Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azzal vádolja Marine Le Pent és több párttársát, köztük egykori pártvezető apját, hogy 620 ezer eurót sikkasztottak az Európai Parlament képviselőiként – írja a The Guardian cikke alapján a 444.
Jelentések szerint a Nemzeti Front politikusai a pártjuk támogatására fordították az uniós forrásokat, ami tilos.
Az OLAF márciusban elküldte a jelentését a francia ügyészségnek, de a szivárogtatás pont az elnökválasztás második fordulója előtt érkezett, amikor is Emmanuel Macron elnöknek Le Pen lesz az ellenfele.
A Nemzeti Front szóvivője fel is vetette, különös, hogy a szervezet 10 évvel ezelőtti ügyeket épp most rángat elő. A jelentés egyik nyilvánosságra került részlete alapján például Le Pen kifizette 13 pártember szállodai szobáját, akik elvileg egy EU-s konferenciát tartottak, valójában azonban pártgyűlést. Az egyik résztvevő azt mondta a nyomozóknak, hogy Le Pen kirakatott egy uniós zászlót, csináltak egy fotót vele, aztán a pártelnök odavetette: „rakjátok el azt a szart”.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azzal vádolja Marine Le Pent és több párttársát, köztük egykori pártvezető apját, hogy 620 ezer eurót sikkasztottak az Európai Parlament képviselőiként – írja a The Guardian cikke alapján a 444.
Jelentések szerint a Nemzeti Front politikusai a pártjuk támogatására fordították az uniós forrásokat, ami tilos.
Az OLAF márciusban elküldte a jelentését a francia ügyészségnek, de a szivárogtatás pont az elnökválasztás második fordulója előtt érkezett, amikor is Emmanuel Macron elnöknek Le Pen lesz az ellenfele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor nekiment a Magyar Nemzetnek, mert azt írták, Magyar Péter eseményein csak néhányan lézengenek
A Facebookon adott jótanácsot a szerkesztőségnek. A politológus szerint az ilyen, gyorsan cáfolható állításokkal egy sajtótermék a saját politikai oldalának hitelességét gyengíti.
Török Gábor politológus a Facebookon bírálta a Magyar Nemzetet egy cikkük miatt, amely a Tisza Párt kampányának összeomlásáról és Magyar Péter országjárásának alacsony részvételéről szólt. A politológus azt feszegette, hogy egy magát minőséginek nevező napilap vajon a saját politikai oldalát segíti-e, ha a valósággal köszönőviszonyban sem álló dolgokat közöl.
Török úgy véli, a lap jobban szolgálná a saját céljait, ha a nyilvánvaló valótlanságok helyett olyan témákat keresne, amelyeket nem lehet egy gyors ellenőrzéssel azonnal megcáfolni.
A politológus szerint a lapnak inkább olyan megközelítéseken kellene dolgoznia, amelyek azokhoz is tudnak szólni, akik a kormánypárti sajtónál többet is olvasnak.
Török Gábor politológus a Facebookon bírálta a Magyar Nemzetet egy cikkük miatt, amely a Tisza Párt kampányának összeomlásáról és Magyar Péter országjárásának alacsony részvételéről szólt. A politológus azt feszegette, hogy egy magát minőséginek nevező napilap vajon a saját politikai oldalát segíti-e, ha a valósággal köszönőviszonyban sem álló dolgokat közöl.
Török úgy véli, a lap jobban szolgálná a saját céljait, ha a nyilvánvaló valótlanságok helyett olyan témákat keresne, amelyeket nem lehet egy gyors ellenőrzéssel azonnal megcáfolni.
A politológus szerint a lapnak inkább olyan megközelítéseken kellene dolgoznia, amelyek azokhoz is tudnak szólni, akik a kormánypárti sajtónál többet is olvasnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.
hangfelvételek tanúsága szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen és részletesen tájékoztatta az orosz felet az EU belső vitáiról, sőt, felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzájuk.
A 2023 és 2025 között rögzített beszélgetésekből kiderül, hogy Szijjártó 2024. július 2-án, közvetlenül Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozója után hívta Lavrovot, hogy egyeztessen egy esetleges moszkvai vizitről a közelgő NATO-csúcs előtt. A magyar külügyminiszter azt tudakolta, Vlagyimir Putyin fogadná-e Orbánt úgy, hogy a találkozónak az uniós elnökség is súlyt ad. A megbeszélést a szövetségesek elől eltitkolták, és amikor létrejött, Putyin az EU képviselőjeként mutatta be a magyar miniszterelnököt, amit Brüsszel azonnal cáfolt.
A felvételek szerint Lavrov egy uniós dokumentumot is kért az ukrán csatlakozási kompromisszumról, amire Szijjártó így reagált:
„Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemre, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnöködnek, és onnantól a rendelkezésedre áll.”
A napvilágra került részletek rávilágítanak a magyar–szlovák koordinációra is az orosz energiaügyekben. 2025 júniusában a két ország együtt blokkolta az EU 18. szankciós csomagját. Szijjártó egy hívásban arról tájékoztatta Lavrovot, hogy küzdenek a Bizottság „hülye, idióta javaslata” ellen, és kérte, hogy az oroszok hosszabbítsák meg azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi az OTP Bankon keresztüli gázfizetéseket.
A történet egyik kulcsmomentuma a 2023. decemberi EU-csúcs volt, ahol Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Orbán Viktor a szavazás idejére elhagyta a termet, lehetővé téve a döntés elfogadását. Szijjártó a szünetben hívta Lavrovot, aki a magyar taktikát hallva megjegyezte: „Néha a jó szándékú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás.”
A kisebbségi jogok kérdése is állandó téma volt. Egy 2024. júniusi beszélgetésben a magyar külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség ügyét is beemelte a vitába, mondván: „egy nap a ti kisebbségetek, másnap a miénk.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a VSquare-nek erről úgy nyilatkozott: „Hányingerem van attól, ahogy Szijjártó az agresszorral arról beszél, miként gyakoroljanak nyomást Ukrajnára.” Az ukrán külügyminiszter korábban a magyar fél viselkedését egyfajta „szolgalelkű beszámolásnak” nevezte az orosz patrónusok felé.
A magyar kormány a korábbi kiszivárgásokra azzal reagált, hogy a beszélgetésekben semmi meglepő nincs.
„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.
Orosz propagandisták jelentek meg Magyar Péter országjárásán – meg is szólította őket
A Tisza Párt elnöke országjárásának kiskunlacházi állomásán angolul is megszólította a helyszínen lévő orosz tudósítókat. A politikus a magyar szuverenitást hangsúlyozta, miközben a közönség a „ruszkik, haza!” rigmust skandálta.
Szerdán Kiskunlacházán folytatta országjárását Magyar Péter, ahol a Tisza Párt elnöke az orosz propagandának is üzenetet küldött. A helyszínen orosz tudósítók is megjelentek, akiket Magyar Péter külön is köszöntött.
A Tisza Párt elnöke angolul fordult a tudósítókhoz, akiknek magyarra fordítva azt mondta:
„Köszönöm, hogy eljöttek, élvezzék a magyarországi szabadságot és a rendszerváltást is!”
A beszéd ezen pontján a tömeg a „ruszkik, haza!” skandálásába kezdett.
Ezt követően Magyar Péter magyarul folytatta, közvetlenül az orosz sajtó munkatársaihoz szólva.
„Van egy rossz hírem, uram, gondolom, van önnel tolmács. A magyar történelmet nem Moszkvában írják, nem is Brüsszelben, nem is Washingtonban, hanem itt, a magyar utcákon, magyar tereken, magyar emberek írják.”
Szerdán Kiskunlacházán folytatta országjárását Magyar Péter, ahol a Tisza Párt elnöke az orosz propagandának is üzenetet küldött. A helyszínen orosz tudósítók is megjelentek, akiket Magyar Péter külön is köszöntött.
A Tisza Párt elnöke angolul fordult a tudósítókhoz, akiknek magyarra fordítva azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Biztos Tisza-kétharmadot jelez a Medián friss mandátumbecslése
Az intézet a legutóbbi öt reprezentatív felmérése alapján készített mandátumszámítást. Az is kiderült, hogy a Tisza honnan szerezte ezt a sok szavazót.
A Medián legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, ami sima kétharmados többséget jelentene. A kutatás alapján a Fidesz 49-55 képviselői helyre számíthat, a parlamentbe pedig rajtuk kívül még a Mi Hazánk juthat be 5 vagy 6 mandátummal.
A közvélemény-kutató hangsúlyozta, hogy ez valójában becslés, így „felelősen csak bizonyos sávon belül lehet meghatározni a valószínű értékeket” – írja a hvg.hu. Az elemzés öt, február utolsó hetében és márciusban készített reprezentatív, telefonos felmérés összesített adatain alapul, melyeket összesen 5000 fős mintán, három különböző call centerrel végeztek.
Az adatokból kiderül, hogy a pártválasztást továbbra is leginkább az életkor határozza meg. A Tisza Párt a fiatalok körében a legerősebb: a 30 év alattiak háromnegyede, a 30 és 40 év közöttiek 63 százaléka szavazna rájuk. A Fidesz egyedül a nyugdíjaskorúak körében van előnyben, a 64 évnél idősebbek csaknem fele támogatja a kormánypártot.
Jelentős különbségek látszanak az iskolai végzettség szerint is. Míg a diplomások és az érettségivel rendelkezők abszolút többsége a Tiszára szavaz, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében a Fidesznek van jelentős, 49-29 százalékos előnye. Bár a Fidesz hagyományosan a kisebb településeken népszerűbb, a márciusi felmérésekben már a községekben is a Tisza Párt vezetett 41:35 arányban.
A Tisza Párt szavazói nagyrészt a 2022-es ellenzéki összefogás támogatóiból, a korábban nem szavazókból és más pártok szimpatizánsaiból tevődnek össze, de Magyar Péternek a korábbi Fidesz-szavazók egynyolcadát is sikerült átcsábítania. Ezzel szemben a Fidesz elveszítette 2022-es bázisának egynegyedét.
Az Iránytű mérése ma már kormányváltó hangulatot jelezett. Kutatásuk szerint a magyarok többsége már Tisza-győzelemre számított, és úgy érezte, a dolgok rossz irányba mennek az országban.
A pártok mellett a miniszterelnök-jelöltek személyes megítélése is fontos tényező: a Republikon Intézet felmérése szerint a választók többsége Magyar Pétert tartotta alkalmasabbnak Orbán Viktornál, különösen a bizonytalanok körében.
A Republikon Intézet felmérése szerint a választók 41 százaléka Magyar Pétert, 38 százaléka pedig Orbán Viktort tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra.
A Medián legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, ami sima kétharmados többséget jelentene. A kutatás alapján a Fidesz 49-55 képviselői helyre számíthat, a parlamentbe pedig rajtuk kívül még a Mi Hazánk juthat be 5 vagy 6 mandátummal.
A közvélemény-kutató hangsúlyozta, hogy ez valójában becslés, így „felelősen csak bizonyos sávon belül lehet meghatározni a valószínű értékeket” – írja a hvg.hu. Az elemzés öt, február utolsó hetében és márciusban készített reprezentatív, telefonos felmérés összesített adatain alapul, melyeket összesen 5000 fős mintán, három különböző call centerrel végeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
