HÍREK

Saját szemével látta, ahogy lefejezik a kétéves fiát a rakéták repeszei – könyörtelen pusztításról számolnak be a gázai kórház sebesültjei

Van, aki az egész családját elveszítette egy pillanat alatt, másoknak porig rombolták a házát. Közben fogy a víz és az áram a Gázai-övezetben.


A Gázai-övezet palesztin lakói szerint a mostani izraeli támadások intenzitása semmihez sem hasonlítható, amit korábban más háborúkban tapasztaltak, írja a The Guardian. Nebal Farsakh azt mondja, hogy a korábbi összecsapásokban mindig volt egy kis idő, amikor elmaradtak légicsapások.

„De most egyetlen perc sincs. Ezért egyre több és több az áldozat”

– mondja a Palesztin Vörös Félhold szóvivője.

Az újságírók beszámolói szerint a gázai Shifa kórházba özönlenek a sebesültek, egyúttal rengeteg letakart holttest érkezik az intézménybe. Miközben a takarítók próbálják felmosni a vért, a rokonok pedig a műtőbe kísérik a repeszek miatt megsérült gyerekeket, az épület körül folyamatosak a robbanások.

Az izraeli légierő öt napon keresztül olyan intenzitással bombázta Gázát, amilyet a háborúkba belefáradt helyiek még soha nem tapasztaltak. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a légicsapások több mint 1100 ember halálát okozták.

Azt nem közölték, hogy hány civil van a halottak között, de a segélyszervezetek munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy az izraeli teljes ostrom a 2,3 millió lakosú enklávéban olyan humanitárius katasztrófát idézhet elő, mely szinte minden egyes embert érint.

Ma már nincs tiszta víz a területen, az egyetlen erőműből szerdán kifogyott az üzemanyag, így áram is alig, éjszaka pedig jóformán teljes sötétségbe borul a város.

„Példátlan mértékű a pusztítás. Az áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerellátás leállítására vonatkozó izraeli döntések jelentősen növelik a palesztinokat fenyegető kockázatokat, és az áldozatok számának jelentős növekedésével járnak” – mondta Miriam Marmur, a Gisha nevű Gázával foglalkozó izraeli emberi jogi csoport szóvivője.

Richard Brennan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója azt mondja, hogy

a gázai kórházak még a hétköznapokban is rossz ellátottsággal küzdenek. Most a kötszerektől az infúzióig, az ágyaktól az alapvető gyógyszerekig mindenből hiány van. Brennan szerint ráadásul a pusztításon túl óriási pszichológiai nyomás is nehezedik a kórházi dolgozókra a szűnni nem akaró bombázások miatt.

Muhammad al-Gharabli újságíróknak elmondta, hogy hétfőn saját szemével látta, ahogy rakéták csapódtak be egy mecsetbe a tengerparti Shati menekülttáborban, lefejezve kétéves fiát, Mohammedet, és repeszeket küldve ötéves fia, Lotfi lábába. Ezzel szemben Izrael azt állítja, hogy csak katonai célpontokat vesz célba, és mindent megtesz a civil áldozatok elkerülése érdekében. A gázai palesztinok szerint valójában szó sincs erről.

A helyi médiaszervezetek szerint nyolc újságíró halt meg a támadások kezdete óta, a Palesztin Vörös Félhold hat egészségügyben dolgozó áldozatról tud, míg az ENSZ 11 olyan munkatársat említ, akik az elmúlt napokban vesztették életüket.

Egy négygyerekes családapa azt mondja, hogy korábban több háborút is átélt, de a mostani támadássorozat minden eddiginél rosszabb. Yamen Hamad otthonát a földdel tette egyenlővé a izraeli hadsereg az északi Beit Hanoun városában. Ez a határhoz közeli település az elsők között volt, ami megérezte az izraeli megtorló csapások erejét. A Hamász és az ott élők beszámolója szerint számos utat és épületet leromboltak, és több ezren kényszerültek a lakóhelyük elhagyására.

