Újabb megdöbbentő részletek láttak napvilágot az észak-koreai koncentrációs táborokról, több kiszabadult bentlakó is olyanokat mesélt, miszerint nekik kellett elégetniük társaik holttesteit, a hamvak pedig nagyon gyakran abba a vízbe kerültek, amelyből ittak - derült ki az Észak-Koreai Emberi Jogok Bizottságának (Committee for Human Rights in North Korea, HRNK) legújabb jelentéséből, amelyből a Daily Mail idézett.
A washingtoni székhelyű szervezetnek névtelenül nyilatkoztak azok az egykori foglyok, akiknek sikerült kijutniuk a pokoli létesítményekből. A túlélők a 12. számú Chongori táborban éltek egy ideig, amely az ország északi részében található 15 mérföldre a kínai határtól. A koncentrációs táborban - vagy ahogy Észak-Koreában mondják, reedukációs tábor -
a számítások szerint 5000 rab lehet, 60 százalékuk illegális határátkelés miatt került ide, 40 százalékuk viszont olyan dolgokért, mint dél-koreai szappanoperák megnézése vagy Biblia birtoklása.
Egyikük beszámolója szerint minden hét azzal kezdődött bizonyos raboknak, hogy hétfőn halottakat kellett égetniük. A holttesteket egy házban halmozták fel, ide hoztak minden elhunyt rabot, és a többi rabnak kellett őket elégetnie. A létesítményt állandóan a rothadás bűze lengi körül, gyakran a holttesteket már patkányok ették. Az égetésből keletkezett hamut a földműveléshez használták fel komposztként. Ezt nehezítette az eső, az átnedvesedett fától ugyanis vizesek lettek a holttestek is, az égetés így sokkal bonyolultabbá vált.
Az esőnek azért sem igazán örültek a rabok, mivel a holttestekből származó hamut nagyon gyakran belemosta a közeli folyóba, amelyből a rabok ittak, és ebben is fürödtek.
Újabb megdöbbentő részletek láttak napvilágot az észak-koreai koncentrációs táborokról, több kiszabadult bentlakó is olyanokat mesélt, miszerint nekik kellett elégetniük társaik holttesteit, a hamvak pedig nagyon gyakran abba a vízbe kerültek, amelyből ittak - derült ki az Észak-Koreai Emberi Jogok Bizottságának (Committee for Human Rights in North Korea, HRNK) legújabb jelentéséből, amelyből a Daily Mail idézett.
A washingtoni székhelyű szervezetnek névtelenül nyilatkoztak azok az egykori foglyok, akiknek sikerült kijutniuk a pokoli létesítményekből. A túlélők a 12. számú Chongori táborban éltek egy ideig, amely az ország északi részében található 15 mérföldre a kínai határtól. A koncentrációs táborban - vagy ahogy Észak-Koreában mondják, reedukációs tábor -
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.
Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.
Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.
A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.
„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.
A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.
A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.
A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.
A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NAV bekeményít: 170 ezer autós járművét vonhatják ki a forgalomból, ha nem lépnek június 30-ig
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a súlyos következményekre figyelmezteti a gépjárműadóval tartozó több mint 170 ezer autóst. Az adósok száma április óta 600 ezerről csökkent, a maradéknak június 30-ig kell lépnie.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Aki egyben fizetné ki a tartozását, azt szintén megteheti a mobilalkalmazásban bankkártyával, a kapott határozatban szereplő linken keresztül a NAV Ügyfélportálján, vagy banki átutalással.
Utóbbi esetben az összeget a NAV Belföldi gépjárműadó-bevételi számlájára (10032000-01079160) kell utalni. A közlemény rovatba az adóazonosító jelet vagy az adószámot kell beírni, nem a jármű rendszámát.
Aki elmulasztja a befizetést és a részletfizetési kérelmet sem adja be a határidőig, az komoly következményekkel számolhat.
A NAV először késedelmi pótlékot számol fel, majd végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására. Ennek végső eszköze lehet az érintett jármű forgalomból való kivonása. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások a fentieken túl egyedi fizetési könnyítést is kérhetnek, amennyiben likviditási gondjaik adódnak.
A NAV az idei gépjárműadó-határozatokat márciusban kezdte kiküldeni, a befizetés eredeti határideje április 15-e volt. Egy héttel később, április 21-én még mintegy 600 ezer autós tartozott az adóval, ez a szám csökkent mostanra 170 ezerre. Aki bizonytalan a fizetendő összegben, a NAV honlapján elérhető gépjárműadó-kalkulátorral gyorsan ellenőrizheti azt.
Több mint 170 ezer magyar autósnak ketyeg az óra: ha nem rendezik a gépjárműadót, június 30-ig még kérhetnek pótlékmentes részletfizetést, utána viszont késedelmi pótlék, végrehajtás, szélsőséges esetben pedig a jármű forgalomból kivonása is jöhet – írta a HVG a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdai közleménye nyomán.
Aki eddig nem fizetett, annak több lehetősége is van a tartozás rendezésére. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók legkésőbb június 30-ig automatikus, legfeljebb öthavi, pótlékmentes részletfizetést igényelhetnek. A kérelmet a legegyszerűbben a NAV-Mobil telefonos alkalmazásban lehet elindítani, az elbírálás pedig automatikusan, külön indoklás vizsgálata nélkül megtörténik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az Országgyűlés vágójának és Tinder-szakértőjének nevezte Takács Pétert
A kormányfő azt is mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy Takács a valaha volt legrosszabb, legpökhendibb, legkivagyibb egészségügyi államtitkár. Nemcsak a politikust, hanem a Fideszt és a KDNP-t is élesen kritizálta.
„Egyértelművé tette a Fidesz és a KDNP is, hogy nem támogatják a korrupcióellenes fellépést” – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Tisza Párt által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán.
A kormányfő értelmezése szerint az ellenzékbe került volt kormánypártok ezzel nem támogatják azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg vizsgálhassa az uniós pénzekből megvalósult beruházásokat, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, és mindezzel együtt pedig azt sem, hogy a magyar emberek, a vállalatok megkaphassák a nekik járó 6000 milliárd forintos uniós forrást. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem törődnek a hazájuk helyzetével.
Kiemelte a mostanában sokat kritizált Takács Pétert, akit a valaha volt legrosszabb, legpökhendibb, legkivagyibb egészségügyi államtitkárnak, az Országgyűlés vágójának és Tinder-szakértőjének nevezett.
Szerinte Takács „nagy számokat durrogtatott”, amikor arról beszélt, hogy mennyivel növelték meg a kórházak fenntartásával megbízott Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költségvetését, miközben valójában 30-40-50 milliárd forintos hiánnyal küzdött a szervezet. Ezért nem tudtak például klímafejlesztéseket sem megvalósítani a kórházakban.
Mint mondta, arra hívja fel az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy ilyen dolgokról beszéljenek a parlamentben is, mert ezekről érdemes.
„Számomra miniszterelnökként és egyszerű magyar emberként sem elfogadható, hogy az ellenzéki pártok nem ismerik el a korábbi felelősségüket, nem kérnek ezért elnézést, vagy nem vonják le a konzekvenciákat.
De az még kevésbé elfogadható, hogy ahelyett, hogy legalább most felelősségteljesen járnának el, legalább most odaállnának a magyar emberek és vállalatok mellé, legalább most elfogadnák, támogatnák a korrupióellenes intézkedéseket, legalább most segítenék azt, hogy hazahozzuk az általuk Brüsszelben hagyott 6000 milliárd forintot, most sem ezt teszik, hanem képzelt ellenségekkel, szellemekkel harcolnak, átverik a saját, még meglévő, de már csökkenő választóikat is” – jelentette ki.
A kormányfő azt is jelezte, hogy bár Facebook-kormányzással vádolják őket, ehhez képest a hét minden napján, éjszakába nyúlóan dolgoznak.
„Egyértelművé tette a Fidesz és a KDNP is, hogy nem támogatják a korrupcióellenes fellépést” – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón a Tisza Párt által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag kapcsán.
A kormányfő értelmezése szerint az ellenzékbe került volt kormánypártok ezzel nem támogatják azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg vizsgálhassa az uniós pénzekből megvalósult beruházásokat, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, és mindezzel együtt pedig azt sem, hogy a magyar emberek, a vállalatok megkaphassák a nekik járó 6000 milliárd forintos uniós forrást. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem törődnek a hazájuk helyzetével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”
Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.
„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”
Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.
Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.
A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
