HÍREK

Rejtély: egy 12 fős magyar faluban keresnek a legjobban az emberek

Átlagosan több mint félmillió forint volt ott az átlagos havi nettó kereset 2021-ben.

Link másolása

2021-ben bruttó 354 ezer forint (nettó 235 ezer) volt az átlagos havi kereset Magyarországon a NAV adatai alapján - derült ki a GKI friss elemzéséből, amelyet a napi.hu ismertetett.

Településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (313 ezer forint). A megyei jogú városokban ez 253 ezer forint, a városokban pedig 225 ezer forint volt, míg a községekben csupán 197 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a községekben átlagosan a fővárosi bér 63 százalékát keresték meg a munkavállalók. A városok esetében ez 72 százalék, a megyei jogú városok esetében pedig 81 százalék.

Tavaly egy apró borsodi faluban regisztrálták a legmagasabb átlagos havi nettó keresetet: a 12 fős (2015-ös adatok szerint) Tornakápolnán átlagosan 535 ezer forintot keresett egy munkavállaló.

A második helyen e tekintetben Budapest II. kerülete áll, 498 ezer forinttal, a harmadik pedig Telki 467 ezer forinttal.

A legalacsonyabb átlagos havi nettó kereset Csenyétén volt havi 37 ezer forinttal.

Az elemzésből az is kiderült, hogy Budapesten belül a Budán élők átlagosan 77 ezer forinttal többet vittek haza, mint a Pesten lakók.

A 19 magyarországi megyében 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset. Az adatok alapján a legjobban kereső megyék Nyugat- és Közép-Dunántúlon vannak.

A legmagasabb keresetek megyék tekintetében:

1. Pest megye - 259 ezer forint

2. Győr-Moson-Sopron megye - 254 ezer forint

3. Fejér megye - 249 ezer forint

4. Komárom-Esztergom megye - 248 ezer forint

5. Vas megye - 235 ezer forint

A legalacsonyabb keresetek megyék tekintetében:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - 179 ezer forint

2. Békés megye - 191 ezer forint

3. Nógrád megye - 194 ezer forint

4. Somogy megye - 196 ezer forint


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Nem bír az MVM a panaszos levelekkel és az elrontott számlákkal – augusztusban jöhet az igaz káosz
Akkor van az éves elszámolás, ami a jelenlegi rendszer alapján megoldhatatlan probléma elé állíthatja a szolgáltatót.

Link másolása

Az elszúrt számlák és a panaszos levelek áradata maga alá temette az MVM-et – írja cikkében a HVG360.

A helyzetet tetézte, hogy novemberben lemondott Palkovics László, majd ezután megszűnt maga a Technológiai és Ipari Minisztérium is. Az új tárca felállása után az egyik fő feladat az lett, hogy bővítsék az ügyfélszolgálatok létszámát 400 fővel. A portál szerint azonban a vállalat még január közepén is csak toboroz, ráadásul csak átmeneti munkaerő-kölcsönzésben gondolkoznak.

A cikk szerint az egyik felsővezető egyszerűen elnevette magát, amikor arról kérdezték, hány embert sikerült toboroznia.

„A feketeleves augusztusban, az éves leolvasáskor és elszámoláskor jöhet, amikor a sok hiba miatt bőven lesznek olyan háztartások, amelyeknek egy összegben kellene törleszteniük a – nem is miattuk – felhalmozott tartozásukat

– vélte a meg nem nevezett munkatárs.

A lap szerint valódi reklamációnak és jogorvoslatnak sincs helye. A rezsicsökkentett áram 36,9 forintos egységárát például egyetlen elszámoláson sem fogja megtalálni a fogyasztó, az megoszlik az „A1 kedvezményes árszabás ára”, a „rendszerhasználati-üzemeltetési díj” vagy „átviteli díj” és az „elosztói forgalmi díj” rubrikák között.

