KULT
A Rovatból

Salma Hayek, Aaron Paul, vér és vígjáték a Fekete tükör hatodik évadában – Ez lett az eddigi legjobb?

A 2011-es formabontó antológia-sorozat végre folytatást kapott! Lehet ez jó hír is, és rossz is. Hiszen, ha megnézzük a nagyreményű antalógia széria múltját, érdekes dolgokra lehetünk figyelmesek.


Akik ismerik az Alkonyzóna, vagy a Végtelen határok című sorozatokat, azok tudják mire számíthatnak. Akik még egy részt se láttak ezekből, azoknak viszonylag nehéz leírni a Fekete tükröt, mert egy antológia-sorozatról beszélünk. Nincsenek összefüggő történetek, olykor nem is egy univerzumban játszódnak az események a többi résszel.

Minden epizód más sztorit dolgoz fel, különböző zsánerekben.

Az eddigi évadok folyamán a leggyakoribb a horror és a sci-fi volt, de előfordult dráma és vígjáték is. Két közös pont azonban van bennük: a keserédes végkifejlet és a szarkasztikus hangnem.

A Fekete tükör színvonala évről évre folyamatosan csökkent, amelyben az is közrejátszott, hogy a második évad után a Netflix megvette az angol Channel 4-től a szériát. Ez persze rögtön gyűlöletcunamit indított a „wokesággal” vádolt vállalattal szemben. Az utóbbi időben divat a Netflixet ezzel a jelzővel illetni, azért mert egyre nagyobb teret enged az LMBTQ mozgalomnak, és sokan úgy érzik, néha mintha direkt provokálnák az embereket. Az biztos, hogy ezzel a Fekete tükör költségvetése drasztikusan megugrott, és meg tudtak valósítani olyan történeteket, nagy nevű színészekkel, amelyeket addig nem engedhettek meg maguknak.

Ezzel persze megnőtt az amúgy kevésbé ismert Fekete tükör népszerűsége is és ezzel párhuzamosan a vele szembeni elvárások.

Sajnos a sorozat minősége nem tartotta ezt az ütemet úgy, mint a büdzséje. Érdekesség, hogy a Netflix megnövelte az epizódok számát is évadonként, a harmadik és a negyedik évad már fejenként hat-hat résszel jelent meg. 2019-ben jött az ötödik évad 3 történettel, majd úgy tűnt, nem lesz folytatás. Több mint 4 éves kihagyás után a Netflix, ígéretét betartva elhozta a nagyreményű hatodik szériát.

Az ötrészes hatodik évad elég kiegyensúlyozott lett. Kellően szórakoztató, elgondolkodtató, ugyanakkor erősen depresszív is. Itt sosem szabad pozitív végkifejletre számítani, próbálok nem spoilerezni. Az első rész egy pszichedelikus sci-fi, dráma, Salma Hayek és Annie Murphy főszereplésével, ami a legújabb AI és deepfake világát forgatja ki, nem kevés öniróniával a streamingóriás részéről.

Kicsit ugyan lassan indul, de a végére megéri a pénzét.

Nálam a második epizód telitalálat. Imádom a Netflix igaz bűnügyeken alapuló dokumentumfilmjeit, és a Loch Henry című rész pont ezeket figurázta ki. Mindezek mellett egy remek nyomozós szál is van benne, ami csak hab a tortán.

A harmadik részben elhozták nekünk talán a legnagyobb nevű színészeket Josh Hartnett és Aaron Paul személyében. Szintén kissé lassú a történet, de az erős befejezése miatt mindenképpen maradandó élményt nyújtott. Ez az epizód képviselte leginkább a sci-fi zsánert ebben az évadban. Ezt egy gyengébb rész követi, amelynek fordulata nem csak a történeten csavar egyet, de a rész végére a zsánere is teljesen megváltozik. Itt érezhető, hogy a büdzsét a Netflix visszábbvághatta, mert a Mazey Day című rész utolsó harmadában elvérzett a CGI.

A történet erős, a fordulat alapvetően váratlan, de valahogy nekem nem állt eléggé össze.

Az viszont vitathatatlan, hogy a legszórakoztatóbb epizódot a legvégére tartogatta a Fekete tükör. A hatodik évad zárórésze, a Demon 79 igazi mindenes: egy picit vígjáték, egy picit horror. A vér-mennyiségen talán kicsit spóroltak, de a szerethető főszereplők mindenről elterelik a figyelmet. Anjana Vasan és Paapa Essiedu kettőse megvett kilóra. Ezt a részt nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, és úgy gondolom, minden szemszögből remek évadzáró született.

A színészek terén tehát igazán erős a felhozatal. Nem csak a hollywoodi nevek kapcsán, hanem a karakterszínészek közül is igen ügyesen választották ki a főszereplőket. Sok ismerős színészt találunk a Trónok harcából vagy más ismert franchise-okból. A második részben Samuel Blenkin és Myha'la Herrold kettőse legalább annyira jó volt, mint az utolsó rész már említett Vasan-Essiedu duója. A forgatókönyvek is ügyesek voltak, mivel Fekete tükörről van szó,

mindig várjuk a csavart, és majdnem minden epizódban sikerült vagy meglepniük, vagy sokkolniuk a végkifejlettel.

Egytől egyig minden rész esetében szintén elmondható, hogy a rendezés is erős, nem kiemelkedő, de iparosmunka mindenki részéről.

Jobb, mint az utóbbi évadok? Ez a legjobb évad? Előbbi kérdésre a válasz egy erős igen. A legutóbbi három évad közül egyértelműen ez a legerősebb, legátgondoltabb és legszórakoztatóbb. Minden eddigi évadban láthattunk egy-egy kiemelkedő részt, viszont voltak kimondottan gyenge epizódok is, illetve a témák és tanulságok is gyakran ismétlődtek. Ez utóbbival nem lehet a legújabb évadot megvádolni,

kimondottan kreatív és egyedi történeteket kaptunk a Netflixtől.

A hatodik évad esetében mindössze egy kissé gyenge epizód van, cserébe a kiemelkedő részek sem ütnek akkorát, mint az első széria esetében. Lehet, hogy jót tett ez a 4 év kihagyás, volt idő egy kielégítő évadot összerakni.

Akik szeretik az antológiákat és nem kizáró ok a negédes befejezés hiánya, azok imádni fogják a Fekete tükör legújabb részeit. Akik azért nem biztosak még ezek után sem a dologban, azoknak inkább azt javasolnám, nézzék meg az első két-három epizódot a sorozat első évadából. Ha azután ráéreznek az ízére, akkor

nem lesz megállás, és pikk-pakk a hatodik évad végén találják majd magukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk