SZEMPONT

Menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a diákokat a gyógypedagógus

A feladatokat sem szóban mondja el a gyerekeknek: QR-kódban nyújtja át, nekik pedig meg kell fejteniük.

Fődi Kitti írása az Abcúgon, Fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2018. május 29.

A várpalotai SNI-s tanulók az ajtóban toporogva várják, hogy kezdődjön a fejlesztőóra. Nem véletlen, ugyanis Aknai Dóra Orsolya nem akármilyen utazó gyógypedagógus: menő robotokkal, programozással és telefonos applikációkkal fejleszti a tanulási nehézséggel küzdő diákokat. A gyógypedagógus szerint mintegy a 150 000 magyar pedagógusból, jó ha 10 százalékuk használ digitális eszközöket az órákon.

Becsöngettek, elkezdődik a fejlesztő óra az egyik várpalotai általános iskolában, a tanárnő pedig a gyerekek kezébe nyomja a saját tabletjeit és telefonját. Az első feladat versenyre megy, ki tud több céltáblára rákattintani, és ezzel több pontot szerezni mielőtt lejár az idő. Szimpla játéknak tűnik, a buszon, vonaton rengetegszer lehet látni ilyen applikációval játszó gyerekeket, pedig ez nem egy bugyuta játék, hanem akár az egyik legjobb fejlesztési módja lehet a figyelemzavaros gyerekeknek.

Beni, Filip és Dorka mindhárman hatodik osztályos tanulók, mindannyian diszkalkuliával, diszlexiával küzdenek. A mostani óra sztárja egy robot méhecske, aminek egy nagy kockás viaszterítő szolgált pályaként.

A feladat sem egyszerűen szóban hangzik el a tanárnő szájából, kinyomtatott QR kódokat rak a gyerekek elé, melyekből a gyerekek választanak és akiknek ezeket le kell olvasniuk telefonnal, hogy megtudják mi a feladatuk.

A terítő kockáira a tanárnő különböző időpontok képeit tesz ki, van amelyiken egy óra számlapja mutatja az időt, van digitális és betűvel írt papír is.

Dorka feladata, hogy megtalálja a legkorábbi és a legkésőbbi időpontot a pályán, de nem akárhogy. A segítségére egy robot méhecske van, aminek a hátán irányt jelölő gombokat lehet találni, ezekkel lehet előre beprogramozni, hogy a pályán hány lépést haladjon a méhecske a kijelölt célig. Dorkának fejben kell kitalálnia, hogy milyen útvonalon juthat el a méhecske a megadott órára, hol-mikor kell majd fordulnia, tolatnia. A diákokat ez az egyszerűnek tűnő feladat logikus, algoritmikus gondolkodásra sarkallja, fejleszti a térlátásukat és a figyelmüket.

Aknai Dóra Orsolya IKT-s pedagógus, vagyis digitális pedagógia segítségével fejleszti az SNI-s gyerekeket. Huszonhat, oktatáshoz használt applikáció van a telefonján, tabletjein, van három robot méhecskéje, két cyber robotja és kettő humanoid robotja. Ezeken kívül van még tíz BBC micro:bitje, amiket a gyártó cégtől kapott, hogy programozni tanítsa vele a gyerkeket. A digitális eszközökkel felmálházva járja azt a három várpalotai iskolát, ahol SNI-s gyerekeket fejleszt. A gyerekek imádják ezeket az órákat, a játékos digitális eszközökkel használata közben sokszor észre sem veszik, hogy éppen keményen dolgoznak.

„IKT-val igazán 2010 óta foglalkozom, de megfertőződni már ’83-ban sikerült. Édesapám akkor vette meg az első Commodore 64-es számítógépet. Matematika szakos tanár volt, és amikor varázsolt a gépen, akkor én ott ültem mellette és már éreztem, hogy ezzel akarok foglalkozni” – emlékszik vissza a tanárnő, aki eleinte még óvodapedagógusként kezdte a pályáját.

Aknai Dóra Orsolya mégsem informatika tanárnak ment, mert gyógypedagógus szeretett volna lenni, de amikor 2010-ben megjelentek az interaktív táblák azonnal lecsapott a lehetőségre és továbbképzésre ment. Később lavinaszerűen jelentek meg a különböző okoseszközök, amit Aknai Dóra Orsolya sok tanárral ellentétben nem száműzött az óráiról, hanem eszközhasználatra ösztönözte diákjait.

„Mindenki arról beszél, hogy a mostani gyerekek mekkora varázslók a digitális eszközökkel. Ez nem igaz. Nem tudják, hogy mire valók az eszközeik. Az okostelefon használat nem annyiban merül ki, hogy lájkolok meg posztolok. Nem ismernek web2 alkalmazásokat” – magyarázza a tanárnő.

A diákok imádják ezt a fajta tanítási módszert, mosoly ül ki az arcukra, ha meglátják, hogy a tanárnő robotokkal érkezik.

Sokszor az óra végén jutalomként is kérik, hogy az óra végén legyen még digitális feladat. A pedagógus szerint az már önmagába elég motivációt ad a gyerekeknek a feladatok megoldásához, hogyha a többi órán tiltva vannak ezektől az eszközöktől.

A kezdetekkor, amikor berobbant a digitális pedagógia, Aknai Dóra Orsolya éppen súlyosan-halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozott. Mivel azt látta, hogy ezeket a gyerekeket is érdeklik az okoseszközök, nem akarta, hogy kimaradjanak ebből az informatikai világból, ezért interaktív táblára saját maga készített tananyagot, amibe a diákokat is be lehetett vonni. Például egy kerekesszékes tanuló ki tudott gurulni a táblához, el tudott indítani egy dalt vagy egy képet a helyére húzni. Aknai Dóra Orsolya volt az első, aki digitális pedagógiát alkalmazott ilyen gyerekekkel és ezt publikálta is, hogy más is bátorságot és ötleteket meríthessen a tapasztalataiból.

A robotokat a saját pénzén vásárolja, a három robot méhecske közül csupán az egyik az iskola tulajdona, amit Dórának köszönhetően kapott az intézmény adományként, a LogMeIn cégtől. A diákok a tanárnő saját tabletjén és telefonján használják az alkalmazásokat. A méhecske ára például 50 ezer forint körül van, de a többi robottal szerencséje volt, az egyikre a Tesco játékosztályán bukkant rá, a másikat pedig az Kínából rendelte 6 ezer forintért.

„Amit a kormány elgondolt, hogy legyen digitális oktatási stratégia, az egy nagyon jó gondolat, de úgy érzem, hogy igazán még az infrastruktúra sincs meg rá. Rengeteg helyen még internet sincs rendesen” – mondja a pedagógus.

Dorka, Filip és Beni valósággal felnyögnek, amikor meghallják az óra végét jelző csengőt, és nem játszhatnak tovább a tableten, ami időközben újra a kezükbe került egy újabb logikai játékkal. Filip a legprofibb benne, mert ő a saját telefonjára is letöltötte a játékot és esténként azzal játszik.

A tanárnő szerint éppen ez a legjobb a digitális oktatásban, hogy a gyerekek játéknak fogják fel és észre sem veszik, hogy közben fejlődnek, okosodnak, ügyesednek.

A tanárnővel a következő órára is ellátogatunk, ahol a kilencedikes Petra és Róbert várja, ők is diszkalkuliások. A diákok két eszköz, a méhecske és a micro:bit közül választhatnak. A micro:bittel a számítógépre csatlakozva tudnak különböző dolgokat programozni, például egy integető embert, dobogó szívet vagy a programmal kiírhatják a nevüket is, de az eszközhöz szenzorok is csatlakoztathatók, így azt a természettudományos oktatásban is jól lehet alkalmazni. A már nagyobbacska diákok mégis a méhecskét választják, úgy tűnik, ez korosztálytól független. A feladat azért nekik már jóval nehezebb, mint a hatodikosoké.

A tanárnő kicsit átrendezi a termet, meghatározott távolságra tesz székeket, amiket a beprogramozott méhecskének szlalomozva kell majd megkerülnie. Ehhez a diákoknak meg kell becsülniük, hogy a lépésenként 15 cm-et haladó méhecskének mennyi utasítást kell előre megadni, hogy ne menjen neki a széknek. A feladat nem bizonyul könnyűnek, eleinte teljesen más irányba közlekedik a robot. A méhecskéhez egy applikáció is tartozik, amiben különböző pályákon lehet szintén programozás segítségével végig vezetni a kis állatot.

A diákok azt mesélik, hogy a többi órán sosem használhatnak digitális eszközöket, interaktív tábla ugyan van, de arra is inkább csak írnak a tanárok.

A fejlesztő órán azért nem egész idő alatt nyomkodják a gyerekek a kütyüket, vannak hagyományos, papír alapú játékok is, például titkos írás vagy szókereső. Ezeket a tanárnő ugyanolyan fontosnak tartja, mint a digitális eszközökkel való oktatást, ezért is ötvözi a kettőt.

„Nem mondanám, hogy a hagyományos pedagógia jobb vagy rosszabb, mint az IKT eszközzel támogatott pedagógia. Szerintem nincs meg a kettő egymás nélkül. Nem lehet csak digitális pedagógiát csinálni, de egy rendkívül jó pluszt ad a hagyományos módszereknek” – magyarázza.

Szerinte a digitális pedagógia nagymértékben meg tudja könnyíteni, mind a gyerekek, mind a tanárok dolgát. Például van olyan web2-es alkalamzás, ahol dolgozatokat, teszteket hozhat létre és ezeket elmenti a számítógép, ezért a későbbi évfolyamokon is fel tudja használni. Dolgozatjavítással sem kell órákat tölteni, mert az alkalmazás rögtön javít, elemez, adatokat számít és ment. Az persze több időt vesz igénybe, amíg összeállít egy ilyen dolgozatot, de ha szerencséje van, akkor egy másik tanár ugyanebben az alkalmazásban már csinált egyet és azt ő is letöltheti, változtathatja.

Míg például Finnországban szinte teljesen általánosnak számít, hogy a tanárok nem száműzik az okoseszközöket az órákról, addig a kb. 150 000 magyar pedagógus közül jó, ha az 5-10 százalékuk él ezekkel a digitális eszközökkel.

Aknai Dóra Orsolya az IKT MasterMinds kutatócsoport tagjaként azt látja, hogy a konferenciákon, tanfolyamokon, képzéseken mindig ugyanazok az arcok bukkannak fel, néha látni csak új, érdeklődő pedagógusokat. Ez valószínűleg részben azért van, mert ezek az alkalmak általában nem ingyenesek, a tanároknak viszont nincs pénzük arra, hogy kifizessék a részvételi, képzési díjat.

Ennél nagyobb probléma viszont az, hogy a tanároknak sokszor motivációjuk sincs, hogy változtassanak a hagyományos pedagógiai módszerükön.

Aknai Dóra Orsolya úgy látja, nem igaz, hogy csak az idősebb pedagógusok az elutasítók, látott már egyetemről éppen kikerülő tanárt, aki vadul tiltakozott a digitális oktatás ellen. Szerinte már a tanárképzésbe is bele kellene építeni az eszközhasználatot (amire már van is példa, többek között Szegeden, Debrecenben és Győrön), mert ma már nem jöhet ki úgy pedagógus a képzésből, hogy a telefonját csak Facebookozásra tudja használni.

„Lehet tiltakozni a digitális oktatás ellen, de a folyó az úgyis folyik, építhetek gátakat és tiltakozhatok, de azt a folyó egyszer úgyis át fogja szakítani.”

A digitális pedagógia bármelyik tantárgyba bevihető, az országban vannak olyan tanárok, akik az irodalom, a történelem és a fizika tanításában is remekül alkalmazzák ezt a módszert. Minden csak a tanár akaratán múlik.

„Abból a szempontból valószínű, hogy forradalmár vagyok, hogy én voltam az első az országban, aki annyira súlyosan sérült gyerekkel is merte bevállalni, hogy használ interaktív táblát, tabletet. De egyébként meg remélem, hogy nem vagyok úttörő, hogy én csak egy vagyok a sok közül, aki ezt használja” – mondja.

Aknai Dóra Orsolyának és Dr. Fehér Péternek, aki az IKT MasterMinds Kutatócsoport vezető kutatója, most fog megjelenni egy könyve, ami a robotméhecske módszertanáról szól, mert jelenleg mindenki (mármint az a pár pedagógus) úgy használja a méhecskét, ahogy tudja.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mellényzsebből fizette ki a közel félmilliós büntetést az ötvöskónyi gyorshajtó

A 27 éves kutasi sofőrt Ötvöskónyiban mérték be. 126 km/órával ment lakott területen belül.

KÉK HÍREK

„Állt a bejáratnál egy késsel meg a sajttal a kezében” – befeküdt az ágyba, klasszikus zenét kapcsolt, aztán falatozni kezdett a betörő, csakhogy megjött a tulaj

Az éhes betörő után a szomszéd utcáig futott a tulajdonos, majd a rendőrök is megérkeztek. A 32 éves férfi gyorsított eljárásban két év börtönbüntetést kapott.

KULT

Rák a fürdővízben, hallucinogén gomba az éttermi kajában – Az új Rózsák háborúja sötét, mégis emberi, vicces, mégis megható

Nincs oka félelemre annak, aki az 1989-es film újabb szolgai kópiájára számít, Benedict Cumberbatch és Olivia Colman pedig komikus párosként is kiválók.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Mészáros Lőrinc névjegyén talán csak annyi állhatna: „Orbán Viktor”

Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, akárcsak a többi NER-milliárdosé, közpénzből történt - mondja a Transparency International vezetője. Ezt a rendszert mára lebontani sem lenne egyszerű, mert tíz- és százezrek megélhetése függ tőle.

Fischer Gábor, Címlapkép: >MTI/Vasvári Tamás - szmo.hu
2025. szeptember 05.

A Forbes szerint először lépte át az ezermilliárdos nagyságot egy magyar családi cég: a Mészáros-csoportot 1549,8 milliárd forintra taksálták. A magyarázat egyszerű, legalábbis a számok szerint: tavaly ugyanis minden érdekeltségük ugrásszerűen javította az eredményét, így az összérték a 2023-as, 627,5 milliárdos becsléshez képest közel ezermilliárddal ugrott. Miközben a legnagyobb családi vállalkozások többsége stabilan nő az inflációs válság és a recessziós félelmek közepette is,

a NER-közeli szereplők, élükön a Mészáros családdal, messze katapultáltak a mezőnyből.

Hogy mindez mit mond el a közpénzből hízó, állami megrendelésekre épülő gazdasági modellről, és hogyan lehetne rajta változatni, arról Ligeti Miklóssal, a korrupciókutatással foglalkozó Transparency International Magyarország elnökével beszélgettünk.

– Egy év alatt ezermilliárd forinttal nőtt a Mészáros-család vagyona. Ez valóságos tündérmese. Hogyan sikerült?

– Nem mondanám, hogy Mészáros Lőrinc-kutatók vagyunk, de sokat foglalkozunk vele. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője jegyzi a tenderbajnok.hu projektünket, amely a közpénzekből legnagyobb mértékben részesülő oligarchákat és az általuk elnyert közbeszerzéseket vizsgálja. Ebben többek között a Mészáros-csoport, illetve a hozzá köthető gazdasági érdekháló vagyonosodását is nyomon követjük.

A legfontosabb sajátossága ennek a vagyonosodásnak az, hogy közpénzből történik.

Az úgynevezett gazdaglistákon és hasonló kiadványokban, amelyek nem a családi vállalkozásokat, hanem a leggazdagabb személyeket gyűjtik össze, rendre a NER-es oligarchák állnak az élen. Ha mindezt a magyar gazdaságtörténet múltjához hasonlítjuk, amire korábban például a Korrupciókutató Központ tett kísérletet, amikor összevetette Weiss Manfréd és Mészáros Lőrinc vagyonosodását, láthatjuk, hogy a polgári korszak iparbárói nem adófizetői pénzekből gyarapodtak. Az iparosodás idején a vagyonosodás alapja a saját teljesítmény volt, nem az állami források.

– Weiss Manfrédéknál is volt ilyen exponenciális növekedés?

– Bizonyos szakaszokban igen, de az ő felemelkedésük a rátermettségüknek volt köszönhető. Erről olvashatunk például a g7.hu-n is. A Gründerzeit idején valóban volt fellendülés, de olyan ütemű gazdagodás, mint Mészáros Lőrincé, nem történt. Ő 2014–15-ben még csak kezdő milliárdos volt, 7–8 milliárd forintos vagyonnal, amit nagyjából

tíz év alatt a 200-szorosára növelt.

Ilyen gyors felemelkedés Weiss Manfréd esetében nem volt. Neki, és a hozzá hasonló gazdasági szereplőknek egy teljes élet munkájára volt szükség, hogy a vagyonukat felépítsék.

– Mészáros Lőrinc 2014-ben a Heti Válasznak úgy fogalmazott: „Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.”

– Van egy mondás: minél fontosabb valaki, annál kevesebb információt ír a névjegyére. De Gaulle állítólag csak annyit írt: „Charles”. Ez persze nem igaz, de jól hangzik. Ha a metaforát alkalmazzuk,

Mészáros névjegyén talán csak annyi állhatna: „Lőrinc”, vagy rosszabb esetben: „Orbán Viktor”. A kulcs ugyanis itt a kormányzati hátszél és a kapcsolatok.

Az elmúlt 15–16 év NER-es tapasztalata mutatja, hogy az exponenciális gazdagodás mindig az állam által dominált ágazatokban történik, ahol a nagy bizniszeket közbeszerzéseken lehet elnyerni: út-, vasút-, közmű- és hídépítés. Magánmegrendelésben ritkán épít valaki viaduktot vagy autópályát. A következő lépésben az étvágy nőtt: szállodaipar, bank, pénzügyi szektor, távközlés, de ezeken a területeken is erős állami hátszéllel és támogatással. Gondoljunk például a jelenleg is futó gigantikus méretű budapesti irodaházépítkezésekre, ahol a kész épületeket az állam haveri, sőt ha Tiborcz István érintettségét nézzük, akkor családi alapon, 600 milliárd forintot közelítő összegű adófizetői pénzből vásárolja meg. Mindezt úgy, hogy az építési oldalon is állami forrásokat találunk, hiszen

a beruházó cégek mögött állami forrásokkal is ellátott magántőkealapok húzódnak meg.

A Jászai Gellért-féle 4iG csoport is erős állami támogatással működik: a versenyszabályokat kreatív jogértelmezéssel elkerülve jutott hozzá az Antenna Hungáriához, a Vodafone-ba pedig úgy vásárolhatta be magát, hogy az állam csak kisebbségi tulajdont szerzett, miközben hitelgaranciával is segítette az ügyletet.

– Tehát nem arról van szó, hogy az első milliárdok után már tisztán piaci versenyben működnek.

– Nem, ők továbbra sem versenyeznek. Az állam kijelöli a célpontokat, megszerzésükben támogatja őket, és ők egyik területről repülnek a másikra.

– Azt is tudjuk, hogy gyakran alvállalkozókkal végeztették a munkát.

– Ez ma is így történik. Például a vasútépítésben Mészáros Lőrinc generálkivitelező pozícióban lévő cége mindent alvállalkozóknak ad ki. A Mészáros-csoport egyik legnagyobb cége azonban ma már az MBH Bank.

– Ott viszont már látni, hogy nem gond megfizetni a legjobb szakembereket. Így aztán már a saját teljesítmény is versenyképes lehet.

– Két külön dologról van szó. Ma már profik menedzselik azokat a cégeket is, amelyek a NER kezdetén még tényleg családi méretű vagy annál nem sokkal nagyobb vállalkozásokként indultak. Ezzel szemben az MBH Bankba részben eleve jól működő egységeket vontak össze: a Budapest Bank patinás és stabil volt, az MKB-t adófizetői pénzből tisztították meg a rossz hitelektől, a takarékszövetkezetek rendben működtek, csak nem voltak tőkeerősek. Ezeket az állam kikupálta, így nem volt nehéz növekedni.

– Ez alatt a 10–15 év alatt, a morális és társadalmi veszteségeken túl, mennyi anyagi kárt okozhatott mindez az országnak?

– Rettenetesen sokat. És valóban, nemcsak anyagi kárt, hanem erkölcsit is. Sajnos ez ismét megerősít egy régi toposzt a magyar közgondolkodásban: hogy nem a tudás, hanem a kapcsolatok, nem a tőke, hanem az állami járadék, nem az innováció, hanem a politikai helyezkedés hozza a sikert.

Ez leértékeli a valódi versenyt.

Ha ezek a cégek igazi versenybe kerülnének, többségük elbukna. Nyilván a NER-rel nem ér véget a Vodafone örökébe lépett szolgáltató működése, ahogy az MBH-é sem, és az építőiparban sem áll le minden azonnal. De valószínű, hogy a Mészáros-csoport építési részei, ha a politikai támogatásból szőtt körkörös védelem a NER végeztével leomlik, nem állják meg a helyüket a versenyben, mert nem ehhez szoktak.

– Ha már meg tudják fizetni a profi munkatársakat, nem történhet meg, hogy olyan versenyelőnyre tesznek majd szert, hogy azáltal meg fogják állni a helyüket piaci körülmények között is?

– Biztos lesz olyan, amelyik nem bukik el hamar. De azok a lefölöző cégek, amelyek kizárólag arra rendezkedtek be, hogy a drága közbeszerzésekből lehúzzák a sápot, és a tényleges munkát továbbpasszolják, igazi versenyben, függetlenül attól, mennyire profi a menedzsmentjük, kihullanak. A piac kiszelektálja őket, mert felesleges árdrágító tényezőnek bizonyulnak.

– Ehhez új törvények kellenének?

– Inkább olyan elhatározás, hogy a megbízásokat tényleg versenyben adják oda. Ha az állam azt tapasztalja, hogy a cégek, amelyeket soha nem kell félteni, összejátszanak, kartelleznek és mesterségesen magasan tartják az árakat, akkor inkább senkivel ne építtessen. „Ha leosztottátok a piacot, hogy megkapjátok a zsíros profitot anélkül, hogy tényleg dolgoznátok érte, akkor ne kapjon munkát senki.” A harmadik vagy az ötödik ilyen körben majd megtanulnak tisztességesen ajánlatot tenni.

Ehhez az kell, hogy a meglévő előírásokat a Versenyhivatal és a közbeszerzési hatóság keményen érvényesítse,

és a szabálytalankodókat elrettentő erővel szankcionálja. Ez most nem történik meg.

– A felderített és dokumentált korrupció képezheti-e alapját későbbi büntetőeljárásoknak, amelyek végzetesek lehetnek egyes cégekre vagy cégbirodalmakra?

– Az kérdés, hogy egy büntetőeljárás mennyire lesz „végzetes”, és megéri-e olyan eljárásokat lefolytatni, amelyek ezeket a cégeket megbuktatják. Itt a beszállítói körrel és a dolgozókkal együtt egész térségek, akár megyék, több tízezer, akár százezer fős közösségek megélhetéséről van szó.

Ha bukik a fő munkaadó építőipari cég Tiszakécskén Békés megyében vagy Fejér megyében, vele bukik az összes beszállító és az ő dolgozóik, családtagjaik munka és megélhetés nélkül maradnak.

Eközben a NER tolvajai a pénzt már rég kivitték oda, ahova biztonságba akarták helyezni. Viszont a bebukott cég magával rántja a fél megyét. Ez még csak nem is pürrhoszi győzelem, hanem vereség.

– Felmerülhet, hogy államosítják, majd újraprivatizálják ezeket a cégeket, hogy elkerüljék a tömeges bedőlést?

– Igen, lehetséges ilyen kísérlet is, ezt persze jobban ki kell dolgozni. Egyensúlyt kell teremteni az igazságtétel jogállami parancsa, és a gazdaság, illetve a társadalom működtetésére vonatkozó elementáris igény között. Különben a magyar társadalom úgy érezheti, hogy a „nagy igazságtétel” jegyében saját maga ellen visel háborút.

– Milyen károkat okozhat egy ilyen háborúskodás?

– Annyi biztos, hogy a tőke nagyon gyorsan tud mozogni. Ha bizonytalanságot érez – kormányváltás, a hatalom gyengülése vagy beomlása fenyeget, könnyen menekül. A „capital flight” jól ismert jelenség, nem csak a „bűnös” tőke esetében. Életszerűtlen azt gondolni, hogy bármely befektető itt tartalékolja a párnacihában a pénzét, várva, hogy a NER vége után mi következik. Persze hogy menekíti. Aztán ha megéri, visszahozza; ha nem, azt mondja: jó, a magyarországi operációt bezárom. Ez nem csak a NER közpénzen hizlalt oligarcháira jellemző: a német autóipar is kétszer meggondolja, bővíti-e a kapacitásait, épít-e új gyárat, vagy kivonja a profitot, eredménytartalékba teszi, és majd ha az új kormány megfelelő feltételeket kínál, visszajön.

– A NER-érdekeltségű tőke is menekülhet?

– Ha valaki az igazságtétel és vagyonvisszaszerzés körében abban gondolkodik, hogy a NER utáni hatalom szépen berendezkedik, visszaveszi mindazt, amit a NER elvett a közösből, és a pénz, amire rá akar csapni, itt türelmesen vár, hogy elkobozzák, meg a gyárra lakatot tegyenek, akkor nagyon fog csalódni. Ennél sokkal jobb stratégiával kell hozzálátni az elszámoltatáshoz. Egyelőre ez inkább vágyálom a fejekben.

– Ezek szerint az is lehet, hogy egy esetleges kormányváltás után hasonló évek jönnének, mint a ’90-es évek elején?

– Más a feladat. Sokkal nehezebb kihívás a NER-hez szokott gazdasági szereplőket megtanítani versenyezni, és rá is szorítani őket a versenyre. Ez lenne az ország „NERtelenítése”. Nem elég csupán kipöckölni néhány vezetőt és fideszteleníteni a NER-t. Az a dilemma, hogy mi történik a NER után? Csak annyi, hogy

a NER-nek a Fideszen túli szakasza következik csak, vagy Magyarország NER-en túli szakasza?

– Milyen lehet egy fidesztelenített NER?

– Az azt jelentené, hogy a NER-ben a Fidesz által kialakított, kézhez szoktatott, kézi vezérelt, versenytől védett, nem teljesítményalapú gazdaság és politika megmarad, csak a kulcsfigurákat lecserélik. Ekkor csak annyi történne, hogy mások adnák a parancsokat és új haszonhúzók fölöznék le a profitot, de a lényeg változatlan maradna.

Kapcsolódó

Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke

Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kigyulladt a legendás budai étterem - a Déryné vendégterére is átterjedtek a lángok

A gyors beavatkozásnak köszönhetően a tüzet sikerült elfojtani, de a szellőzőrendszer a lakásokba is juttatott a füstből. Egy lakót a mentők kórházba vittek megfigyelésre.

KÉK HÍREK

Elképesztő videó: rosszul lett a sofőr, átrepült az autópálya felett a maga után porcsíkot húzó Hondája

Egy 70 éves brentwoodi férfi lett rosszul vezetés közben, és a jármű kilőtt a szervizútról, majd az autópálya felett a levegőben repült át. A sofőrt kórházba vitték.

KULT

Otthonra talált a dalköltészet az Őrségben: újabb színt kapott az egyik legkülönlegesebb magyar fesztivál

A nyugati határszélen, Budapesttől több mint három órányi autóútra megrendezett Hétrétország olyan élményeket nyújt, amit sehol máshol nem kaphatunk meg, és az idei évtől ez még inkább igaz rá. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Amerikai kommandósok szálltak partra Észak-Koreában, a Trump által elrendelt titkos akcióról most számolt be a New York Times

A SEAL kommandósai egy lehallgatókészüléket akartak elhelyezni, de a 2019-es akció kudarcba fulladt, mert egy halászhajó felfedezte őket. A küldetést szigorúan titokban tartották, sem az amerikaiak, sem az észak-koreaiak nem beszéltek róla, egészen mostanáig.

Címlapkép: U.S. Navy, Mate Andrew McKaskle - szmo.hu
2025. szeptember 05.

Mint a filmekben: egy 2019-es téli éjszakán egy csapat amerikai tengerészgyalogos bukkant fel a tengerből Észak-Korea partjainál. A New York Times szerint a szigorúan titkos küldetésüket személyesen Donald Trump hagyta jóvá, és az volt a céljuk, hogy elhelyezzenek egy elektronikus lehallgatókészüléket, amellyel az Egyesült Államok lehallgathatta volna Kim Dzsongun kommunikációját. Az észak-koreai vezető ugyanis egyre kiszámíthatatlanabbnak és veszélyesebbnek tűnt, hol barátilag beszélt Trumppal, hol atomcsapásokkal fenyegetőzött. Mivel Trump tárgyalásokra készült vele, az amerikaiak nagyon szerették volna tudni, valójában hogyan gondolkodik.

A feladatot SEAL Team 6 elit egységének Vörös Osztagára bízták, ők végeztek korábban Oszáma bin Ládennel is. Az akciót hónapokig készítették elő, méghozzá a legnagyobb titokban, mert a New York Times szerint könnyen végződhetett volna túszdrámával, vagy akár egy nukleáris konfliktust is kirobbanthatott volna.

A küldetés rendkívül veszélyes volt.

A csapatot egy kétszáz méter hosszú atomtengeralattjáró vitte az észak-koreai partok közelébe, ahol a katonák hangtalan motorokkal felszerelt mini tengeralattjárókba szálltak. Ezek azonban nyitottak voltak, tehát a tengerészgyalogosoknak órákat kellett eltölteniük a fagyos, mindössze 4 fokos vízben, amíg partot értek. Ezért fűthető búvárruhákat vettek fel.

A terv az volt, hogy miután partra szállnak, percízen elhelyezik a lehallgatókészüléket, majd észrevétlenül távoznak. De azután minden rosszul alakult.

Az első probléma az volt, hogy menet közben nem kommunikálhattak a parancsnoksággal, és a szokásokkal ellentétben drónokat sem küldhettek a terület fölé, mert azonnal lebuktak volna. Emiatt a küldetést gyakorlatilag vakon kellett végrehajtaniuk, nem tudták, hogy mi vár ott rájuk.

A felderítési adatok alapján olyan időpontot választottak, amikor a térségben a lehető legkisebb a forgalom. És sokáig úgy is tűnt, hogy senki sincs körülöttük. A két mini-tengeralattjárók körülbelül 90 méterre a parttól állt meg a sekély, átlátszó vízben. Az egyik azonban túlfutott a célon, ezért visszafordult. Ennek ellenére folytatták az akciót.

A SEAL-ek hangtalanul a parthoz úsztak, majd kiemelkedtek a vízből, és elkezdték levenni a búvárfelszerelésüket. Közben a rossz irányba álló mini tengeralattjárót megpróbálták a többiek megfordítani, és bekapcsolták a villanymotort.

Csakhogy ekkor hangokat hallottak, és észerevettek egy közeledő hajót.

A fedélzetén lévő észak-koreai legénység az amerikai lap szerint azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a SEAL-ek éjjellátó szemüvegei részben hőérzékelők alapján működtek — és a koreai halászok ruhája annyira átvizesedett, hogy testhőmérsékletük nem különbözött sokban a tenger hőmérsékletétől. A mini tengeralattjátó motorja által keltett hullámok azonban felkelthették a halászok figyelmét, és ha arra néztek, megláthatták a mini tengeralattjárók nyitott fülkéjéből kiszűrődő fényt.

A hajó elindult a tengeralattjárók irányába. A fedélzeten lámpákat kapcsoltak fel, és beszélgetés hallatszott. Az egyik SEAL ekkor tüzet nyitott, és társai követték a példáját.

Fogalmuk sem volt, hogy egy járőrhajóra vagy egy halászhajóra tüzelnek, de úgy érezték, nincs más választásuk. A közeledő hajón mindenki meghalt. A tengerészgyalogosok a holttesteket a vízbe húzták, és késekkel átszúrták az áldozatok tüdejét, hogy a testek biztosan elsüllyedjenek. Ezután vészjelzést küldtek az atomtengeralattjárónak, ugyanis a parancsuk az volt, ha lelepleződnek, azonnal szakítsák félbe a műveletet és meneküljenek.

Az atomtengeralattjáró hatalmas kockázatot vállalva a sekély vizekbe manőverezett, hogy a part közelében vegye fel az egység tagjait. Mindenki kijutott, de az elektronikai lehallgatóeszközt nem helyezték el, az akció tehát kudarcba fulladt.

Minderről a New York Times szerint a Trump kormány semmit sem közölt a katonai és hírszerzési ügyekért felelős kongresszusi bizottság tagjaival, pedig a tájékoztatást törvény írja elő. Később a Biden kormány kivizsgáltatta az esetet, de azt a jelentést is titkosították. Nyilvánosan sem beszélt soha senki az akcióról, egészen mostanáig, így azt sem tudni, hogy az észak-koreaiak mennyit tudtak róla.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Addig vert egy bottal, amíg szét nem törte rajtam” - Polgárőrök bántalmazhattak egy férfit a kenderesi városnapon

A rendőrség személyi szabadság megsértése és bántalmazás miatt nyomoz. Az Országos Polgárőr Szövetség szerint az érintettek közül hárman azonnal kiléptek a polgárőrségtől.

KÉK HÍREK

Tragikus reggel: Gyöngyösön és Budapesten is vonatgázolás történt szombaton

A gyöngyösi áldozatot a tűzoltók emelték ki a szerelvény alól, Budapesten a katasztrófavédelem biztosította az utasok átszállítását. A közlekedés mindkét szakaszon teljesen leállt a reggeli órákban.

KÉK HÍREK

Megint üvegszilánkos ételt kaptak a gyerekek Iregszemcsén - megszólalt az alpolgármester

Tavaly már milliós bírság és hónapokra bezárás követte a menza botrányát. Most ismét üvegszilánk került az ételbe, egy tanár jelezte a problémát, a hatóságok pedig vizsgálódnak.

SZEMPONT

Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat

Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. szeptember 02.

Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Biztonsági okok miatt Budapesten forgatják a Fauda következő évadát

Az ötödik évad eredetileg Marseille-ben készült volna, de a készítők túl kockázatosnak ítélték a helyszínt. Az új részekben a Hamász támadásai és a háború eseményei is helyet kapnak.

KÉK HÍREK

Iskolai tömegmészárlásra készült egy 15 éves fiú Kárpátalján - már élő adásban volt, amikor elfogták

A közösségi médiában előre bejelentette szándékát, majd élőben közvetítette, ahogy elindul az épületbe. A hatóságok közbeléptek, így nem sérült meg senki.

KÉK HÍREK

Annyira megtetszett egy váci ház a betörőnek, hogy a tulajdonos pólójába bújt, és az asztalnál falatozva várta, amíg hazaért

Gyorsított eljárásban ítélték el azt a férfit, aki nem elégedett meg a betöréssel, még a háztulajdonos pólóját is magára vette.

SZEMPONT

Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak

A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. szeptember 01.

Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.