HÍREK
A Rovatból

Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét

Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.


Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.

A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni

konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.

A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.

Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.

A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.

A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.

A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.

A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.

A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.

A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.

Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.

Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fideszes villámakció: nem lesz obstrukció, pár órára korlátozták a nagytakarítási törvény parlamenti vitáját
A kormánypárt percek alatt átírta a napirendet, hogy időkeretbe szorítsa a vitát. Az ellenzék szerint így akarják elhallgattatni a kritikus hangokat a vitatott törvényről.


Kedden délután tartják a vitát a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról, miután a Fidesz kezdeményezésére hétfőn napirendet módosítottak az Országgyűlésben.

A kormánypárt azt kérte a házbizottságtól, hogy a keddi plenáris ülésen csak négyórás időkeretben tárgyalják a javaslatot.

Az átláthatósági törvény segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt 8 igen és 3 nem szavazattal vette tárgysorozatba a javaslatot, így az a plenáris ülés elé kerülhetett.

A Fidesz a napirend módosításával azt akarta elérni, hogy ne legyen éjszakába nyúló vita Halász János javaslatáról. Így próbálják elkerülni, hogy hasonlóan hosszú obstrukcióval szembesüljenek, mint 2022-ben a szociális törvény megszavazása előtt, amikor az ellenzéki képviselők több mint 22 órán át tartották fenn a vitát.

Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek frakcióvezetője arról írt a Facebook-oldalán, hogy Kocsis Máté kezdeményezésére Kövér László hétfőn 12:32-kor összehívta a házbizottság ülését 12:40-re, hogy a frakciókkal közösen módosítsák a 13 órakor kezdődő ülés napirendjét.

A Telex információi szerint a házbizottság hétfői ülésén az is eldőlt, hogy a DK kezdeményezésére mégis uniós napirendi pont lesz az ellehetetlenítési törvény, így EP-képviselők – például Dobrev Klára vagy Magyar Péter – is felszólalhatnak a keddi vitán.

Mostanra az is biztossá vált, hogy a Fidesz nem akarja kivételes eljárásban, már a héten átnyomni a törvényjavaslatot a parlamenten. Az előzetes napirendi tervezet szerint a javaslat általános vitáját kedd este tartják, a szavazásra pedig a június 10-i hét elején kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szétszedte az ellenzék az átláthatósági törvényt az Igazságügyi Bizottságban - a fideszeseket ez hidegen hagyta
A Fidesz képviselői megszavazták az átláthatósági törvényt. Az ellenzék szerint a cél a civilek és a kritikus hangok elhallgattatása.


Halász János, az átláthatósági törvényt beterjesztő fideszes képviselő egy Nemzeti Sporttal a hóna alatt érkezett meg az Igazságügyi Bizottság hétfői ülésére. Leült az asztalfőre, majd olvasni kezdte Orbán Viktor kedvenc újságát, és csak az ülés megnyitása után szánta rá magát, hogy papírból felolvassa a sokak által csak nagytakarítási törvénynek nevezett javaslata indoklását.

A kormánypárti honatya szerint az elmúlt években több olyan eset történt, amely súlyosan sértette Magyarország szuverenitását.

Hozzátette: az év elején kipattant USAID-ügy „teljes egészében leleplezte”, hogy külföldi pénzekből működtetnek Magyarországon nyomásgyakorló szervezeteket. Úgy fogalmazott, a törvény jogi garanciákat tartalmaz a közélet átláthatósága érdekében, minden olyan esetre, amikor veszély fenyegeti a nemzeti szuverenitást. A felolvasás egy percig, ha tartott, utána félmosollyal hallgatta az ellenzéki hozzászólásokat.

A Demokratikus Koalíció képviselője, Sebián-Petrovszki László szerint a Fidesz azonosítja magát a nemzettel, ezért aki a kormánypártot bírálja, azt úgy kezelik, mintha a magyar nemzet ellen cselekedne. Úgy fogalmazott, az a legnagyobb probléma, hogy a kormány állami eszközökkel lép fel az ország állampolgáraival szemben, ha azok nem értenek egyet vele.

Szabó Szabolcs, a Párbeszéd politikusa úgy látja, a törvény jogi szempontból abszurd, és teljhatalmat ad a Szuverenitásvédelmi Hatóságnak. Úgy véli, ha a Parlament elfogadja, idővel a bíróság fogja megsemmisíteni, bár ezt szerinte az Alkotmánybíróságnak kellene megtennie. Megjegyezte, a legújabb alkotmánybíró-jelöltek – Hende Csaba és Polt Péter – fényében nem lenne meglepő, ha ez nem történne meg.

A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte: „Ha van egy civil szervezet, hogy egy homoszexuális tinédzser egy faluban hozzájusson lelki segítséghez, akkor az a magyar szuverenitást sérti? Önök miért félnek ennyire ettől?” Azt mondta, akik túlélték az elmúlt 15 évet, azokat most még utoljára megpróbálják földbe döngölni.

A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence arról beszélt, hogy szerinte a törvény kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Úgy fogalmazott: „csak pislogunk, amikor Orbán egy magyarellenes jelöltet támogat, majd Halász János benyújt egy javaslatot, amikor kettős állampolgárok külföldinek számítanak”.

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy fogalmazott: „Biztos Halász SZDSZ-es múltja miatt bünteti a párt, hogy neki kellett benyújtani a javaslatot.” Szerinte ez a törvény a Huxit első írásos dokumentuma, és világos, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni az országot az EU-ból. Úgy látja, a törvény célja az, hogy ellehetetlenítse a civilek és a szabad sajtó működését, amelyek belföldi mikroadományokból tartják fenn magukat. Azt mondta: „Miért nem írnak egy olyan törvényt, hogy akit Magyar Péternek hívnak, annak nem szabad indulni a választásokon?”

Halász János rövid reagálásában azt mondta, nem a törvény zagyva, hanem az ellenzék érvrendszere.

Szerinte ugyanazokat a paneleket mondják, amiket évek óta Oroszországgal kapcsolatban hangoztatnak. Érdemi nyilatkozatot a sajtó felé sem tett.

A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal tárgysorozatba vette az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot, vagyis az hivatalosan a Parlament napirendjére kerül, így megkezdődhet róla az érdemi vita az Országgyűlésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Markó Béla: Orbán hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képvisel, amely rossz a határon túli magyaroknak
Az RMDSZ korábbi elnöke úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”


Markó Béla szerint Orbán Viktor kiállása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt a szélsőjobboldali jelölt mellett nem azt az eredményt hozta, amit a magyar miniszterelnök szeretett volna. A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy sokan attól tartottak, Orbán Viktor tihanyi beszéde miatt a romániai magyarok George Simionra szavaznak majd, de épp az ellenkezője történt.

Markó úgy látja, hogy Orbán megszólalása miatt többen is elmentek szavazni, csak épp nem arra a jelöltre, akit ő támogatott. A Székelyföldi és más erdélyi magyar szavazók végül Nicușor Dan mellé álltak.

Az RMDSZ volt elnöke szerint a második forduló megmutatta, hogy az erdélyi magyarokban megvan a józanság, és „kulcspillanatokban szolidárisak tudnak lenni, össze tudnak fogni, és egységesen tudnak föllépni, és a saját érdekeikre figyelnek, nem arra, hogy mit mond Orbán Viktor”.

Markó beszélt arról is, hogy bár az első forduló után jelentős, körülbelül 20 százalékpontos különbség volt a két jelölt között, amit nagyon nehéz volt ledolgozni, végül mégis Nicușor Dan nyert.

A végeredményt Markó Orbán vereségének tartja. Úgy fogalmazott: „Orbán rosszul mérte be a romániai helyzetet, és rosszul mérte be az erdélyi magyarok közérzetét.”

Hozzátette: „Több mint hiba, hogy ő nemcsak most, hanem már hosszú ideje egy olyan Európa-képet, és egy olyan állameszmét képviselt, amely rossz a határon túli magyaroknak, és nagyon rossz az erdélyi magyaroknak.

És most kiderült az, hogy ezt nemcsak néhány politológus gondolja, vagy nemcsak néhány politikai vezető látja így, hanem maguk az erdélyi magyarok is nagyon jól érzékelik, hogy mit jelent egy olyan nacionalista állameszme, amelyet sajnos a magyar kormánypolitika is támogat.”

Markó felidézte, hogy az erdélyi magyarok emlékeznek a román–magyar konfliktusokra, különösen a marosvásárhelyiek márciusára. Úgy fogalmazott: „éppen ezért nem értem, hogy miért kell Magyarországról megmondani nekünk, és miért kell Orbán Viktornak megmondani, hogy mi mit akarjunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor gratulált Románia új, liberális elnökének, Nicușor Dannak
„Várom, hogy együtt dolgozhassunk Magyarország és Románia együttműködésének megerősítésén népeink javára” - írta Orbán.


Az X-en gratulált Orbán Viktor a román elnökválasztás győztesének, Nicușor Dannak, aki az elnökválasztás második fordulójában legyőzte a szélsőjobbos George Simiont.

„Szeretnék gratulálni @NicusorDanRO úrnak a romániai elnökválasztáson elért győzelméhez. Várom, hogy együtt dolgozhassunk Magyarország és Románia együttműködésének megerősítésén népeink javára”

- írta Orbán.

Az együttműködés egy kicsit nehezebb lesz, miután Orbán Viktor május 9-i, tihanyi beszédében teljes egyetértéséről biztosította Dan ellenfelét, a nyíltan magyargyűlölő, putyinista volt futballhuligánt, George Simiont.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap Kolozsváron a Válasz Online-nak nyilatkozott, többek között a beszédről is.

Miután a magyar miniszterelnök a rendezvényen nyíltan kiállt Simion mellett, Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Simion

„Úzvölgyében nagyapáink sírjain táncolt, és nem felejtjük el, hogy perek százaival támadja anyanyelvünket, zászlóinkat, szimbólumainkat”.

A beszéd után Orbán Viktor telefonon hívta fel az RMDSZ elnökét. Kelemen Hunor elmondta: „Egyszerűen azt mondtam el, miért az az érdeke az erdélyi magyar közösségnek, hogy Nicusor Dan nyerjen, és miért nem lehet megbízni Simionban”.

A politikus hozzátette:

„Sokféleképp tekinthetünk arra a beszédre, de zavart okozott. Ez érződött mindenfelé”.

Kiemelte, hogy ezt a zavart azonnal tisztázni kellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: