TECH
A Rovatból

Reklámnézésből juthatnak jelentős támogatáshoz civil szervezetek - Új korszakot nyitott a jótékonyság világában a Sharity

A Sharity egy digitális platform, amely az adományozást és a hirdetéseket kapcsolja össze egy 21. századi rendszerben. Az applikáció segítségével a felhasználók reklámok, vagy szponzorált tartalmak megtekintésével támogatást generálhatnak nonprofit szervezetek számára anélkül, hogy saját zsebükből kellene költeniük.


A Sharity nemcsak egy innovatív adományozási rendszer, hanem egy átlátható és hatékony eszköz is a vállalatok számára, hogy megszólítsák célközönségüket, miközben valós társadalmi és környezeti hatást fejtenek ki, és közelebb kerülhetnek ESG céljaik eléréséhez. A JYSK és az Equans közreműködésének hála, az Impact Challenge kampánnyal a Sharity bebizonyította, hogy a digitális marketing és a közösségi adományozás egymást kiegészítve jelentős hatást érhet el.

„Ügyvédként egy jótékonysági rendezvény szervezésén dolgoztam, így kerültem először kapcsolatba Bársony Farkas üzletemberrel, akivel az együttműködésünk azóta barátsággá alakult, és közösen alapítottuk meg a Sharityt, amelynek jelenleg ő az elnök-vezérigazgatója. A célunk az volt, hogy hatékonyabbá tegyük a jótékonysági pénzgyűjtést, hogy az valóban célba érjen, és a lehető legjobb helyre kerüljön” – idézte fel az indulást Bujdosó Arnold.

Közösségi adományozás és vállalati felelősségvállalás

A nagyvállalatok vezetői gyakran inkább a jól ismert, nemzetközi jótékonysági szervezetek felé irányítják a támogatásokat, hiszen így érzik biztosnak, hogy az adományok megfelelően hasznosulnak.

„Azonban ezzel a munkatársak és a helyi közösségek kimaradnak a folyamatból, így elveszik az a lehetőség, hogy a vállalat saját működési környezetében is érdemi társadalmi hatást gyakoroljon” – magyarázta Bujdosó Arnold.

A Sharity megalkotásában egy Big4 tanácsadó cég működött közre, szem előtt tartva azt a tapasztalatot, hogy a magyarországi adományozási rendszer nem elég átlátható és túlságosan bürokratikus.

„A nemzetközi tanácsadó céggel együttműködve kifejlesztettünk egy egyedülálló, innovatív applikációt, amely teljes transzparenciát tesz lehetővé. Tartalmaz egy úgynevezett »red flag« elemző rendszert is, amely automatikusan jelzi, ha egy szervezet adományfelhasználása kockázatosnak minősülhet. Ezzel sikerült elérnünk, hogy a nagyvállalatok bátrabban nyissanak a kisebb civil szervezetek felé is. A Sharity segítségével a támogatás odaítélésének lehetősége a fogyasztók és az ügyfelek kezébe került, természetesen az előre meghatározott keretek között. Ez növeli az ügyfél-elköteleződést is, hiszen az emberek általában azt a szervezetet támogatják, amelynek az ügye a legközelebb áll a szívükhöz, és ez gyakran egy helyi kezdeményezés” – fogalmazott Bujdosó Arnold.

Elsőként a Synlab, majd mások mellett a JYSK is felismerte, hogy ezzel a módszerrel a hirdetéseik nemcsak széles rétegekhez jutnak el, de egy jó ügy támogatásához is hozzájárulnak. Mindeközben növelik ismertségüket és pozitív megítélésüket az adott térségben.

„Amikor a skandináv hátterű vállalat új áruházat nyit, akkor az adott régióban, a 40 km-es körzetben működő civil szervezeteket megszólítjuk, és egy pályázatot hirdetünk számukra. A szervezetek egy versenyben vesznek részt, amelynek fődíja egy előre meghatározott összegű adomány. A győztes kiválasztása a helyi lakosság szavazatai alapján történik. A résztvevők a JYSK reklámjának megtekintésével voksolhatnak, akár napi rendszerességgel is. A civil szervezetek számára pedig egyértelműen az aktivitás a kulcs. Sablon posztokat biztosítunk számukra, amelyeket saját csatornáikon, a közösségi médiában, hírlevelek, SMS-kampányok formájában terjeszthetnek. A civil szervezetek mozgósító ereje alapvetően befolyásolja a végeredményt. Ez a modell egyesíti a vállalati adományozás, a helyi közösségek támogatása és a fogyasztói aktivitás elemeit, miközben transzparens és innovatív módon biztosítja az adományok célba jutását” – hangsúlyozta a Sharity alapítója.

Sok kicsi valóban sokra megy

A Sharity és a JYSK legutóbbi közös kampányában összesen 1 millió forint értékű adomány gyűlt össze, a versenyben 14 civil szervezet vett részt, a szavazásban a támogatást az 5 legtöbb szavazatot összegyűjtő szervezet között osztották szét. A Sharity adományozási modelljének sikere megalapozta, hogy a Magyar Marketing Szövetségen belül létrejöjjön az Impact Tagozat, amelynek vezetője Bársony Farkas, a Sharity társalapítója és elnök-vezérigazgatója. A szakmai közösséghez eddig 30 MMSZ vállalati tag csatlakozott.

„A JYSK és az Equans mint a világ vezető energetikai és mérnöki szolgáltató példája is azt mutatja, hogy a multinacionális vállalatok már felismerték: ezek a kezdeményezések növelik a lakosság körében a presztízsüket, az elköteleződést, és erősítik a márkát.”

Nagy sikerrel zárult a Magyar Marketing Szövetség Impact Tagozata által támogatott Impact Challenge akció is, mely kihívásban 1,6 millió forint támogatást sikerült összegyűjteni az év elején. „A projekt csaknem egymillió reklámmegtekintést generált, és összesen 77 szervezetet juttatott adományhoz általa” – hangsúlyozta az alapító.

Mindezek mellett a JYSK Magyarország két rangos Marketing Gyémánt Díjat is nyert a Magyar Marketing Szövetségtől (MMSZ). Ezek a díjak a marketing kiválóságát ismerik el, bemutatva kampányaik kreativitásának és hatásosságának magas színvonalát.

Az egyik díjat a magyarországi áruháznyitások apropóján indított helyi kampányuk, az „Otthonteremtés Adományozási Program” miatt érdemelték ki. 2023-tól 500 000 forint értékű terméket adományoznak az új áruházak 50 km-es körzetében működő helyi nonprofit szervezeteknek a vásárlók és alkalmazottak szavazatai alapján. Ebben szorosan együttműködnek a Sharity-vel.

„Ezeket a díjakat a marketingipar elismert szakértőiből álló zsűri értékeli, és megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen versenyképes mezőnyben ismertek el minket, idén lenyűgöző, 424 nevezéssel” – mondja Szilvasi Krisztina, a JYSK Magyarország kommunikációs vezetője.

A Jysk és a Sharity közös munkája bizonyítja ezzel, hogy kisebb költségvetésű kampányokkal is jelentős hatást hoznak létre, és még a korlátozott erőforrásokkal is a kreativitás és a céltudatosság érdemi változást hozhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Titkos profilt épít rólad a ChatGPT: pár kattintással megnézheted és törölheted az egészet
A mesterséges intelligencia a korábbi beszélgetések alapján folyamatosan tanul rólunk, és egy komplett profilt állít össze a szokásainkról. Ez a profil a megfelelő parancsokkal lekérhető, a tárolt adatok pedig a beállításokban törölhetők.


A ChatGPT többet tud rólad, mint gondolnád – és most 6 bemásolható kérdéssel, plusz lépésről lépésre beállítási útmutatóval megmutatjuk, pontosan mit tárol, mit feltételez rólad és hogyan tudod mindezt egy kattintással leállítani.

A mesterséges intelligencia személyre szabása ugyanis két külön csatornán zajlik: az egyik a kifejezetten mentett emlékek (Saved memories) tárháza, a másik pedig a korábbi beszélgetésekre való folyamatos hivatkozás (Reference chat history), ami a háttérben elemzi a stílusodat és preferenciáidat. Érdemes mindkettőt ellenőrizni.

A teljes kép feltárásához az első lépés egy adatigénylés, amivel a rendszer egyetlen listában tárja eléd a rólad felépített profilt. Ehhez elég bemásolni a következő kérést:

„Sorolj fel mindent, amit eltároltál és megjegyeztél rólam, teljes egészében, egyetlen listában. Neveket, helyeket, munkát, szokásokat, preferenciákat, bármit. Ne foglald össze, és ne hagyj ki semmit. Látni akarom a teljes profilt, amit a beszélgetéseink alapján felépítettél rólam.”

Ezt követően rákérdezhetsz azokra a következtetésekre is, amiket a rendszer anélkül vont le, hogy te kimondtad volna:

„Mondd el mindazt, amit kikövetkeztettél rólam anélkül, hogy valaha is kifejezetten elmondtam volna. Azokat a dolgokat, amelyeket abból szűrtél le, ahogyan írok, kérdezek és amit kerülök. A koromat, a jövedelmi szintemet, hogy hol élhetek, milyen az élethelyzetem. Pontosan mutasd meg, miből jutottál ezekre a következtetésekre.”

A harmadik és negyedik kérdés még mélyebbre megy: az egyik a feltételezett személyiségjegyekre és vakfoltokra, a másik pedig a viselkedési előrejelzésekre kérdez rá pénz, stressz és konfliktuskezelés témájában:

„Minden alapján, amit tudsz rólam, nevezd meg azokat a személyiségjegyeimet, amelyeket valószínűleg nem látok magamban.

Azokat a mintázatokat, amelyek számodra nyilvánvalóak, nekem viszont láthatatlanok. A vakfoltjaimat, a bizonytalanságaimat, valamint azt, hogy valójában hogyan hatok másokra ahhoz képest, ahogyan én gondolom magamról. Légy őszinte és konkrét.”

Egy ilyen mély profil nemcsak leír téged, hanem előrejelzéseket is készít rólad: „A rólam alkotott profilod alapján jósolj meg, hogyan kezelnék olyan dolgokat, amelyekről még soha nem beszéltem neked: pénz, stressz, konfliktusok, kockázatvállalás, valamint mi lehet a következő jelentős döntés az életemben. Mondd el azt is, mennyire vagy biztos az egyes következtetésekben, és milyen viselkedési mintákra alapozod őket.”

Most pedig vedd vissza az irányítást:

Az audit után következhet a beállítások finomhangolása. A ChatGPT menüjében a Beállítások > Személyre szabás (Personalization) > Memória kezelése (Manage Memories) pont alatt található az a lista, amit a rendszer kifejezetten eltárolt rólad.

Itt minden egyes tételt külön törölhetsz, vagy az Összes törlése gombbal kiürítheted a teljes memóriát.

A Memória kezelése (Manage memories) alatt törölt elemek a listából azonnal eltűnnek és nem állíthatók vissza. Fontos azonban tudni, hogy a „Reference chat history” kikapcsolásakor a korábbi beszélgetésekből származó személyre szabási információk törlése az OpenAI rendszereiből 30 napon belül történik meg. A cég biztonsági és hibakeresési okokból a mentett emlékek törléséről is tarthat 30 napos naplót.

Ugyanitt, a Személyre szabás menüben lehet kikapcsolni a „Reference chat history” funkciót is, ami a beszélgetési előzmények háttérben történő felhasználását állítja le. Végül a Beállítások > Adatkezelés (Data Controls) alatt érdemes letiltani az „Improve the model for everyone” opciót, ami megakadályozza, hogy a beszélgetéseidet a modellek jövőbeli tanítására használják fel. Ezt a funkciót az OpenAI hivatalos blogposztja szerint külön kell kezelni a memória beállításaitól.

A kontroll megszerzése azért is fontos, mert a ChatGPT és a hasonló rendszerek által tárolt adatok már több valós konfliktushoz vezettek.

Egy amerikai nő például azért vetett véget a kapcsolatának, mert a párja laptopján olyan beszélgetés-előzményeket talált, amelyekből kiderült, a férfi a mesterséges intelligenciával vitatta meg a nő súlyával kapcsolatos problémáit, ami azonnali szakításhoz vezetett.

Az adatvédelem kockázatait mutatja az az eset is, amikor egy népszerű AI-karikatúra trend során a felhasználók által feltöltött fotókat kiberbűnözők gyűjtötték be deepfake alapú zsarolásokhoz. Az FBI is figyelmeztetett, hogy a bűnözők manipulált képeket használnak szexuális tartalmú zsarolásokhoz.

Az iparági vezetők is óvatosságra intenek: a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „hallucinálni”, vagyis magabiztosan állítani valótlan dolgokat, ezért a felhasználóknak kritikusan kell kezelniük a kapott válaszokat. James Uthmeier floridai főállamügyész pedig tavaly bejelentette, hogy büntetőnyomozást indított az OpenAI ellen egy egyetemi lövöldözéssel összefüggésben.

Az események rávilágítottak, hogy a magánéleti feszültségektől a hatósági eljárásokig milyen messzire gyűrűzhetnek a chat-előzményekhez kötődő konfliktusok.

A fejlesztők a növekvő aggodalmakra a kontrollok bővítésével reagáltak: a mentett emlékek és a korábbi beszélgetésekre való hivatkozás külön-külön kapcsolhatóvá vált, a tréningcélú felhasználás pedig önálló beállítást kapott. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók finomhangolják, pontosan mire emlékezhet a rendszer anélkül, hogy a beszélgetéseik automatikusan hozzájárulnának a modellek továbbfejlesztéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Magyar szakértő ötlete enyhíthet a hőkupolákon - elképesztő megoldást javasolt egy szakértő
Egy magyar professzor szerint a Heller–Forgó-féle hűtőtornyok alkalmasak lehetnek a napokig tartó extrém hőség megbontására. Az elmélete szerint a tornyokból kiáramló, vízzel telített felhők gyengítenék a hőcsapdát.


Fánk alakú felhőgyűrűkkel bontanák meg a hőkupolát: egy magyar mérnöki ötlet szerint erőművi hűtőtornyok „tórusz” alakú felhőket pöfögtetve gyengíthetnék, akár össze is omlaszthatnák a hőcsapdát – ott, ahol napokig 40 °C körüli forróság ül az ország felett.

A koncepció alapja a világszerte ismert magyar találmány, a Heller–Forgó-féle hűtőtorony továbbfejlesztett alkalmazása.

A javaslat szerint a tornyok forgó, fánk alakú felhőket juttatnának a légkörbe, amelyek vízzel telítve gyengítenék a kialakuló hőcsapdát – írja az Agrofórum egy Steier József professzorral készült beszélgetés alapján.

Az elképzelés szerint a légkörbe juttatott plusz pára és a felhőképződés megtörné a hőkupolát fenntartó stabil légköri viszonyokat.

A szakértő szerint a megvalósításhoz olyan helyszínekre van szükség, ahol rendelkezésre áll a működéshez szükséges hatalmas hőtömeg. A cikk szerint egy kémény nem lenne elegendő Magyarország területére, és elsősorban a paksi, a mátrai és a pécsi erőművek biztosítanának jó hátteret a megvalósításhoz.

A rendszer kétféleképpen is működhetne: a tornyok folyamatos üzemeltetésével az általános aszályt lehetne csökkenteni, míg egy-egy hőkupola idején célzottan, maximális teljesítménnyel működve lehetne a jelenséget gyengíteni.

Az ötlet egy olyan problémára keres megoldást, amely egyre súlyosabban érinti Magyarországot. A hőkupola ugyanis nem egy szimpla kánikula: a jelenség lényege, hogy egy helyben veszteglő, magas nyomású légköri rendszer láthatatlan fedőként működik, ami alatt a lesüllyedő levegő felmelegszik és csapdába ejti a hőt. Ennek következményeit az elmúlt években többször is megtapasztalhattuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Videó: Levágják a lábát, mégis fut tovább – itt a robot, amit szinte lehetetlen tönkretenni, utol fog érni
A Northwestern University kutatói bemutatták a „lábas metamachine” nevű moduláris robotot. A gép mesterséges intelligencia által vezérelt mozgása valós időben alkalmazkodik a sérülésekhez.


Egy videón olyan, furcsa pálcikákból álló szerkezet fut felénk, amely a készítői szerint sérülés után is megállíthatatlanul robog tovább – és ha felborítjuk, pillanatok alatt talpra áll. A Northwestern University „lábas metamachine”-je mintha egy sci-fi-filmből lépett volna elő, azzal a különbséggel, hogy ez a gép nagyon is valódi.

A BBC Science Focus beszámolója szerint a robotok legújabb generációja nemcsak futni és bukdácsolni képes, de extrém módon ellenálló is.

Ha egy kutató tesztelés céljából levágja az egyik „végtagját”, a gép nem áll le, hanem azonnal új mozgásformára vált, és halad tovább.

A moduláris felépítésnek köszönhetően a leszakadt darab akár önállóan is képes visszagurulni a főtesthez, hogy újra összekapcsolódjanak. Hátborzongató hír, és ezt hallva egyből máshogy gondolunk a Terminátor-filmekre. A „megállíthatatlan” jelző és a robot bizarr mozgása sokakban a Skynet ébredését idézheti fel. A fejlesztés felveti a mesterséges intelligencia korlátozásának és felügyeletének kérdését is, különösen, ha a technológia katonai alkalmazást nyer.

A rendszer alapját „Lego-szerű” modulok adják, amelyek mindegyike egy gömb alakú központi egységből és egy pár karból áll. Minden egyes modul rendelkezik saját motorral, akkumulátorral és fedélzeti számítógéppel, így a robotika ezen új ága nem egy központi agyra, hanem egy elosztott intelligenciára épül.

A robot testét és mozgását nem ember tervezte, hanem egy mesterséges intelligencia „evolválta” ki egy virtuális térben, ahol a szoftver a leghatékonyabb mozgásformákat kereste. Sam Kriegman, a projekt vezetője szerint a folyamat a természetes evolúciót másolja, csak éppen drámaian felgyorsítva.

„Ez a természetes kiválasztódás – számítógépekkel felgyorsítva és valóra váltva” – fogalmazott a kutató.

A csapat állítása szerint a gép rendkívül szívós. „Könnyedén felépülnek olyan súlyos sérülésekből, amelyek minden más robot számára végzetesek lennének” – tették hozzá.

A fejlesztésnek komoly gyakorlati haszna lehet olyan területeken, mint a katasztrófavédelem, a kutatás-mentés vagy a veszélyes ipari környezetek felügyelete, ahol a gépeknek sérülések közepette is működőképesnek kell maradniuk. A moduláris felépítés emellett a karbantartást is megkönnyíti, mivel a meghibásodott egységek egyszerűen cserélhetők a helyszínen.

A most bemutatott technológia a Northwestern University egy korábbi, 2023-as eredményére épül, akkor egy MI másodpercek alatt tervezett működőképes robotot. A mostani lépés ezt a koncepciót emelte ki a laboratóriumból, és vitte ki a terepre.

Míg a Boston Dynamics által fejlesztett robotkutyák már bizonyítottak valós körülmények között, azok fix testfelépítésűek.

Ezzel szemben a metamachine teste és mozgása is rugalmasan alkalmazkodik a környezethez. A jövőben az ilyen rendszereket akár az e-bőr fejlesztéseivel is kombinálhatják a még finomabb érzékelés érdekében.

A robotika történetében már volt példa tragédiára: 1979-ben egy ipari robotkar okozta az első ember halálát. Ez komoly emlékeztető a technológiai fejlődéssel járó felelősségre.

A kutatók következő célja a technológia továbbfejlesztése: nagyobb, több modulból álló „rajokat” hoznának létre, már ha megengedik nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Brutális ára van a mesterséges intelligenciának: hamarosan több vizet fogyaszt, mint az egész emberiség
Az ENSZ Egyetemének kutatói szerint az MI vízlábnyoma 4 év múlva elérheti a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember éves háztartási vízigényét.


Az MI (AI) nemcsak áramot eszik, vizet is iszik – egy új ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia vízhasználata túlnőhet az emberiség éves ivóvízszükségletén, miközben a globális áramfogyasztás közel 3 százalékát emészti fel. Az ENSZ Egyetem friss,

június elején publikált jelentése először kísérli meg teljes rendszerként számszerűsíteni az MI energia-, víz- és földlábnyomát,

és kimondja: a hatékonyságjavulás önmagában nem elég, mert a fogyasztás így is nőhet. A kutatás szerint 2030-ra a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás elérheti az Egyesült Királyság éves szintjét, a vízlábnyom pedig összemérhető lehet a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember alapvető éves háztartási vízigényével – írta a témáról a ScienceAlert.

A jelentés szerint a helyzetet egy közgazdasági csapda súlyosbítja.

A Jevons-paradoxon néven ismert elv szerint, amikor egy technológia hatékonyabbá és olcsóbbá válik, az nem a fogyasztás csökkenéséhez, hanem éppen annak növekedéséhez vezet.

Az olcsóbb és könnyebben elérhető MI-szolgáltatások új felhasználási területeket nyitnak meg, a használat volumene pedig gyorsabban nő, mint amennyit a hatékonyságjavulás ellensúlyozni tudna. Ezért az „optimalizáljuk a modellt és kész” megközelítés már nem elegendő.

A növekvő erőforrás-igény ráadásul nem egyformán oszlik el a világban.

Az MI-specifikus felhőinfrastruktúra több mint 90 százaléka az Egyesült Államokban és Kínában koncentrálódik,

és mindössze 32 országban található számottevő kapacitás.

Eközben a környezeti terhek, mint az ásványkincsek kitermelése vagy az elektronikai hulladék kezelése, gyakran a fejlődő országokban csapódnak le, ami tovább mélyíti a digitális szakadékot azok között, akik irányítják a technológiát, és akik csak fogyasztják azt.

A jelentés készítői szerint a cél nem a technológia elítélése. Kaveh Madani, a vizsgálatot vezető igazgató szerint a kutatás egyfajta figyelmeztetés.

„Ez a jelentés nem az MI ellen szól… Felelős használatra szólít fel, és arra, hogy a nem kívánt hatásokat proaktívan kezeljük, hogy a technológia fenntartható és méltányos legyen” – hangsúlyozta a szakember.

A javaslatok között szerepel a kötelező környezeti adatszolgáltatás, a takarékos alapbeállítások (például alacsonyabb felbontás) alkalmazása, a teljes életciklusra kiterjedő felelősségvállalás, valamint az MI-igények beépítése a nemzeti energia- és klímatervekbe.

A mesterséges intelligencia hatalmas vízfogyasztása nem új felismerés, korábbi elemzések már bemutatták, hogy a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések mögött milyen valós erőforrásigény áll. A technológia vízéhsége egy olyan időszakban válik kritikussá, amikor a hazai vízinfrastruktúra is egyre nagyobb nyomás alatt áll. A debreceni CATL-akkumulátorgyár tervezett vízigény-növekedése a helyi hálózat teherbírásának határait feszegeti, ahol egy nyomáspróba során festett víz is a felszínre került. Eközben a Gödöllőn kialakult vészhelyzet is megmutatta, hogy a lakossági vízellátás is sérülékeny, bár ott egy vízbázis újraindításával azóta javítottak az ellátásbiztonságon.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk