesen rányomta a bélyegét, ördögi körbe vezetvén azt.

hirdetés

A telek hidegebbé, a nyarak forróbbá és szárazabbá váltak, ez pedig tovább súlyosbította a szárazságot, és annak negatív hatásait.

A folytatásért lapozz!




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Az '56-os „tévedésével” lebukott Dózsa László volt az SZFE október 23-i megemlékezésének egyik díszvendége

Sem a színész-rendező, sem az egyetem vezetése nem volt hajlandó erről nyilatkozni az RTL Híradónak.

Link másolása

hirdetés

Dózsa László volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) pénteki 1956-os megemlékezésének egyik díszvendége. A zárt körű eseményen a színész-rendező Bodrogi Gyulával együtt mesélt '56-os emlékeiről a program szerint.

Az RTL Híradó riportere ugyan elcsípte az ünnepségről éppen távozó Dózsát, aki éppen beszállni készült egy autóba, ő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni. Helyette egy őt kísérő hölgy azt mondta a riporternek: "Nem szeretne interjút adni! Nincs jól a művész úr, csak éppenhogy eljött a hallgatóink miatt."

Az RTL Híradó az egyetem vezetésétől is kért interjút, hogy megkérdezhessék, nem tartják-e visszásnak, hogy Dózsát kérték fel az '56-os megemlékezésen való részvételre.

Mint ismert, 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulójának évében Dózsa László neve szerepelt az emlékév egyik emblematikus plakátján egy 15 éves, fegyvert fogó fiú képe felett. Csakhogy kiderült, hogy Dózsa állításával ellentétben nem ő, hanem Pruck Pál szerepel a fotón, aki egyike volt az utcán harcoló fiataloknak az '56-os forradalom idején. Bár a művész és az '56-os emlékbizottság társelnöke is sokáig kitartott igaza mellett, Dózsa László végül azt mondta, tévedett. Ezek után lekerült a neve az óriásplakátról, majd végül azt is átfestették.

Eörsi László történész szerint ennek fényében abszurd, hogy éppen a színművészt hívták meg az SZFE-n tartott beszélgetésre. Az RTL Híradónak azt mondta, meglepő, hogy ahelyett, hogy igyekeznének elfelejteni ezt az "elképesztően súlyos buktát", még fel is élénkítik.

hirdetés
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Márki-Zay Péter a Newsweeknek: „Élet-halál kérdése” a következő választás

Hamarosan véget ér ez az érzékeny időszak és a jövő évi választásokig begyógyulnak az előválasztási küzdelemből adódó sebek, mert csak egy erős szövetséggel van esély Orbán ellen - mondta a lapnak az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Link másolása

hirdetés

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a CNN után a Newsweeken is bemutatkozott, és elmondta: a választások nem tisztességesek és nem szabadok, a helyzet ugyanis egyre rosszabb lett Magyarországon az elmúlt 11 évben. „Tényleg élet-halál kérdése” – emelte ki a jövő évi választásokkal kapcsolatban.

A Newsweek áttekinti Márki-Zay Péter politikai karrierjének eddigi állomásait: a hódmezővásárhelyi polgármesteri győzelmét, valamint az előválasztáson elért eredményét. Megemlítik azt is, hogy Márki-Zay Péter párt nélküli vezető, „egy outsider”, akinek így is sikerült a hatpárti ellenzéki összefogás élére kerülnie. Mint írják, ez részben azért is történhetett, mert kívülállóként nem tapadt rá a korrupció és más botrányok bélyege.

Reméli, hogy hamarosan véget ér ez az érzékeny időszak és a jövő évi választásokig begyógyulnak az előválasztási küzdelemből adódó sebek, mert csak egy erős szövetséggel van esélyük Orbán ellen – mondta a lapnak Márki-Zay Péter, majd elárulta azt is: ha győz, a prioritásai között szerepel majd Magyarország felszabadítása a korrupció alól, továbbá a demokrácia visszaállítása és egy új alkotmány elfogadása népszavazás útján.

A Newsweek megjegyzi, hogy Márki-Zay Péter „hagyományos konzervatívként” és katolikusként támogatója az Orbán által támadott LMBTQ-közösségnek, valamint elkötelezett abban is, hogy helyre hozza Magyarország kapcsolatait az Európai Unióval. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor klímaszkepticizmusát „nagyon ostoba populizmusnak” nevezte, és azt mondja: környezeti kérdésekben fenntartható megoldásokat sürget.

Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy elkötelezett az észak-atlanti szövetség és Nyugat-Európa mellett. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy több évig élt az Egyesült Államokban, illetve Kanadában. Úgy véli, Orbán Viktor közeli kapcsolatai Oroszországgal és Kínával felülvizsgálatra szorulnak.

Márki-Zay Pétert a 2022-es választásokkal kapcsolatos várakozásairól is kérdezték. Azt mondta: „Nem tudom felidézni, mikor tartottam Orbán politikáját legitimnek vagy fairnek.” Szerinte a következő hónapok sokat elárulnak majd, hiszen a legtöbb választási csalást valójában a választások előtt követik el.

Márki-Zay Péter úgy véli, Orbán „maffiaállamának” fontos része a szájkosárral ellátott sajtó, az ellenfelek megfélemlítése, a félelemre építő kampányok. Megjegyezte ugyanakkor, hogy vannak módszerek, amelyekkel küzdeni lehet az ellen, hogy a választások tisztességtelenek és nem szabadok.

hirdetés

„Hiszek abban, hogy minden önkényuralmi rezsim véget ér egyszer. Ez a rendszer nem tarthat örökké. Magyarország nemcsak mind korruptabb lesz, hanem egyre szegényebb is. A magyarok előbb vagy utóbb észbe kapnak. A mi feladatunk, hogy felébresszük őket, mielőtt még túl késő lenne” – fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Értékes ingatlanokat vásárolt titokban a magyar kormány Szlovákiában

Nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is.

Link másolása

hirdetés

Értékes műemlék épületeket vásárolt Szlovákiában a magyar állam nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is - derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).

Az Új Szó beszámolója szerint Egy Manevi nevű cég idén januárban vásárolta meg Kassa belvárosában a Szent Erzsébet-dóm tőszomszédságában lévő műemlék épületet. Ez a vállalat a magyar kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tulajdona, amelynek közel 44 millió euró értékben juttatott a kormány állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit.

A lap szerint olyan vállalatokról van szó, amelyek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a magyar külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. Ennek ellenére a két céget kezelő alapítvány kuratóriumában Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti

- írja a lap.

Februárban ugyancsak a Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, ezek a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egykori épületei voltak. Trencséntyeplic városában pedig a Vlára fürdőház is a céghez került az Új Szó szerint.

Idén márciusban pedig az ipolyság katolikus templom közvetlen közelében lévő, Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került, amelynek Dunaszerdahelyen van a bejegyzett székhelye.

hirdetés
A magyar állam közvetlenül is vásárolt szlovákiai ingatlanokat. Nyáron két kassai műemlék épületet vettek meg, az egyik egy régi polgári ház, a másik pedig a Csáky-Dessewffy-palota, amely egy ideig a Szlovák Alkotmánybíróság székhelye volt. A Korzár napilap szerint a két épület együttes értéke 3-4 millió euró is lehet.

Ezek most a magyar külügyminisztérium tulajdonában vannak, de a tárca egy további kassai épületet is tulajdonol. Emellett pedig az Sme napilap szerint Besztercebányán és Tornalján is vásárolt egy-egy műemlék épületet a magyar állam.

Október elején Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szembesítette Szijjártó Péter magyar külügyminisztert azzal, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. A politikus azt állította, hogy ő csak a sajtóból értesült a magyar ingatlanvásárlásokról, és azt kérte, hogy a hasonló lépésekbe vonják be a szlovák felet is.

Ahogy mi is megírtuk, a magyar kormány ezután visszavonta azt a határozatát, amellyel egy 140 milliárd forintos befektetési alapot hoztak volna létre a környező országokban való földvásárlásokra.

Az ICJK szerint egyébként Erdélyben is vásárolt a magyar állam ingatlanokat a Manevi cégen keresztül. Már évekkel ezelőtt megvették például a Szatmárnémetiben lévő Pannónia Hotel épületét, a nagykárolyi Albina Bank épületét, Máramarossziget városában a Korona Hotel épületét, idén májusban pedig a zsibói Wesselényi-kastélyt is. Hasonlóképpen a horvátországi Eszék városában is tulajdonolnak egy ingatlant. Bár a cégnek Szerbiában is van leányvállalata, az ICJK egyelőre nem talált ottani épületvásárlásra utaló nyomokat.

Képünkön: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, mielőtt sajtótájékoztatót tartanak Pozsonyban 2021. október 5-én.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Karácsony: Félbemarad a Biodóm építése, ha a kormány nem vállalja az építkezés befejezését

A főpolgármester szerint a főváros a kormányzati elvonások miatt egyedül nem tudja és nem is akarja megoldani a helyzetet.

Link másolása

hirdetés

Biztos, hogy félbemarad a Fővárosi Állatkertben álló Biodóm építése, ha a kormány nem vállalja az építkezés befejezését - mondta Karácsony Gergely az RTL Híradónak.

A főpolgármester szerint ugyanis a főváros a kormányzati elvonások miatt egyedül nem tudja és nem is akarja megoldani a Bidóm helyzetét, amit a kormány és az előző fővárosi vezetés hozott össze.

A Fővárosi Önkormányzat szerdán ajánlotta fel a kormánynak, hogy átadják a területet az államnak, hogy végre kész az épület. A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár akkor az RTL Híradónak azt mondta, az a legfontosabb, hogy az eddig 44 milliárd forint kormányzati forrást felemésztő beruházás elkészüljön. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a csütörtöki kormányinfón már azt közölte, hogy a Biodóm a főváros projektje, a kormány pedig egyelőre azt várja, hogy azt a főváros fejezze be.

Egyébként már az üres komplexum fenntartása is rengeteg pénzbe kerül a fővárosnak: csak ebben az évben 790 millió forintot emészt fel.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: