HÍREK
A Rovatból

Rogán Antal Tarr Zoltán szavairól: Aki így áll hozzá a hatalomhoz, arra hatalmat rábízni semmilyen körülmények között nem szabad

„Mi tényekről, eredményekről és valós veszélyekről beszélünk, ők meg egész egyszerűen azt csinálják, amit Gyurcsány csinált 2006-ban” - fogalmazott a kötcsei pikniken a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 08.



Rogán Antal a kötcsei pikniken, a Patrióta kihelyezett stúdiójának élő közvetítésében ült le beszélgetni a műsorvezetőkkel, és többek között a TISZA Párt kampányáról és Tarr Zoltán alelnök adótervekkel kapcsolatos azon nyilatkozatáról is megosztotta a véleményét, amelyet a kormánypárti sajtó komoly elszólásnak tart.

A miniszterelnök kabinetfőnöke egy gyorsinterjúra is megállt a stúdióbeszélgetés előtt. Ebben arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb különbség a Fidesz és a TISZA hozzáállása között a kampányhoz, azt mondta, „mi tényekről, eredményekről és valós veszélyekről beszélünk, ők meg egész egyszerűen azt csinálják, amit Gyurcsány csinált 2006-ban”.

„Mondanak valamit, a valóságot meg megpróbálják eltitkolni, aztán persze lebuknak, és aztán a valósággal jobb, ha időben szembesítjük az embereket.”

A riporter kérdésére azt mondta, pusztán tények közvetítésével nem lehet választást nyerni, de küzdeni kell, és „be kell mutatni, hogy az ellenfél mire jelent veszélyt valójában.

És meggyőződésem, hogy akik a Brüsszel által diktált politikát akarják megvalósítani, azok valójában minden magyar emberre veszélyt jelentenek.”

Rogán később kezdődött stúdióbeszélgetése az orosz-ukrán háború előzményeinek és az Európai Unió béketeremtéssel kapcsolatos súlytalanságának, illetve a magyar kormány álláspontja szerint rossz migrációs politikájának elemzésével kezdődött, majd áttértek a TISZA Párt - állításuk szerint - kiszivárgott adóterveire.

A tiszás Tarr Zoltánnak és Dálnoki Áronnak tulajdonított információk alapján a kormánypárti sajtó arra jutott, hogy Brüsszelből megüzent elvárás szerint jelentős adóemelés jönne, ha 2026-ban a TISZA nyeri a választást. A névtelen és nem hivatalos jegyzetre hivatkozva bemutatott, következetesen „TISZA-adónak” nevezett terv létezését az ellenzéki párt többször is cáfolta, és nyilvánosságra hozta az adózással kapcsolatos terveit.

A miniszterelnök kabinetfőnöke először Tarr és Dálnoki TISZA Párt-rendezvényen elhangzott szavaira reagálva azt mondta, „ezek a mondatok azt mutatják, hogy aki hatalomra készül és így áll hozzá a hatalomhoz, na, arra hatalmat rábízni semmilyen körülmények között nem szabad, mert azt nem érdekli a magyar emberek döntése”.

„Az a mondat, hogy 'előbb választást kell nyerni, és utána mindent lehet', és addig nem szabad elmondani mit akarunk, 'mert megbukunk', az, hogy is mondjam, egyértelműen ugyanaz, amit 2006-ban Gyurcsány Ferenc képviselt, és a következményeit meg láttuk.”

Rogán ezután mégis azt mondta, „nem érdemes a kettőt összehasonlítani, mert az egyik a múltban volt, a másik meg most van”. A hatalomhoz való hozzáállás szempontjából viszont szerinte ugyanaz, és hatalomra kerülésük esetén a szavazóik „azt kapják jutalmul, amit mások büntetésül: egy durva, magas adórendszert”. A kabinetfőnök úgy véli, az állítólagos TISZA-adót brüsszeli ideológia mentén vezetné be az ellenzéki párt.

„A baloldal mindig úgy gondolkodott az adórendszerről, hogy annak igazságosnak kell lenni. És mi az igazságos adórendszer? Hogy aki nem csinál semmit, annak is adunk, és attól vesszük el, aki meg sokat dolgozik. Ez ilyen egyszerű, ez volt az adórendszer lényege sokáig Magyarországon is.”

A politikus azt gondolja, hogy a 2010 után adótörvények lehetővé tették a többet dolgozó emberek jutalmazását, ahelyett, hogy „aki sokat dolgozik, attól sokkal többet vesznek el és aztán odaadják annak, aki egyébként nem dolgozik. Ez a legrosszabb dolog, amit csinálni lehet.”

„Mindenki, aki azt a típusú adórendszert képviseli, amit többsávos, progresszív adózásnak hívnak, az valójában ezt a gondolatot képviseli, és ezért akarnak magas adókat: jelentős részben ideológiai okokból. A másik pedig még egyszerűbb: hát Brüsszelben vannak elvárások.”

Utóbbiak közé a kabinetfőnök oda sorolta a multik és a bankok adójának kivezetését, amiket valahonnan vissza kell pótolni, és ennek a tetejében „még Ukrajnába is kell pénzt vinni”.

Rogán Antal az interjúban kifejtette: a 2026-os kampány legnagyobb kihívása az, hogy az információk hogyan jutnak el az emberekhez, és ez „gyökeresen megváltozott” az utóbbi években.

A kabinetfőnök nagyon nagy szerepet tulajdonít a közvetlen, direkt üzeneteknek és a közösségi médiának, ami „képes közvetíteni korlátlan mennyiségben, nem csak álhíreket, hanem természetesen gyűlöletet is, és a gyűlöletet mindig könnyű a kormányon lévő pártok felé irányítani, és ebben az ellenfeleink profik. Ennek ellen kell állni.”

A politikus szerint sok múlik az interneten, de a Fidesznek nagy előnye, hogy ott vannak az emberek között, csak ezt a szavazók tudomására is kellene hozni. Megemlítette, hogy januártól már úgy kell a béreket kipostázni vagy kiutalni, hogy a rezsicsökkentett számlák mintájára „látszódjon világosan, hogy mennyi az adózott nettó bér, és ehhez képest mennyi külön az adókedvezmény összege”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk