HÍREK
A Rovatból

Rendkívüli állapotot hirdettek, miután az oltásellenes kamionosok tüntetése megbénította Ottawát

A rendőrfőnök és a polgármester is belátta, hogy a kanadai főváros egymaga már nem képes elbírni a több ezer fősre nőtt tiltakozó tömeggel.


Rendkívüli állapotot hirdettek Kanada fővárosában vasárnap, mivel már több ezren tüntettek az utcán a koronavírus-korlátozások és a kötelező oltás ellen - írja a Guardian.

Először a kamionosok kezdtek demonstrálni, miután január közepén előírták számukra a Covid-oltást, ha az Egyesült Államokba, vagy onnan kellene árut szállítaniuk. A sofőrök tiltakozásához azóta sok, a járványügyi rendeletekkel egyet nem értő is csatlakozott, azt akarják elérni, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba. A kamionosok konvoja teljesen megbénította Ottawát, a lakóknak pedig elege van már a folyamatos dudálásból, a közlekedési fennakadásokból és az egyre erőszakosabb viselkedésből.

Mivel a tüntetők azzal fenyegettek, hogy addig nem távoznak az utakról, amíg a kormány vissza nem vonja a kötelező oltásról szóló rendelkezést, a fővárosnak lépnie kellett. A rendőrfőnök szerint ez már egy olyan ostrom, amivel nem tudnak mit kezdeni. Jim Watson, Ottawa polgármestere elmondta, azért hirdettek rendkívüli állapotot, mert a főváros már nem bír el egyedül a tiltakozókkal, kormányzati szintű támogatásra van szükségük.

A "szabadság konvoját" egyébként az amerikai szélsőjobb és számos republikánus politikus is támogatja, köztük Donald Trump volt elnök, aki szélsőbaloldali őrültnek nevezte a kanadai miniszterelnököt. Szerinte Justin Trudeau "őrült Covid-intézkedésekkel tette tönkre Kanadát".

"Manapság sajnos Kanada azt tapasztalja, hogy radikális amerikai politikus beleavatkoznak a kanadai belügyekbe. Trump és követői nemcsak az Egyesült Államokra, hanem minden demokráciára fenyegetést jelentenek"

- jelentette ki Bruce Heyman, aki Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok nagykövete volt Ottawában.

Azt is hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között nem szabadna Amerikából finanszírozni bomlasztó tevékenységeket Kanadában. Ugyanis egyesek nemcsak szolidaritást vállalnak a kanadai tüntetőkkel, de anyagilag is támogatják őket, ezt pedig néhány magasrangú tisztségviselő sem ellenzi. Ken Paxon texasi főügyész például azt mondta, hogy a hazafias texasiak a kanadai kamionosok "méltó ügyére" adományoztak pénzt. De Ted Cruz texasi szenátor is kritizálta a kanadai kormányt, amelynek szerinte nincs joga rákényszeríteni a kamionosokat az oltásra.

"Egyes magas rangú amerikai politikusok számára a hazaszeretet azt jelenti, hogy tömeget toborozzanak, hogy ostrom alá vegyék egy G7-es ország fővárosát"

- véli Gerald Butts, Trudeau korábbi vezető tanácsadója.

A kanadai tüntetésekre a GoFundMe közösségi finanszírozási oldalon is gyűjtöttek adományokat, az oldal üzemeltetői azonban befagyasztották ezeket a gyűjtéseket, mert a szabályzatuk szerint náluk nem lehet jogellenes tevékenységet támogatni. Először azt közölték, hogy az eddig összegyűlt több millió dollárt vagy visszatérítik, vagy jótékonysági szervezeteknek adják, de miután több amerikai republikánus politikus is felhördült ezen, végül úgy döntöttek, hogy minden adományozónak visszaadják az általuk utalt összeget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért” – Harmadszorra is választottak Tiszaburán, de a szavazatvásárlási vádak miatt még semmi sem dőlt el
Fekete Zsigmond nyert, de a vesztes Vavrik Géza nem hagyja annyiban a dolgot. A korábbi két fordulót is megsemmisítették, így a jogi csata folytatódik.


[sz[Fotó: MTI/Komka Péter[sz]

Harmadszorra talán már sikerül – gondolhatták Tiszaburán, ahol vasárnap ismét időközi polgármester-választást tartottak, miután az előző két forduló eredményét súlyos szabálytalanságok miatt megsemmisítették. A hvg.hu által is ismertetett, urnazárás utáni adatok szerint Fekete Zsigmond, a Cigány Közösségek Szövetségének jelöltje 986 szavazatot kapott, míg ellenfele, az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület színeiben induló Vavrik Géza 482-t. A választási névjegyzékben 1958-an szerepeltek, közülük 1482-en mentek el szavazni.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen azután írtak ki időközi választást október 5-ére, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát.

Azt a fordulót még Vavrik Géza nyerte, de a területi választási bizottság megsemmisítette az eredményt, mondván, „a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”. A november 2-i megismételt szavazáson már Fekete Zsigmond győzött, ám a Kúria ezt az eredményt is érvénytelenítette a választási alapelvek többszöri megsértése miatt. A bírósági indokolásokban olyan cselekmények szerepeltek, mint a szervezett utaztatás, a névjegyzék fotózása, sőt, a szavazólapokkal együtt az urnába került bankjegyek.

A vasárnapi, harmadik forduló sem telt el feszültség nélkül. Vavrik Géza már a nap folyamán jelezte, hogy ismét óvást tervez benyújtani.

„Nagyon el vagyok keseredve, hasonló a helyzet, mint az előző két választáson: az ellenfelem emberei tömegével hordják szavazni a lakosokat, ugyanazok a delegáltak dolgoznak a választási körzetekben, mint korábban, és mutatják, hogy hova kell ikszelni. A fél falut megvásárolták”

– nyilatkozta a vesztes jelölt. Helyszíni riportok tanúsága szerint a településen nyílt titok volt a szavazatvásárlás.

„Fekete Zsigmondék bárkit megvesznek kilóra, akit csak akarnak. A drogosok 10 ezer forintot kapnak, a többiek pedig 20 ezertől felfelé. Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért, ha nagyon fontos nekik” – állították helyiek.

A választási huzavona komoly közpénzeket emészt fel: sajtóbecslések szerint egy-egy forduló megrendezése 3-4 millió forintba kerül, így a három választás együtt már 10-12 millió forintjába kerülhetett Tiszaburának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„A végső cél nemcsak a háború befejezése” – Trump külügyminisztere vázolta, mit akarnak elérni az ukránokkal
A legújabb tárgyalási forduló november 30-án, vasárnap késő délután kezdődött Miami közelében. „A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon” – mondta Marco Rubio.


Floridában vasárnap újra tárgyalóasztalhoz ültek az amerikai és az ukrán küldöttségek, hogy a háború lezárásának kereteiről egyeztessenek. A találkozó hangulatát Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavai alapozták meg:

„A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon, és esélye legyen a valódi prosperitásra.”

A legújabb tárgyalási forduló november 30-án, vasárnap késő délután kezdődött Miami közelében. A helyszín a Shell Bay magánklub, amelyet Donald Trump elnök különmegbízottjának, Steve Witkoffnak az ingatlanvállalkozása fejlesztett.

Az amerikai oldalon Rubio és Witkoff tárgyal, de a Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump veje, Jared Kushner is részt vesz a megbeszélésen – írta a Telex.

Az ukrán delegációt már nem a korrupciós botrány miatt nemrég lemondott Andrij Jermak, hanem Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára vezeti. Jermak Zelenszkij elnök egyik legfontosabb tanácsadója volt, aki a múlt hétvégén Genfben még maga egyeztetett Rubióval a béketervről. Az ukrán küldöttségnek tagja többek között Andrij Hnatov vezérkari főnök, Szerhij Kiszlica külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz elnöki tanácsadó is.

Az egyeztetés kezdetén Umerov köszönetet mondott az amerikai erőfeszítésekért:

„Az Egyesült Államok meghallgat minket, az Egyesült Államok támogat minket, az Egyesült Államok mellettünk áll” – mondta az ukrán delegáció vezetője.

Az AP hírügynökség szerint ez egyértelmű üzenet az amerikai elnöknek, aki a múltban többször is azt állította, hogy Ukrajna nem elég hálás a háborús segítségért.

A tárgyalások hátterét beárnyékolja, hogy a korábbi, kiszivárgott amerikai béketerv-vázlatot több oldalról is éles bírálatok érték, mert túlságosan kedvezőnek tűnt Moszkva számára. A dokumentum többek között területi engedményeket, a NATO-tagság tilalmát és az ukrán haderő korlátozását is tartalmazta.

A tervet azóta finomították, de republikánus és demokrata politikusok is óva intették a Fehér Házat attól, hogy Kijev számára elfogadhatatlan kompromisszumra kényszerítse az ukrán vezetést.

A floridai egyeztetés után következő lépésként Steve Witkoff Moszkvába utazhat, ahol a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több ezer embernek segített meghalni, most a Dignitas alapítója is az asszisztált öngyilkosságot választotta
Ludwig A. Minelli nem sokkal 93. születésnapja előtt döntött így. Az általa alapított Dignitas több ezer embernek segített már a méltó halálban.


„Egy úttörő és harcos nyugovóra tér” – ezekkel a szavakkal közölte az általa alapított Dignitas nevű civil szervezet, hogy nem sokkal 93. születésnapja előtt orvosi segítséggel elhunyt Ludwig A. Minelli, az asszisztált öngyilkosság ügyének svájci úttörője.

Az ügyvédként dolgozó Minelli 1998-ban hozta létre a Dignitast, és sokat tett azért, hogy az asszisztált öngyilkosság elfogadottá váljon Svájcban

– írja a 444.hu. Bár a helyi jog tiltja az eutanáziát, vagyis azt, hogy egy orvos adjon be valakinek halálos injekciót, az asszisztált öngyilkosság évtizedek óta legális. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a halált okozó cselekményt maga a páciens hajtja végre, orvosok és ügyvédek felügyelete mellett.

A Dignitas működését az is különlegessé teszi, hogy külföldieknek is nyújtanak segítséget. A szervezet közleményében jelezte, a Minelli által megkezdett úton folytatják a munkát.

Honlapjukon közzétett statisztikájuk szerint 2024-ig 4196 embert segítettek a halálba, köztük öt magyar állampolgárt is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Navracsics ugyanakkor készült Google-fotókkal próbálta bemutatni a dabronci fejlesztést
A független képviselő szerint a kommentelők buktatták le a minisztert egy árulkodó utánfutó miatt. Hadházy szerint Navracsics hülyének nézi a választóit.


Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában bírálta Navracsics Tibor minisztert, aki a képviselő szerint ugyanabban az időpontban készült Google utcafotókkal akarta bemutatni egy dabronci beruházás fejlődését.

Mint írja, a miniszter egy „előtte” feliratú fekete-fehér és egy „utána” feliratú színes képet tett közzé az EU-s pénzből megvalósult árokásásról.

A képviselő szerint a kommentelőknek feltűnt, hogy „a két kép ugyanakkor készülhetett, mert mindkettőn ott áll ugyanaz a fehér kisteherautó lehajtott oldalfallal és mögötte egy zsákokkal megrakott utánfutó.”

Hadházy Ákos azt állítja, a helyzet még ennél is durvább. „A két kép forrása a Google utcafotós szolgáltatása. Mindkét fotó 2021-ben készült, csak az egyik egy villanyoszloppal odébb... A megvalósult (?) fejlesztés viszont 2023-ban volt elvileg...” – írja a képviselő, majd felteszi a kérdést: „Vajon a miniszter feltalálta az időgépet? Ha nem, akkor csak egy kérdés marad: Navracsics teljesen meghülyült a leállított EU-s pénzcsapok miatt, vagy csak a választóit nézi hülyének?”

A képviselő a posztját azzal zárja, hogy szerinte Navracsics Tibor az egyik „leggerinctelenebb és legszánalmasabb fideszes”. Úgy véli, hiába intelligensebb és kulturáltabb a legtöbb párttársánál, és hiába elkötelezett Európa-párti atlantista, „éppen azért olyan vállalhatatlan, ahogyan kiszolgálja Orbán putyin-párti korruptokráciáját.”

A helyi sajtó korábban arról írt, hogy Dabroncon 2023-ban valóban megvalósult egy nagyrészt európai uniós és kormányzati támogatásból finanszírozott, mintegy 127 millió forintos csapadékvíz-elvezetési beruházás.

A két politikus között nem ez az első nyilvános vita: 2023 nyarán egy pusztamiskei zebraátadás miatt került sor köztük éles szóváltásra a közösségi médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: