Ruszin-Szendi Romulusz a politikai felelőst keresi az újdörögdi gránátbalesetben, új vizsgálat lesz

Megszerezte a Tisza-kormány a „titkos kormányhatározat” a Vitnyédre tervezett migránstáborról, és hamarosan nyilvánosságra is hozzák – jelentette be Magyar Péter a parlamentben kedden. Egy hivatalos dokumentum felülírhatja a Fidesz-kormány két évvel ezelőtti, következetes tagadását az ügyben.

A miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló parlamenti vita során beszélt erről, miután Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy beengedné az illegális bevándorlókat. Magyar Péter erre reagálva egyenesen az előző kormányt vádolta meg a táborépítés szándékával.

Orbán Viktor 2024-ben még azt állította: „Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg sehol se lesz migránstábor.” Ugyanakkor már akkor elismerte, hogy az Európai Unió több ezer férőhely kialakítását írta elő Magyarország számára.

Egy ilyen kormányhatározat nyilvánosságra kerülése azért bírna komoly téttel, mert konkrétumokkal – dátummal, költségkerettel, felelősökkel – támaszthatná alá a korábbi sajtóértesüléseket. A vita így a „volt-e terv vagy sem” kérdéséről áttevődhetne arra, hogy pontosan mit tartalmazott a dokumentum, és ki hagyta azt jóvá.

2024 őszén egy osztrák politikus állítása szerint a Vitnyéd melletti Csermajorban menekültek elszállásolására utaló jeleket, például szögesdrótot és fém emeletes ágyakat látott. A magyar kormány akkor ezt visszautasította, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter következetesen diáktáborként hivatkozott a beruházásra. Néhány héttel később a Magyar Hang egy belügyi előterjesztésre hivatkozva azt írta, hogy közel 5 milliárd forintból, mintegy 500 fős befogadóállomást terveztek a helyszínen.

via HVG

Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.

Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.

Bakács szerint a megbízás szinte kézenfekvő volt, miután korábban is segítette Csiszár munkáját a televízióban.

A szakdolgozat témája Elliot Aronson amerikai pszichológus munkássága volt, és Bakács állítása szerint komoly munkát fektetett bele. Éppen ezért rosszul esett neki, amikor kiderült, hogy a dolgozatot Csiszár tanára, Havas Henrik csak hármasra értékelte. „Kicsit fel is háborodtam, amikor kiderült, hogy Havas csak hármast adott a diplomamunkájára. Főleg, hogy Havas szerintem egy könyvét sem olvasta a pszichológusnak” – fogalmazott.

Bakács szerint Csiszár a szóbeli vizsgán sem jeleskedett. „De abban viszont igaza van Henriknek, hogy a szóbelin teljesen butus volt a Jenő. Például random kikéredzkedett pisilni, és egyébként is hülyeségeket beszélt” – emlékezett vissza.

Bakács Tibor azt is elárulta, hogy nem Csiszár volt az egyetlen ügyfele, bár más neveket nem akart említeni. „Egyébként sokaknak én írtam, csak a Csiszár derült ki. De nem akarom a többieket leleplezni” – mondta.

Csiszár Jenő neve az elmúlt időszakban többször is előkerült a sajtóban. Tavaly decemberben milánói főkonzulként Orbán Viktorral készített interjút egy kecskeméti DPK-rendezvényen, ami közéleti vitát váltott ki arról, hogy egy diplomata részt vehet-e pártpolitikai eseményen. A külügyi tárca szerint nem történt jogsértés.

Nem sokkal korábban Csiszár 9 év után adott először interjút, miközben Árpa Attila producer nyilvánosan bírálta kinevezését és a számára bérelt Comói-tó parti luxusvillát.

A Telex elemezte, mit árul el Szűcs Gábor frissen leadott vagyonnyilatkozata.

Azt írják: a volt megafonos képviselő neve korábban kevésbé volt ismert, pedig az elmúlt években jó pár Fideszhez köthető szervezetnél megfordult, volt elemző az Alapjogokért Központnál és a XXI. Század Intézetnél, „véleményvezér” a Megafonnál, és szerkesztő a milliárdokból megtámogatott The European Conservative brüsszeli lapnál.

A megafonos beszélőfejként végzett tevékenysége nem maradt jutalom nélkül, a Fidesz-KDNP lista 218. helyéről katapultálták be parlamenti mandátumot érő helyre.

A fizetésként kapott pontos összegeket a jelenlegi szabályok szerint sajnos nem kell beírni a politikusi vagyonnyilatkozatokba.

Hozzáteszik, hogy ennél alacsonyabb, havi bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti jövedelme volt a XXI. Század Intézetnél, a Századvég Alapítvány pedig havi bruttó 200 és 500 ezer közti fizetést biztosított neki.

Az oldal hozzáteszi, a 2021-ben jogon végzett fiatal képviselő tavaly vett egy 61 négyzetméteres lakást a XIII. kerületben, két évvel korábban pedig ajándékba kapott egy 38 négyzetméteres ingatlant.

Szűcs vagyonnyilatkozatát itt láthatjátok:

A képviselőknek a május 9-én megalakult új Országgyűlés után kellett új vagyonnyilatkozatot tenniük, a dokumentumok kedden váltak nyilvánossá.

„Ma, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről vitázunk, büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára” – jelentette ki Magyar Péter a parlamentben.

A kormányfő azzal érvelt, hogy a hivatalnak annyi köze volt a szuverenitáshoz, mint George Orwell 1984 című regényében az Igazságminisztériumnak az igazsághoz. Szerinte az intézmény „intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető”, és egyetlen, Magyarországra fenyegető veszélyt sem tudott leleplezni.

Magyar szerint a hivatal közpénzmilliárdokból magyar állampolgárokat fenyegetett, és ahelyett, hogy valódi nemzetközi befolyásolási kísérleteket vizsgált volna, „megtalálta ellenségeit a magyar szerkesztőségekben, helyi közösségekben, civil szervezetekben”.

Beszédében kitért arra is, hogy a hivatal költségvetése 6 milliárd forintra nőtt, elnöke havi 5,5 millió forintos fizetést kapott, de cserébe az ország semmit nem kapott.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Orbán-rendszer politikai fegyverré alakította a szuverenitás szót, ami szerinte nem a hatalom bunkósbotja, hanem a polgárok joga. „Ennek a korszaknak vége. Visszaadjuk a szuverenitást a hazának, és visszaadjuk a szuverenitás szó valódi jelentését” – fogalmazott.

A felszólalás másik fő témája a gyűlöletkeltő propaganda volt, amely Magyar szerint az egész országot díszletté alakította és a legnagyobb kárt a gyermekekben okozta.

A Tisza Párt ezért olyan törvényt javasol, amely kimondja, hogy a politikai reklám nem sértheti az emberi méltóságot, nem bélyegezhet meg közösségeket és nem hozhat létre gyűlöletkeltésre alkalmas társadalmi ellenségképet. A kormányfő hangsúlyozta: „a politika feladata képviselni, vitázni, érvelni, meggyőzni, de nem feladata a politikusnak, sőt, tilos számára, hogy embereket kártevőként, ellenségként vagy veszélyként mutasson be a saját hazájukban”.

Beszédét azzal zárta, hogy ha egy nemzet újra hisz önmagában, akkor olyan dolgokra is képessé válik, amelyeket korábban lehetetlennek tartott. Idézte Berzsenyi Dánielt: „lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”.