Ala al-Kafarneh a Reutersnek elmondta, hogy szombaton menekült el a városból terhes feleségével, apjával, testvéreivel, unokatestvéreivel és sógorával. Egy tengerparti menekülttáborba hajtottak, ahol azt remélték, hogy nagyobb biztonságban lesznek, de a légitámadások ezt a területet is célba vették, ezért egy másik, keletebbre fekvő városrészbe, Sheikh Radwanba mentek. Kedd eset azonban azt az épületet is légitámadás érte, ahol meghúzták magukat, és rajta kívül mindenki meghalt.

„A veszélyből a halálba menekültünk” – mondta a Shifa kórház előtt várakozó férfi. Rajta kívül több százan gyűltek össze az épület előtt abban a reményben, hogy a bombázások megkímélik az egészügyi intézményt. Rengetegen terítenek szivacsokat vagy kartonlapokat a betonra, ahol az egyik percről a másikra hajléktalanná lett emberek talán biztonságban meghúzhatják magukat. A kórház vécéje előtt pedig végeláthatatlan hosszúságú sor kígyózik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán Viktor: Veszélyes volt az esti buli, ledobták a láncot a fiatalok
A miniszterelnök egy új videóban beszélt a Harcosok Klubja eseményéről, amelyen politikusok és influenszerek is jelen voltak.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 19.



A Harcosok Klubja második alkalommal rendezi meg nagyobb szabású találkozóját a zánkai Erzsébet-táborban. A rendezvényen jobboldali politikusok és influenszerek is részt vesznek. Szombaton több felszólaló is színpadra lépett, köztük Lázár János és Menczer Tamás. A miniszterelnök 1500 jelenlévő előtt mondott beszédet.

Orbán Viktor vasárnap egy újabb videóban jelentkezett be a helyszínről. A felvételen azt mondta:

„Most vasárnap délelőtt van, ez a polgári világban egy konszolidált időpont, úgyhogy visszafogottságot, elmélyült gondolkodást és konzultációt várok.”

A kormányfő a szombat esti buliról is beszélt. Úgy fogalmazott: „az esti buli veszélyes volt, ledobták a láncot a fiatalok.” A videóban egy rövid részlet is látható a buliról, amelyen Orbán Balázs az Edda Álmodtam egy világot magamnak című dalának mulatós változatára táncol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Átszökött a határon egy észak-koreai katona Dél-Koreába, mert ott akar letelepedni
Az első bejelentett eset azóta, hogy 2024 nyarán egy észak-koreai törzsőrmester szintén Dél-Koreába menekült.


Vasárnap egy észak-koreai katona Dél-Koreába szökött a szigorúan őrzött szárazföldi határon – írja az AP hírügynökség.

A dél-koreai hadsereg szerint

a férfi a határ középső szakaszán lépte át a vonalat, ezután őrizetbe vették. A katona jelezte, hogy Dél-Koreában akar letelepedni.

Ez az első bejelentett eset azóta, hogy 2024 augusztusában egy észak-koreai törzsőrmester a keleti szakaszon jutott át Dél-Koreába.

A demilitarizált övezet 248 kilométer hosszú és 4 kilométer széles; aknamezők, harckocsiakadályok, szögesdrótkerítések és katonai alakulatok védik. Éppen ezért ritka, hogy valaki a szárazföldi határon próbáljon átszökni. 2017-ben egy menekülő észak-koreai katonának sikerült átfutnia a határon, akkor az északi katonák körülbelül 40 lövést adtak le rá, a dél-koreaiak pedig biztonságba húzták a sebesültet.

Az 1950–53-as koreai háború óta nagyjából 34 ezer észak-koreai érkezett Dél-Koreába, többségük Kínán keresztül, mert Kína Észak-Koreával hosszú, nehezen ellenőrizhető közös határon osztozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Annyi a tűzszünetnek? Izrael újra megtámadta Gázát, terrorcselekménnyel vádolja a Hamászt
Egymásra mutogat a két fél: Izrael azt állítja, csak védekezik, de a Hamász tagadja, hogy bármilyen támadást indított volna.


Izrael ismét csapásokat hajtott végre Gáza déli részén, miután szerintük a Hamász megtámadta a csapataikat Rafahban – írja a BBC.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a múlt héten kötött tűzszüneti megállapodással összehangban "terrorista infrastruktúrát" számoltak fel a rafahi térségben, amikor a Hamász emberei tüzet nyitottak rájuk.

Ez szerintük terrorcselekmény, és a tűzszünet nyilvánvaló megsértése, amelyre határozottan válaszolnak.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra utasította védelmi és biztonsági tisztviselőit, hogy "lépjenek fel erőteljesen a Gázai övezet terrorista célpontjai ellen".

A Hamász ezzel szemben azt közölte, hogy nincs tudomása semmilyen rafahi támadásról, és továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett. Annak megszegésével Izraelt vádolják, hozzátéve, hogy csak "ürügyet keresnek a bűncselekményeik igazolására".

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában legalább nyolc ember meghalt közvetlen izraeli csapás következtében. A jelentés három sérültről és tíz előkerült holttestről számol be. A minisztérium szerint „további áldozatok vannak a romok alatt és az utcákon”. Azt is közölték, hogy mióta életbe lépett Donald Trump tűzszüneti terve, 35 ember meghalt, 146-an megsérültek, és 414 elhunyt holttestét emelték ki Gázában.

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. Izrael egy héttel ezelőtt jelezte, hogy bár csapataik új pozíciókba vonulnak vissza, de továbbra a térségben maradnak és elhárítanak minden közvetlen fenyegetést. Netanjahu azt közölte, hogy addig lesznek az izraeli erők Gázában, amíg el nem érik a Hamász leszerelését és Gáza demilitarizálását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Belügyminisztérium szerint történelmi léptékű a béremelés, a tanárok átlagbére több mint 800 ezer forint
A tárca közleménye szerint a rendszer nyertesei a diákok, mert így több figyelem jut rájuk a pedagógusok részéről.


A Belügyminisztérium szerint történelmi mértékű béremelést kaptak a pedagógusok Magyarországon. Az új rendszerben már több mint hatezer tanár keresete haladja meg az egymillió forintot.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: szeptembertől élesedett a tanárok teljesítményarányos illetményrendszere. Ez azt jelenti, hogy a bérek és a pedagógusok munkája között szorosabb lett az összefüggés, írta az MTI.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „aki többet tesz a diákokért, az most már többet is tud keresni”.

Az új bérstruktúra bevezetése óta 6008 tanár keresete haladta meg az egymillió forintot. Közülük 2189 fő nem vezető beosztásban dolgozik, 2014 igazgatói, 1805 pedig igazgatóhelyettesi posztot tölt be.

A pedagógusok október elején kapták meg az első megemelt bérüket, amely a szeptemberi teljesítményértékelésen alapult. Ez az értékelés az iskolaigazgatók döntése alapján történt.

Rétvári elmondása alapján az elmúlt négy évben megduplázódott a tanárok és óvónők fizetése.

Tavaly 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusbérek átlaga, idén januárban pedig további 21,2 százalékkal. Szeptembertől ehhez adódik a teljesítménybér is.

Az államtitkár közlése szerint idén a pedagógusok átlagbére eléri a 850 ezer forintot.

A béremelés 2026-ig folytatódik, januárban pedig a tanári fizetések olyan mértékben nőnek majd, mint a diplomás átlagbérek.

Rétvári szerint „ma már biztosabb a tanárutánpótlás is, mert a megemelt fizetés több ezer pedagógust és új fiatalt vonzott a tanári pályára”. Hozzátette: „a minőségi bérpótlék pedig a legjobbak pályán tartását segíti, ami a jövő nemzedék iskolai nevelése szempontjából kulcsfontosságú”.

Az államtitkár úgy véli, hogy a tanári munka ma már nemcsak hivatás, hanem stabil és anyagilag megbecsült életút is. Mint fogalmazott: „akik pedig szívvel-lélekkel az átlagosnál többet foglalkoznak a diákokkal, azok magasabb fizetésre számíthatnak”.

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk