Romba dőlt épületek, sérültek a földön – megrázó képek a bejrúti robbanásról

„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.

Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.

Az államtitkár azzal magyarázta az Allee-ban történt kirohanását, hogy a Tisza Párt a kampány lezárulta után is „kampányüzemmódban” maradt, „folyamatosan hergelnek, elszámoltatást lebegtetnek be”, és ez már nemcsak a politikusokat, hanem a társadalom minden rétegét érinti. Szerinte valakinek már meg kellett mondania, hogy „eddig és ne tovább”.

A kínai gyorsbüfében állt sorban, amikor a felvételt készítő, általa a Tisza aktivistájának nevezett férfi provokálta és tolvajnak nevezte.

A családját érintő, nyolcmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről szóló vádakat koholtnak nevezte. „Se nekem, se a családomnak nincs nyolcmilliárdja, szerintem még összesen sem” – jelentette ki. Hibának tartja, hogy korábban nem beszéltek ezekről az ügyekről, de mint mondta, a párton belüli kommunikációs stratégia ezt írta elő – írta a 24.hu.

„Az volt a mondás, hogy a korrupció az ő témájuk, azt ne emeljük fel kommunikációs szempontból, ezt elfogadtam, bár nagyon dühös voltam, hogy nem védhetem meg magam” – fogalmazott.

Takács Péter államtitkársága alatt elmondása szerint ezermilliárdokban mérhető összeg érkezett az egészségügybe és történelmi léptékű orvosbéremelést hajtottak végre. Ugyanakkor a kommunikációja több alkalommal is vitát váltott ki, például amikor egy apukának küldött trágár üzenete miatt kellett bocsánatot kérnie, vagy amikor a kórházi ellátás körülményeiről szóló vitákban szólalt meg.

A Fidesz vereségének okai között említette, hogy a Tisza Párt ügyesen használta a közösségi médiát, és szerinte „iszonyatos médiafölényben” volt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy sajtótájékoztatón harminc újságíróból huszonöt nem a Fideszre szavazott.

Kommunikációs

A párt jövőjét illetően Orbán Viktor szerepét evidenciának tartja, de felvetette, hogy meg kell vizsgálni, menthető-e a Fidesz név mint brand. Úgy véli, kormányzati pártból mozgalmi párttá kell válniuk, és feltételes támogatásukról biztosította a leendő kormányt.

Meglátjuk. Ha a magyar embereknek jó döntéseket hoznak, azt mi támogatni fogjuk” – jelentette ki. Az interjúban megerősítette, hogy az elnökség felkérésére elvállalná a munkát az Országgyűlésben.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.

„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,

Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.

Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.

Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.

Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.

Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.

„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.

A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.

A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.

Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.

Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.

A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.

Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy a tárca a kormányzati stratégia központja lesz.

A bejelentés egybeesik a kormányalakítás felgyorsulásával. Pénteken derült ki az is, hogy Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter, a Bódis szakmai profiljához legközelebb álló szociális és családügyi tárcát pedig Kátai-Németh Vilmos vezeti majd. Ezzel egyidejüleg Vitézy Dávid lett a közlekedési és beruházási miniszter.

Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként a magyar roma integráció egyik legismertebb képviselője. Csapatával Ózdon épített ki egy rendszert a mélyszegénységben élők felzárkóztatására.

A kormánypárti sajtó Bódis Krisztát rendszeresen támadta, elsősorban a Csipke Józsika című, 2006-ban az Élet és Irodalomban megjelent prózája miatt, egy 2003-as, LMBTQ témájú mesekönyve miatt.

Több egyetemen is tanított, 2024-ben lett a Tisza Párt társadalompolitikai szakértője. A választások előtt vette fel hivatalosan is a Bódis Kriszta nevet, és áprilisban a VIII. kerület központú választókerületben legyőzte a fideszes Ferencz Orsolyát, így egyéni országgyűlési képviselő lett.

A mostani feladatköre látszólag egybecseng azzal a szemlélettel, amit egy korábbi nyilatkozatában maga is megfogalmazott.

Az Egyesült Államok belefáradt abba, hogy egyedül biztosítsa a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban, és elvárja, hogy európai szövetségesei is vegyék ki a részüket a harcból – ez derült ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatójából.

A Pentagonban tartott eseményen Hegseth kemény üzenetet küldött Európának, mondván, az ingyenélésnek vége.

Hegseth hozzátette, értékelnék, ha Európa a „buta kis konferenciák” helyett komoly segítséget nyújtana. A miniszter szerint a Hormuzi-szorosban felállított amerikai blokád sikeres, és Iránnak most lehetősége van egy jó üzletet kötni – írja az Associated Press. Bár Donald Trump elnök határozatlan időre meghosszabbította az Iránnal kötött tűzszünetet, az iráni kikötők blokádját továbbra is fenntartja.

Washington egyértelművé tette, hogy a haditengerészet minden olyan iráni hajót ki fog lőni, amely aknákat próbál elhelyezni a vízben, összhangban Donald Trump elnök korábbi, nagy port kavart parancsával. A miniszter szerint Amerika olyan szövetségeseket érdemel, akik megértik, hogy „a szövetség nem egyirányú, hanem kétirányú utca”.

Irán elfogadhatatlannak tartja a blokádot, és a tűzszünet megsértésének tekinti, ezért jelezte, hogy nem vesz részt a tervezett iszlámábádi tárgyalásokon. Teherán álláspontja szerint a tárgyalások előfeltétele a blokád feloldása. Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter diplomáciai körútra indult, amelynek során Maszkatot, Moszkvát és Iszlámábádot is érinti.

A helyzetet bonyolítja, hogy a feszültség azután éleződött ki, hogy az Egyesült Államok felmondta az iráni atomalkut, és Izraellel közösen légicsapásokat indított Irán ellen, ami előtt a hajózás zavartalan volt a Hormuzi-szorosban. Hegseth szavai egybecsengenek Donald Trump korábbi kijelentéseivel, aki szintén felháborodott azon, hogy a szövetségesek nem segítenek a szoros újranyitásában.