Sikkasztás miatt nyomoznak a Kósa Lajos rokonához köthető, bedőlt agrárcégnél, a politikus is megszólalt
Sikkasztás bűntett gyanúja miatt nyomoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság a mátészalkai székhelyű Bászna Gabona Zrt.-nél, amelyről a 24.hu írta meg, hogy az Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő rokonáé.
A rendőrség tájékoztatása szerint
Arra a kérdésre, hogy tanúként vagy gyanúsítottként kihallgattak-e már valakit, a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak választ.
A cég fizetési gondjai gazdákat, vevőket és finanszírozókat egyaránt bizonytalanságba sodortak, és közraktári zárolások is indultak. A károsultak között van az UBM Csoport is, amely több mint 34 ezer tonna terményét keresi a mátészalkai cégen. A vállalat korábban jelezte, január 12-én dönt arról, hogy ők is feljelentést tesznek-e.
Az ügyben megszólalt Nagy István agrárminiszter is, aki bejelentette, hogy az állam kárpótolja a cég kis- és középvállalkozó partnereit. „A tisztes munka árát meg kell fizetni! A kormány helyt fog állni és garantálja, hogy a károsultak a pénzükhöz jussanak!” – közölte a miniszter. A kormányzati bejelentés azonban nem mindenkit érint, a nagyvállalati partnerekre nem feltétlenül terjed ki.
A Bászna Gabona Zrt.-t 2018 végén alapították, először kft.-ként működött, majd zrt.-vé alakították. A cég 40 százalékos tulajdonosa korábban Kósa Lajos testvére volt, sőt a politikus édesanyja is közvetett tulajdonos volt, ám később mindketten kiszálltak az üzletből. A vállalat azonban nem távolodott el a fideszes politikus rokonságától: a jelenlegi tulajdonos-vezérigazgató Szilágyi Gábor, a politikus egyik távoli rokona.
A 24.hu úgy értesült, hogy bár formálisan Kósa Lajosnak nincs köze a társasághoz, de a politikus gyakran megfordult a cég telephelyein. Kósa Lajos az üggyel kapcsolatban azt válaszolta a lap megkeresésére, hogy családjának évek óta semmilyen köze nincs a céghez, és annak gazdálkodásáról semmilyen konkrét információval nem rendelkezik. Ugyanakkor hozzátette:
A társaság gyorsan futott fel Kelet-Magyarországon. Az üzletpolitika lényege az volt, hogy olyan áron vállaltak betakarítást, amiről nehezen látható, hogyan lehetne profitábilis, és olyan áron adtak el terményt, amelyen szinte csak veszteség keletkezhetett. A cég a régióban megkerülhetetlenné vált, néhány év alatt megsokszorozta a bevételét, ami az utolsó üzleti évben már 15 milliárd forint volt, ugyanakkor drasztikusan nőtt a hitelállományuk is.
