Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő kíváncsi volt, hogy tudott-e arról a brüsszeli mozi, amely az Elkxrtuk című filmet vetítette, hogy pontosan milyen alkotásról van szó – Facebook-posztban írta le, mire jutott. A mozi ugyanis válaszolt neki, mint mondták: utólag nem örültek, hogy ez lement náluk.

– kezdődött Ujhelyi posztja, ami úgy folytatódott: „kiderült, hogy a mozinak fogalma sem volt előzetesen arról, hogy milyen film miatt bérelték ki a termet aznap estére, még annak pontos címéről is csak a vetítés előtti napokban értesültek, amikor valaki telefonon erről érdeklődött náluk. Mint elmondták: nem hivatalos, hanem egy gmail-es emailcímről egyeztettek velük az esemény részleteiről, vagyis csak a bemutató előtt jöttek rá – némi kutatást követően –, hogy valójában egy konzervatív pártalapítvány bérelte ki a termet tőlük. "Mondtuk nekik, hogy nem akarunk semmilyen politikai párttal ilyen módon kapcsolatba kerülni. Meg is kértük őket, hogy legalább fotókat ne készítsenek az eseményről a teremben és a mozi előtt sem, de ezt a kérésünket megtagadták.

– válaszolta levélben a megkeresésemre a mozi egyik vezetője, hangsúlyozva, hogy cégük egyik fontos alapértéke a szélsőséges politikától való távolságtartás, a sokféleséget hirdető, toleráns kirekesztés-ellenesség. "Sajnáljuk, ami történt, legközelebb óvatosabbak leszünk"” – olvasható Ujhelyi posztjában.

Újabb résszel jelentkezett a 444 feltáró cikksorozata, amiben a Schadl György körüli kényes ügyeket térképezik fel. Ebben a sorozatban jelent meg a nagy port kavaró állítás is, miszerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként "leszólt" egyes egyetemeknek az általa támogatott diákok sikeres vizsgázása érdekében. Ebből aztán a Pázmányon kivizsgálás lett, a Pécsi Egyetemen szankciót is alkalmaztak egy oktató ellen, míg Szegeden egy nap alatt lezárták az ügyet érdemi eredmény nélkül.

Most a portál arról ír, hogy 2015-ben állított fel az Orbán-kormány egy olyan rendszert, ami tíz-, de olykor akár százmilliós profithoz is hozzásegíthette a végrehajtásban dolgozókat. A végrehajtási törvényt kidolgozó Jeney Orsolya helyettes államtitkári pozíciójából átült saját végrehajtói irodájába, ami egyébként Schadl György irodaházában volt.

A végrehajtók renoméja a 2010 és 2015 közötti időszakban lényegében a padlóra került. Részben a sajtóban is bemutatott – a devizahitelezés miatt igen gyakorivá váló – kilakoltatások, a végrehajtók közötti korrupciós ügyek és a végrehajtói kamara luxusutazásai miatt. 2015-ben távozott a végrehajtókat felügyelő igazságügyi államtitkári posztról Répássy Róbert (aki 2021 végén visszakerült a pozícióba), és ekkor érkezett a tárcához a tavaly decemberben korrupciós ügyekkel meggyanúsított Völner Pál.

A korábban helyettes államtitkári pozícióban dolgozó Jeney Orsolya saját cégét a XII. kerületi Városmajor utcában tartja fenn, egy olyan épületben, ahol Schadl György bejelentett lakcíme is van. A lap szerint

Schadl és Jeney egyébként még a kormányzati pozíciójuk előtti időkből ismerik egymást, együtt voltak óraadók a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén. Azaz ott, ahol Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapott érdemjegyet, ami miatt vizsgálat is indult.

Egy Schadl és Jeney közötti 2021. júliusi telefonbeszélgetésből az is kiderült, hogy

Ebben az esetben egy B.-ként megjelölt vizsgázó érdekében még a miniszterelnöki kabinetirodából is felhívták Völner Pált. A szóban forgó "Detti" egyébként Martonovics Bernadett, az IM vezető kormányfőtanácsosa volt a vizsgabizottság elnöke, amelyik június 15-én átengedte a Schadl által pártfogolt, de katasztrofálisan teljesítő vizsgázót. A jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint emiatt így panaszkodott Schadlnak:

A 444 szerzője, Urfi Péter megkereste Jeney Orsolyát, hogy feltegye neki kérdéseit. A végrehajtó első reakció az volt, „Ne tegye!”, de később röviden mégis reagált. Mint mondta:

„Bocsásson meg, nem emlékszem. Nem, nem. De nyilván, ha oda kerül a sor, hogy én megkeresést kapok, akkor lehet, hogy fogok válaszolni, de azt tudom mondani, hogy nem emlékszem ilyenre.”

Az újságíró felolvasta a beszélgetés dátumát és a vizsgázó nevét, de utóbbit már alig hallgatta meg:

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Szijjártó Péter, amiben egyéb kérdések mellett szóba került az Oroszország és Ukrajna között jelenleg fennálló nagyon feszült viszony.

A külgazdasági és külügyminiszter a lapnak elmondta, a nagyhatalmak játszmája a „mi bőrünkre megy”, hiszen amikor háborús konfliktusok alakultak ki kelet és nyugat között, azt a közép-európai térség mindig nagyon megszenvedte. Szerinte bizakodásra adhat okot, hogy a tárgyalások a színfalak mögött még mindig nagyon normális, olykor szívélyes hangnemben zajlanak.

Szijjártó az interjúban hosszan sorolja, hogy milyen előnyünk származott az elmúlt 12 évben abból, hogy jó kapcsolatot ápoltunk Oroszországgal, és arról is beszél, hogy miközben a felszínen a nyugati hatalmak szankciót szavaznak meg az országgal szemben, valójában rengeteg üzletet kötnek vele.

A miniszter közölte azt is, hogy Orbán Viktor jövő heti, oroszországi tárgyalásán többek között Paks 2, az orosz oltóanyagok és az orosz-magyar vasúti vegyesvállalat ügyében fog tárgyalni. Ezen kívül légügyi és űrkutatási kérdések is szóba kerülnek majd.

Az ukrán-magyar kapcsolatokat tekintve Szijjártó nem túl derülátó, mert szerinte a szomszédos ország folyamatosan szegi meg súlyosan a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A külügyminiszter hosszan sorolta az Ukrajna felé tett magyar gesztusokat, de „bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe” – tette hozzá.

– nyilatkozott a magyar álláspontról az orosz-ukrán konfliktusban. A felvetésre, hogy a kisebbségi jogfosztások főleg az Ukrajnában élő oroszok ellen irányulnak, Szijjártó Péter azt mondja, ez nem nagyon érdekli, nyugati kollégáinak is rendre el kell magyaráznia, hogy a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos magyar fellépésnek nincs orosz dimenziója.

Az elmúlt 24 órában összesen 20 174 új fertőzöttet igazoltak hazánkban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 471 276-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma – írja a koronavirus.gov.hu oldal.

Elhunyt 69 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 41 087 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 224 813 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 205 376 főre emelkedett. 3145 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 164-en vannak lélegeztetőgépen.

A beoltottak száma 6 345 766 fő, közülük 6 083 949 fő már a második, 3 567 044 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is felvette.

„60 év felettiként már rizikócsoportba tartozom, de mivel Covid-osztályon is dolgozom, és mentőzöm is, fontosnak tartottam 5 hónappal a 3. oltás beadatása után, hogy most a negyediket is felvegyem” - mesélte döntését Zacher Gábor a Portfolionak.

Az orvos már pénteken felvette a negyedik oltást, úgy gondolja: „aki tavaly márciusban vagy áprilisban kapta meg a második oltását, az majdnem ugyanolyan védtelennek számít, mint akit nem oltottak be.”

– magyarázta Zacher.

A Konszenzus az Egészségért Kör (KEKSZ) tagjaként több orvos és kutató ajánlást fogalmazott meg, hogy milyen csoportok vegyék fel a negyedik oltást:

1. betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszuppresszált betegek (pl. immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek),

2. 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak,

3. kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak.

– osztotta meg Zacher Gábor tapasztalatait.