Revizionista provokációval vádolja a román sajtó a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt
Keleti szomszédaink azt nehezményezik, hogy némelyik magyar politikus nem tudott túllépni a több mint száz éve aláírt trianoni békeszerződésen. Most Szilágyi Péter beszéde verte ki a biztosítékot náluk.
Revizionista megnyilvánulásként értelmezte a román sajtó Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának a Veszprém megyei Porván, az Összetartozás hídjának átadóján tett szombati beszédét – írja a Transtelex.
Szilágyi Péter úgy fogalmazott, „a magyarságot az 1920. június 4-i trianoni békediktátum után éltette a remény, hogy anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”. Hozzátette, 13 éve született meg a döntés arról, hogy „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Szavai szerint a kormány a nemzet újraegyesítése mellett döntött, és elhatározta, hogy a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek.
A román sajtó szerint a helyettes államtitkár beszédét kétféleképpen lehet értelmezni: egyrészt az előző 13 év értékeléseként és a Trianon előtti időkre való emlékezésként, másrészt pedig Erdély visszacsatolására is utalhat – utóbbi mindig érzékenyen érintette a románokat.
„Több mint 100 év után még mindig panaszkodnak a trianoni békeszerződés miatt a magyar kormánytisztviselők” – idézi a Digi24-et a Transtelex.
A G4media pedig ezt írta: „Június 4. minden évben alkalmat ad a magyar tisztviselőknek arra, hogy felelevenítsék a revizionista retorikát a Magyar Királyság régi térképének újraalkotásáról.”
Revizionista megnyilvánulásként értelmezte a román sajtó Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának a Veszprém megyei Porván, az Összetartozás hídjának átadóján tett szombati beszédét – írja a Transtelex.
Szilágyi Péter úgy fogalmazott, „a magyarságot az 1920. június 4-i trianoni békediktátum után éltette a remény, hogy anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”. Hozzátette, 13 éve született meg a döntés arról, hogy „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Szavai szerint a kormány a nemzet újraegyesítése mellett döntött, és elhatározta, hogy a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy
a különbség akár kétszeres is lehetett.
Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.
A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.
Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek
Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.
Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy
a különbség akár kétszeres is lehetett.
Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország „fájdalmas válaszlépéseket fog tenni”, ha az EU elkobozza a befagyasztott orosz vagyont
Az orosz külügyi szóvivő azt mondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Marija Zaharova szerint Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére.
„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.
„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”
– tette hozzá.
A szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.
Kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta,
ez a lépés ez nem segít előmozdítani abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.
Emlékeztetett rá, hogy „jogtalan szankciókkal” az előző amerikai kormányzatnak sem sikerült rákényszerítenie Oroszországot, hogy feladja nemzeti érdekeit. Szerinte az eredmény most is pontosan ugyanaz lesz: „belpolitikai szempontból kudarc, és negatív hatással lesz a békés gazdaság stabilitására”.
Azt hangoztatta hogy Oroszország számára nem jelent különösebb problémát az amerikai pénzügyminisztérium döntése, mert „stabil immunitást fejlesztett ki a nyugati korlátozásokkal szemben, és továbbra is magabiztosan fejleszti gazdasági és energetikai potenciálját”.
Zaharova szerint Moszkva nem lát jelentős akadályt az orosz-amerikai kapcsolatok folytatása előtt az ukrajnai rendezés politikai kereteinek egyeztetése terén.
Hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség, olyan tárgyalási konfigurációra, „amely megszünteti a konfliktus alapvető okait, és biztosítja a megbízható békét az eurázsiai és globális oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítésének kontextusában”.
Mint mondta, az orosz külügyminisztérium kész felvenni a kapcsolatot az amerikai társtárcával azoknak a megállapodásoknak a megvalósítása érdekében, amelyekre a két ország elnöke az október 16-án telefonon folytatott beszélgetése során jutott. Célként az orosz-amerikai párbeszéd paramétereinek konkretizálását nevezte meg, mind a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusait, mind az ukrán rendezés további közös lépéseit illetően.
A reagálást arra, hogy Donald Trump amerikai elnök lemondta a kétoldalú csúcstalálkozónak a közeljövőben való megtartását, Zaharova a Kreml hatáskörébe utalta.
„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.
„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:
a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.
Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy
Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.
Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:
a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.
Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