A hibás számlák miatt több tízezer fős csoportok alakultak a közösségi oldalakon, ahol bizonyos típushibák is kirajzolódnak. A leggyakoribbak a túlszámlázások, a hibásan rögzített hivatalos mérőóraállások, akár olyan időpontokból, amikor nem is járt leolvasó a háztartásban.

A számlázási anomáliákról korábban az RTL Híradó is forgatott anyagot:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fürjes Balázs reakciója Lázár János szigorú széljegyzeteire: „A politikában nincs se mindig, se soha”
A miniszter korábban a Városmajor felújításáról írta azt, hogy „SOHA! NEM!”.

Link másolása

Mint arról a mai nap folyamán korábban beszámoltunk, a dokumentumokra írt rövid üzenetekkel jelezte Lázár János kollégáinak, hogy az országban futó építkezési-felújítási projektek közül melyek azok, amiket folytatásra érdemesnek tart, és melyek, amiknek lezárását javasolja. Bár a miniszter csapata 80 fejlesztésből 30-nál javasolta, hogy folytassák azokat, mert leállításuk esetleges pénzvisszafizetéssel vagy akár politikai kockázattal is járhat, a Telex által megszerzett dokumentum alapján Lázár csak 8 projekt egyértelmű folytatását fogadta el.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, korábbi Budapest és agglomerációs fejlesztési államtitkár „szerelemprojekjte”, a budai Városmajor fejlesztése mellé Lázár egy elég határozott „SOHA! NEM!” feliratot kanyarított.

A Telex ezzel kapcsolatban megkereste Fürjest, aki úgy nyilatkozott:

„Egyetlen miniszter írói munkásságát sem kommentálom. Szerettem Budapestért dolgozni Tarlós Istvánnal és Vitézy Dáviddal közösen, egy jó csapatban bármikor újrakezdeném. A politikában és a szerelemben pedig nincs se mindig, se soha, ahogy azt Antall Józseftől tudjuk”.

A Városmajor megújítása esetében az előkészítés már 43 százalékon áll, 162 millió forintot elköltöttek rá, és az NKK szakértői is a projekt folytatását (a tervezés befejezését) javasolták, mert az azonnali lezárás pénzügyi kockázattal, a fel nem használt uniós forrás visszafizetési kötelezettségével jár. Igaz, ez sok más projektről is elmondható volt, de a széljegyzetek alapján ez Lázárt nem hatotta meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Kiszivárgott, miket írt Lázár János a budapesti beruházások mellé – a Városmajor megújításához: „SOHA! NEM!”
A miniszter széljegyzeteken jelölte, mi legyen a sorsa a fővárosi projekteknek, sok mellé került „Nem! Lezárni!“.

Link másolása

Azt már korábban tudni lehetett, hogy számos országos és budapesti beruházást leállíttat a gazdasági helyzetre való tekintettel Lázár János és minisztériuma. Bár az építési és közlekedési miniszter tavaly arról beszélt, hogy nem fogják külön "büntetni" a fővárost, a leállítandó projektek között feltűnően sok a budapesti.

A Telex hozzájutott egy adag dokumentumhoz, amin a Vitézy Dávid-féle Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) nyolcvan, túlnyomórészt fővárosi és agglomerációs fejlesztése található azok jelenlegi állapotával, valamint leállításuk lehetséges kockázataival.

A papírokon Lázár tollal jelezte, hogy milyen sorsot szán a projekteknek, igen sokhoz került oda a „Nem!” vagy „Lezárni!” megjegyzés.

A miniszter csapata 80 fejlesztésből 30-nál javasolta, hogy folytassák azt, mert leállításuk forrásvesztést, uniós pénzvisszafizetést, szabálytalansági eljárást, de akár politikai kockázatot is jelenthet. Ezt figyelembe véve különösnek tűnhet, hogy Lázár mindössze nyolc esetben döntött a projekt folytatása mellett, míg 11 esetben kérdőjelet tett mellé, vagy odaírta, hogy „Megbeszélendő”.

A teljes dokumentum EZEN A LINKEN tekinthető meg vagy tölthető le.

A Telex írása szerint

  • a Gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésének tervezése 15 százalékon áll , a szakértők pedig a folytatást javasolták, mégis az van ráfirkantva, hogy „Nem! Lezárni!”
  • a megyei, agglomerációs P+R parkolók fejlesztésénél ugyanezt rótta a papírra a miniszter, pedig a projekt 60 százalékon áll, és a saját szakértői csapata is a folytatást, befejezést javasolt
  • a csepeli-soroksári és a szentendrei HÉV összekötésének (azaz az 5-ös metró) tervezése 38 százalékon áll, a projektre már 2,2 milliárdot költöttek, az azonnali lezárás pénzvisszafizetéssel és uniós szabálytalansági eljárással járhat, Lázár mégis „NEM!”-et írt rá
  • a csepeli-soroksári HÉV Kálvin téri meghosszabbításának tervezése, ami most 16 százalékon áll, szintén nemet kapott
  • különösen látványos Fürjes Balázs, a Fidesz budapesti erős emberének számító "szerelemprojektje", a Városmajor megújítása is, ez 43 százalékon áll, 162 millió forintot elköltöttek rá, és az NKK szakértői is a projekt folytatását (a tervezés befejezését) javasolták, ennek ellenére Lázár ítélete a papíron: „NEM! SOHA!”
  • a Füredi utca külön szintű (közút-vasút) átvezetését a XVI. kerület kormánypárti országgyűlési képviselője is támogatta, Lázár mégis a projekt („magas érdeksérelemmel járó”) lezárása mellett döntött
  • a kelenföldi Duna-parti sétány fejlesztését szintén a kormánypárt országgyűlési képviselője támogatta a 2022-es választáson, ezért a lépést (lezárást) majd „meg kell magyarázni” a széljegyzet szerint.
  • a 75 százalékon álló átfogó agglomerációs-budapesti kerékpáros hálózati stratégia folytatását pedig azért (is) ítélték folytatandónak az NKK szakértői, mert a projektnek erős lakossági támogatása van, fél éven belül lezárható lenne, és a lezárás visszafizetési kötelezettséget generálna. A szigorú válasz ennek ellenére itt az: „Lezárni!”
  • a gellérthegyi közpark (30 százalékon álló) tervezésénél a „Lezárni! SOS!” megjegyzés szerepel.

Lázár János a Telex megkeresésére úgy reagált:

„Sajnálom, hogy a Telex a minisztériumból ellopott dokumentumokkal házalóktól szerzi be az információit, noha én mindig, minden kérdés esetében igyekszem a rendelkezésükre állni.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Igazi buheramegoldással hidalta át a pisilős botrányt a MOL, remélhetőleg csak ideiglenesen
Jóvanazúgy-díjas megoldással intézték el, hogy ne látszódjon a férfi mosdó az utcáról.

Link másolása

Korábban beszámoltunk róla, hogy több héten át az utca népe is megcsodálhatta ahogy a férfi mosdóban vizelnek a MOL-torony nemrég átadott irodakomplexumában.

A Telex akkor megkereste a céget, akik azt mondták, hogy tudnak a problémáról és dolgoznak is az elhárításán.

Azt nem lehet mondani, hogy a kivitelezők vérprofi megoldással hidalták át a problémát. A lap olvasói levelében kapott képen látszik, hogy

szürke, lehúzható árnyékolót helyeztek fel, mögé azonban egy fekete műanyag zsákot applikáltak, ezt pedig egyszerű ragasztószalaggal rögzítették.

A portál ismét feltette kérdéseit, de egyelőre nem kaptak rá választ, így nem tudni, ez a megoldás ideiglenes marad vagy véglegesnek szánták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: