Míg Magyarországon az átlagfizetésből 108-szor tudjuk megvenni a tejből, tojásból, tésztából, margarinból és vécépapírból álló csomagot, addig Hollandiában 320-szor, Ausztriában 302-ször, Szlovákiában 115-ször. Más európai országokban is ennyivel emelkedtek az élelmiszerárak, mint nálunk? Ennek ment utána az RTL Fókusz című műsora.
Egy darab „császárbuci” az egyik üzletlánc magyarországi boltjában 69 forintba, ugyanezen vállalat szlovákiai áruházában 12 centbe (410 forintos euró-forint árfolyamon számítva 49 forintba) kerül. A TV paprika kilója itthon 1199 forint, északi szomszédunknál akciósan 2 euró 79 cent, átszámítva 1144 forint. A különbség nem tűnik nagynak, csakhogy míg
Szlovákiában az élelmiszerárak átlagosan 24,1 százalékot nőttek tavaly szeptemberhez képest, Magyarországon ez az arány 39 százalék: a legmagasabb az Európai Unióban.
Egy magyar és egy szlovák boltba rejtett kamerával látogatott el az RTL el, továbbá külföldön élő magyarokat kérdeztek arról, hogy ahol ők laknak, mennyivel drágult az élelmiszer.
Megkértük őket, vegyenek meg bizonyos árukat, amelyeket összehasonlíthatunk ugyanazok itthoni áraival. 10 darabos tojás, 25 dekás margarin, fél kilós spagetti, 1 liter 3,5%-os tej és egy 8 darabos vécépapír. Mindegyikből a legolcsóbbat. A termékeket október végén vásároltuk.
Az általunk kiválasztott termékeket Magyarországon tudtuk a legolcsóbban megvásárolni, a legtöbbet pedig Hollandiában kértek érte. A különbségek azonban akkor érződnek igazán, ha összehasonlítjuk, hogy hány ilyen kosarat tudunk vásárolni az adott országra jellemző átlagkeresetből.
Az Eurostat által mért 2021-es szlovák bérből 115 ilyen kosarat tudnánk vásárolni, az olaszból 257-et; a hollandból 320-at, az osztrákból pedig 302-t. Magyarországon a KSH által kiadott statisztika szerint a nettó átlagkereset 2022 augusztusában 342 900 forint volt. A termékeket ebből az összegből 108-szor vásárolhatnánk meg.
Szakértők szerint az infláció a következő hónapokban is emelkedhet Magyarországon, a csúcsot 22 százalék környékén érheti el decemberben, vagy a következő év első hónapjaiban. Innentől csökkenhet a drágulás mértéke, 2023-ban nagyjából 13 százalékos áremelkedést várnak.
Míg Magyarországon az átlagfizetésből 108-szor tudjuk megvenni a tejből, tojásból, tésztából, margarinból és vécépapírból álló csomagot, addig Hollandiában 320-szor, Ausztriában 302-ször, Szlovákiában 115-ször. Más európai országokban is ennyivel emelkedtek az élelmiszerárak, mint nálunk? Ennek ment utána az RTL Fókusz című műsora.
Egy darab „császárbuci” az egyik üzletlánc magyarországi boltjában 69 forintba, ugyanezen vállalat szlovákiai áruházában 12 centbe (410 forintos euró-forint árfolyamon számítva 49 forintba) kerül. A TV paprika kilója itthon 1199 forint, északi szomszédunknál akciósan 2 euró 79 cent, átszámítva 1144 forint. A különbség nem tűnik nagynak, csakhogy míg
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magánlakásokban is házkutatást tarthat majd a NAV a nagytakarítási törvény alapján
Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek, vagyis akár egy civil szervezet vezetőjének otthonában is megjelenhetnek fegyveres kísérettel. Veszélybe kerülhet az újságírói forrásvédelem is.
A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.
Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.
A törvényjavaslat szerint az ellenőrzés célja az lehet, hogy megállapítsák: egy szervezet jogtalanul fogadott-e el külföldi támogatást. A házkutatásra pedig nemcsak akkor kerülhet sor, ha már van gyanú, hanem akkor is, ha a hivatal szerint csak feltételezhető, hogy az adott helyen bizonyíték lehet.
A szabályok alapján nemcsak a szervezet székhelye jöhet szóba, hanem bármely más helyszín is, ahol adat vagy bizonyíték lehet.
Ez különösen aggályos lehet például egy újságíró esetében, akinek az otthonában található dokumentumokat is lefoglalhatják, így gyakorlatilag megszűnhet a forrásvédelem.
Az eljárás során az érintettek kötelesek együttműködni, még akkor is, ha a bekért adatok személyesek, védettek vagy rájuk nézve terhelőek. A NAV jogot kap arra, hogy ilyen információkat is bekérjen és tároljon. A törvényjavaslat szerint ezekhez az adatokhoz az állam akár 30 évig is megtagadhatja a hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok nyilvánossága bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene.
Az új törvényjavaslat nemcsak a szervezeteket érinti, hanem azok vezetőit is súlyos személyes következményekkel fenyegeti.
Aki egy jegyzékbe vett szervezet irányítója, annak kötelező vagyonnyilatkozatot tennie – méghozzá jóval szigorúbb feltételek mellett, mint például egy országgyűlési képviselőnek. A nyilatkozatot az igazságügyi miniszter ellenőrzi, és közzéteszik a kormány honlapján.
Ha valaki nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, akkor ezt nyilvánosan „közhírré teszik”, és felfüggesztik a képviseleti jogát a szervezetben. Ebben az esetben sem biztosít a törvény semmilyen jogorvoslati lehetőséget. Ha a záró vagyonnyilatkozat is elmarad, az illetőt 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal sújthatják, amit újra és újra kiszabhatnak – fellebbezni ez ellen sem lehet.
A törvény külön eljárás nélkül eltilthatja azokat a civil vezetőket, akik megszegik a szabályokat, attól, hogy öt éven belül bármilyen civil szervezetet alapítsanak vagy vezessenek. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társaságok ügyvezetőire is: ha egy cég a törvény miatt megszűnik, a cégvezető öt évig nem tölthet be vezető tisztséget, nem alapíthat új céget, és nem is szerezhet benne többségi befolyást.
Aki egyszer megszegi a törvényt, azt a NAV már eltilthatja „a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától”. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki a javaslatból.
Hüttl Tivadar, a Telex ügyvédje szerint a javaslat „emberi sorsokat, karriereket tehet tönkre”, és olyan mértékű szankciókat vezetne be, amelyek példátlanok a korábbi törvényekhez képest.
A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.
Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.
A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:
„Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását. Köszönetem és elismerésem Legfőbb Ügyész Úrnak eddigi munkájáért!”
A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.
Gerendai Károly szerint az üzleti életben megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra
A Sziget alapítója a Dellában mesélt arról, hogy a Tisza Párt indulásakor Magyar Péter tőle kért színpadtechnikát. Azt is elárulta, fontolgatja, hogy idén először elmegy a Pride-ra.
A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.huDella podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.
A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.
Azt is tapasztalja, hogy azok az emberek, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel, most új pozíciót próbálnak felvenni, mozgásba lendültek Magyar Péter megjelenésével.
Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.
A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.huDella podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.
A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kizárt, hogy Ruszin-Szendit „beüthették” az ukránok - mondja a nemzetbiztonsági szakértő
Kiss-Benedek József szerint kizárt, hogy a volt vezérkari főnök ukrán kém lenne. A szakértő szerint ha ez igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonság totális bukása lenne.
Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.
A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.
A vádakat Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő is értékelte az ATV Start című műsorában. Szerinte szakmai szempontból kizárt, hogy egy volt vezérkari főnököt be tudnának szervezni egy külföldi titkosszolgálat számára.
Úgy véli, egy ilyen magas rangú katonai vezető rendkívül sűrű programmal dolgozik, és szigorú biztonsági ellenőrzéseken megy át.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Kocsis Máté által megfogalmazott gyanú igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját is megkérdőjelezné. Kérdés lenne, miért nevezték ki Ruszin-Szendit, és miért nem távolították el korábban, ha bármi felmerült volna ellene.
Kiss-Benedek azt is elmondta, hogy Ruszin-Szendi rendszeresen részt vett a NATO katonai bizottságának ülésein, ahol bizalmas információkat tárgyaltak. Ilyen megbeszélésekre szerinte nem hívtak volna meg senkit, akivel szemben bármilyen gyanú létezne.
Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.
A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
