HÍREK
A Rovatból

Rohamrendőrök foglalták vissza a Columbia egyetem épületét a tüntetőktől, több tucatnyi embert őrizetbe vettek

A rohamsisakos rendőrök az ablakokon keresztül jutottak be a főépületbe, ahonnan „három órán belül eltávolították a tüntetőket”. A New York-i polgármester és a rektor szerint a tüntetők között külső agitátorok is vannak.


A rohamrendőrség egységei benyomultak New Yorkban a Columbia Egyetem palesztinpárti tüntetők által elfoglalt főépületébe helyi idő szerint kedd éjjel, hatósági források szerint több tucatnyi embert őrizetbe vettek.

A rohamsisakos rendőrök az ablakokon keresztül jutottak be az épületbe, ahonnan a tájékoztatás szerint "három órán belül eltávolították a tüntetőket".

Minouche Shafik, az egyetem rektora közzétett egy levelet, melyben arra kérte a rendőrséget, maradjon a kampuszon a diplomaosztó ünnepségig, biztosítani, hogy az eseményig további rendzavarás ne történjen.

Emellett sajnálatát fejezte ki, hogy a rendőrség segítségéhez kellett folyamodnia, ám leszögezte, osztja Eric Adams, New York-i polgármester véleményét, aki nem sokkal korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntetők között külső agitátorok is vannak.

A rendőrség beavatkozása csak az egyetem vezetésének engedélyével volt lehetséges, az intézmény ugyanis magánterületnek számít.

A rendőrség keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a hatóság előtt jól ismert rendzavarók tartózkodnak a Columbia Egyetem épületét elfoglaló csoport tagjai között.

A hatóság egységei, a helyszíni közvetítés szerint több száz rendőr, helyi idő szerint kedden az esti órákban taktikai felszerelésben közelítette meg az elfoglalt épületet, valamint lezárták a környező utcákat.

Az Egyesült Államok szerte az egyetemi tiltakozásokat szervező Diákok az Igazságért Palesztinában elnevezésű szervezet országos központja már a rendőrségi erősítés megjelenése nyomán a közösségi médiában üzenetet tett közzé, amelyben minden támogatóját a Columbia Egyetemhez hívta.

Az egyetem környékén a késő esti órákban több száz fős tömeg tüntetett, részben a palesztinok pártján, részben Izrael, valamint a rendőrség ellen.

A Columbia Egyetem főépülete, a Hamilton Hall kapuját betörve foglalták el tüntetők kedden hajnalban az épületet, ahol elbarikádozták magukat. Az erőszakos foglalásra azt követően került sor, hogy megakadtak a tárgyalások az egyetem vezetése és a tiltakozók képviselői között, és az egyetem vezetése ultimátumban követelte az intézmény területén létrehozott sátortábor felszámolását. Az ultimátum lejárta után a biztonsági személyzet és a rendőrség nem lépett közbe, ugyanakkor a tiltakozásban részt vevő diákokat elkezdték értesíteni hallgatói jogviszonyuk felfüggesztéséről.

Kedd estére feszültté vált a helyzet egy másik New York-i felsőoktatási intézmény, a City College of New York előtt az Izrael-ellenes tüntetők és a rendőrség között.

A Texasi Egyetem, amelynek austini területén letartóztatások történtek hétfőn, kedden azt közölte, hogy az őrizetbe vett 79 tiltakozó közül 34 diák, 45-en nem tartoznak az intézményhez.

A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen egy oktató is volt a hétfőn őrizetbe vettek között, egy professzor, aki kedden közölte, hogy elutasítja az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, és éhségsztrájkot kezd minden vád ejtését követelve. Az intézményben egy csoport elfoglalt egy épületet, amelyet "Intifáda-épületnek" neveztek el, és elbarikádozták magukat. A hatóság beavatkozása során 25 embert vettek őrizetbe.

A Fehér Ház kedden közleményben ítélte el a Columbia Egyetem épületének elfoglalását, valamint az általuk használt "Intifáda" kifejezést, amely a palesztinok Izrael elleni felkelését jelenti. Andrew Bates helyettes elnöki szóvivő közleménye szerint

Joe Biden elítéli az Intifáda kifejezés használatát, valamint az előző napokban a tüntetéseken elhangzott további "tragikus és veszélyes gyűlöletbeszédet"; tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást, de ennek békésnek és törvényesnek kell lennie.

A Columbia Egyetemnél kialakult tiltakozásokra Donald Trump New Yorkban reagált bírósági tárgyalása előtt tett rövid nyilatkozatában kedden, még az őrizetbe vételek előtt. A republikánus elnökjelölt kedden Joe Bident és politikáját tette felelőssé az amerikai egyetemeken kialakult helyzetért és tüntetésekért.

A tüntetések elmúlt két hetében az őrizetbe vettek száma már meghaladta az ezret az Egyesült Államokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy Feró Lázár Jánosról: Amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám
Lázár János Rétvári Bence képviselővel tartott lakossági fórumot Vácon. Az eseményen a miniszter kitért a 13. havi nyugdíjra és a korábbi, cigányokról szóló kijelentéseire is.


„Mert amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám”

– mondta Nagy Feró, miután tiszteletbeli rockerré avatta Lázár János építési és közlekedési minisztert. A zenész a váci Lázárinfón tette fel az első kérdést, miután méltatta a minisztert.

Lázár János február 5-én tartott lakossági fórumot Vácon, Rétvári Bence KDNP-s képviselővel közösen – írta a 24.hu. Nagy Feró a felszólalásában arra is panaszkodott, hogy ma már mindenki tud énekelni, majd azt tudakolta, mi a terv arra az esetre, ha az ukránok beavatkoznának a magyar választásokba.

Az eseményen

egy kérdező véletlenül miniszterelnök úrnak szólította Lázárt, aki félmosollyal hallgatta a közönség nevetését és tapsát.

„Meg se merek szólalni, még baj lesz belőle” – reagált a miniszter. Az eset később megismétlődött, de arra Lázár már nem reagált.

A fórumon az első kérdések szinte kizárólag a kormánypárti narratívába illeszkedtek. Olyan kérdések hangzottak el, hogy miért akar Ukrajna még több pénzt, a Tisza Párt valóban ki akarja-e vezetni a 13. havi nyugdíjat, és mit tud Magyar Péter, amivel egyből visszaszerezné az uniós forrásokat. Lázár szerint Magyarország jelenleg egy M2-es autópálya árát fizeti be az uniós költségvetésbe, a befizetést pedig emelni fogják, a támogatásokat csökkentik, a váciaktól beszedett eurókat pedig Ukrajnába küldik. A 13. havi nyugdíj kapcsán elárulta, hogy Magyarországon ma egyetlen ember van, aki ötmillió forint feletti nyugdíjat kap. Az uniós forrásokról azt mondta, azokat Orbán Viktor is haza fogja tudni hozni, ha elegen szavaznak rá.

A miniszter kitért a korábbi, cigányokról szóló mondataira is. Elmondta, sokan tanácsolták neki, hogy ne tartson Lázárinfókat, de ő őszintén, a jobbítás szándékával beszél. A „tartalék” szó körüli vitáról azt mondta, ő a szót úgy értette, hogy több százezer, a szegény rétegekből kikerülő magyar munkába állítását szeretné.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a Fidesz kampányáról: Ugyanazt teszik, amit a legutóbbi elcsalt romániai elnökválasztás során orosz segítséggel csinált a végül kizárt román jelölt
A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárt a jelöltjeiket lejárató, személyiségi jogokat sértő tartalmakkal támad. Arra kéri a híveit, hogy jelentsék a hazug posztokat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 06.



Magyar Péter a Facebookon arról írt, hogy állítása szerint a Fidesz az utóbbi napokban az eddigieknél is jobban felerősítette a TikTokon folytatott dezinformációs kampányát. A Tisza Párt elnöke szerint „ugyanazt teszik, amit a legutóbbi elcsalt romániai elnökválasztás során orosz segítséggel csinált a végül kizárt román jelölt:

központilag irányítottan, milliárdokba kerülő, mesterséges intelligenciával gyártott videók ezreivel árasztják el a fiatalok által különösen kedvelt felületet.”

Magyar Péter azt állítja, hogy „a Fidesz által alkalmazott nyílt választási csalás totális hazugságokon, a TISZA jelöltjeinek lejáratásán, személyiségi jogokat durván sértő, dehumanizáló tartalmakon nyugszik.” Majd úgy folytatta:

„elképesztő mélyre süllyedt a hatalma elvesztésétől jogosan rettegő kormány.”

Posztja végén arra kéri „minden jóérzésű honfitársát”, hogy az eddigieknél is jobban aktivizálják magukat az összes közösségi felületen, hogy közösen ellensúlyozni tudják a „Fidesz hazugságcunamiját”. Azt is kérte, hogy minden felületen jelentsék a hazug, rágalmazó, hamis tartalmakat.

Az elmúlt hónapokban több független magyar médium is dokumentálta, hogy kormánypárthoz köthető szereplők terjesztenek mesterséges intelligenciával generált, Magyar Pétert lejárató videókat. A romániai párhuzam kapcsán fontos, hogy a 2024-es elnökválasztás első fordulójának eredményét a román Alkotmánybíróság megsemmisítette a TikTokon zajló, összehangolt manipulációk és az orosz befolyásgyanú miatt.

A szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu látványos, főként TikTok-vezérelt előretörése és későbbi kizárása után a platform több tízezer gyanús fiókot távolított el.

Egy novemberi Publicus-kutatás szerint a magyar választók nagy többsége az MI-vel hamisított kampányvideókat választási csalásnak tartja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János: Nekem ehhez mind jogom van, van-e más kérdés?
Kifütyülték a sajtó munkatársait Lázár János fórumán. A váci Lázárinfón az újságírók azzal próbálták szembesíteni a minisztert, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, miszerint az ellene tiltakozó romákról közzétett személyes adatok egy igazoltatásból származnának.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 06.



A váci Lázárinfó utolsó perceiben a sajtó munkatársai tehettek fel kérdéseket a miniszternek, de amikor kényes téma került szóba, a megjelent közönség hangosan fejezte ki nemtetszését, kifütyülték az újságírókat, valaki pedig azt kiabálta be az RTL riporterének: "Te hülye vagy".

Az újságírók szembesíteni próbálták Lázár Jánost azzal, hogy a rendőrség cáfolta a magyarázatát, ami szerint igazoltatták a Gyöngyösön ellene tiltakozó romákat, és innen derültek ki a bűnügyi adataik.

Lázár János kezdetben kitért a válasz elől, és azt ismételgette, Gulyás Gergely már mindent elmondott a Kormányinfón, ennél többet ő sem tud mondani. Végül a sokadik kérdésre belement a részletekbe.

„Volt rendőri intézkedés, ezt elmondta Gulyás miniszter úr, hiszen beazonosították őket. Ha egy védett személy, mint egy miniszter, kormánytag, állami vezető, egy kiemelt közszereplő lakossági fórumot tart, akkor a hatályos törvények szerint védelemre jogosult. És ahhoz is jogom van, hogy megkérdezzem a miniszter urat, mint ahogy meg is tettem, hogy szerinte mi történt a lakossági fórumon. Nekem ehhez mind jogom van, így szólnak a hatályos törvények. Mint ahogy furcsa volna, hogyha valakit megvernek, az nem tudhatja meg, hogy ki verte meg. Van-e más?”

Ugyanakkor arról is beszélt, az RTL állította, hogy igazoltatások történtek, így a rendőrség szerinte az RTL-t cáfolta. Ehhez Lázár annak ellenére is ragaszkodott, hogy valójában az RTL csak idézte az általa elmondottakat.

Lázár János a Telex kérdéseire is azonnal visszatámadt.

„Miért fontos a Telexnek a bűnözők joga ennyire? Miért nem ezek mellé az emberek mellé állnak önök? ”

Ugyanezzel vádolta az RTL-t is, amikor a híradó riportere a kikerült bűnügyi adatokról kérdezte.

„Nem érdekel bűnözők személyiségi joga. Sajnálom, hogy az RTL a bűnözők oldalára áll a tisztes polgárokkal szemben” - fogalmazott.

Később ugyanakkor Lázár János finomított az álláspontján.

„Én azt mondtam, hogy azok a bűnözők, akik a fórumomat megzavarták és fenyegették a választópolgárokat, azok nem érdemelnek ilyen típusú védelmet. Ez az én álláspontom.”

Amikor az RTL arról kérdezte, mit gondol azokról, akik azt állítják, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és az erkölcsi bizonyítványukat is közzétették, a miniszter azt válaszolta, „nincs ilyen”. Hogy ezt honnan tudhatja, arra a kérdésre úgy reagált: „Nem jelentkezett nálam.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A bíróság után az ügyvédi kamara is szót emelt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendelet miatt
A Fővárosi Törvényszék nem állítja le a főváros szolidaritási hozzájárulás miatti perét. A bíróság alkotmányossági normakontrollt kezdeményez, és március 16-ra új tárgyalási napot tűzött ki.


A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.

A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”

írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”

A rendelet kihirdetése után több bíróság is jelezte, hogy nem állítja le a folyamatban lévő eljárásokat.

Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.

Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:

„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak.

E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány ezzel kimondta, hogy bármilyen bírósági ügyet rendelettel eldönthet a saját javára.

A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: