News here
hirdetés

HÍREK

Reggel 5 és este fél 10 között lehet kiülni a teraszokra – ott már nem, máshol egyelőre még kötelező a maszk

A Magyar Közlönyben megjelentek a nyitás újabb részletei.

Link másolása

hirdetés

A járvány megfékezése érdekében a kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket, tehát április 19. után is kötelező lesz a közterületeken a maszkviselés, a távolságtartás, valamint érvényben marad az este 10 órakor életbe lépő esti kijárási tilalom is - írja a Kormány.hu.

Az oltási program előrehaladásával párhuzamosan ugyanakkor közeledik a védelmi intézkedések feloldásának második fokozata is: a teraszok, az óvodák és az iskolák alsó tagozatai is készülhetnek a nyitásra.

A vendéglátóhelyek teraszainak, kerthelyiségeinek nyitása az azt követő napon történhet meg, amikor a beoltottak száma eléri a 3,5 milliót. Ez várhatóan a jövő héten bekövetkezik, hiszen mostanra már 3 millió 90 ezernél is többen kaptak oltást.

A vendéglátósok tehát már készülhetnek a teraszok nyitására.

A jogszabály szerint a teraszok, kerthelyiségek reggel 5 óra és este fél 10 között lehetnek nyitva. Az itt tartókodó vendégeknek nem kell maszkot viselni, de a felszolgálóknak igen.

A védelmi intézkedések betartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni. A szabályok be nem tartása esetén a vendéglátó üzlettel szemben 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki, de akár a vendéglátóhely bezáratása is elrendelhető. A szabályokat be nem tartó vendéggel szemben pedig szabálysértés esetén 5 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő pénzbírság is kiszabható.

hirdetés

Jelentős segítség a vendéglátóhelyek számára, hogy a kormány eltörli a teraszok után az önkormányzatoknak fizetendő közterületi díjat.

A munkahelyi, iskolai, kórházi menzák és büfék nyitva lehetnek. A szálláshelyen található étterem és bár csak az ott megszálló – üzleti céllal érkezett – vendéget szolgálhatja ki.

Április 19-én, hétfőn az óvodák újranyithatnak, az általános iskolák alsó tagozatai (1-4. évfolyamokon) pedig visszatérnek a rendes, tantermi oktatásra. A felső tagozatok és a középiskolák május 10-től térhetnek vissza a tantermi oktatáshoz. A felnőttképzésben szintén április 19-től szintén lehetségessé válik a jelenléti oktatás, valamint a vizsgák megtartása. Ugyanakkor az alsósoknak sem kötelező részt venni a jelenléti oktatásban - erről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt korábban.

A kormány emellett május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést, amelynek változatlanul a járvány megfékezése és a hazánkba belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak 10 napos hatósági házi karanténban kell maradniuk, ez alól csak 2 darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést.

Az erről szóló kormányrendelet-módosítások a csütörtöki Magyar Közlönyben olvashatóak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Tönkremehetnek a CSOK-ot felvevő családok, ha nem módosítják a támogatások jogszabályát
Hatalmas összeget kaphatnak a nyakukba a párok büntetőkamatként, ha elválnak, vagy nem születnek meg a vállalt gyermekek.

Link másolása

hirdetés

Mint ismert, a jegybank 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot – és az emelésnek még valószínűleg nincs vége. Ennek számtalan vonzata van, de az egyik egyértelműen az, hogy jelentősen megdrágulhatnak a hitelek kamatai.

A money.hu szakértői rávilágítanak: törvény szerint a lakossági ügyfeleknek pénzintézet csak a mindenkori jegybanki alapkamatnál 24 százalékponttal magasabb kamatozású hitelt nyújthat, így az új hitelplafon 31,75 százalék lett. Ezzel viszont a jogszabályi rendelkezések miatt csak jövőre fognak szembesülni a hitelfelvevők. Ez alapján az előttünk álló félévben a „sima” hitelek maximális kamata 29,9 százalék lehet, míg a hitelkártya és áruhitel tartozásokra felszámított banki díj 44,9 százalékos szintig emelkedhet – eddig nem számít uzsorakamatnak.

Ez alól az emelkedés alól pedig nem jelent kivételt a kormány kedvence, a CSOK sem.

Ha ugyanis egy család felveszi a csokot, de a határidőre nem születnek meg a gyermekek, vagy a házaspár válása miatt meghiúsul a támogatás célja, a pároknak büntetőkamattal kell visszafizetniük a támogatást.

A büntetőkamat ebben az esetben a jegybanki alapkamat ötszöröse. Ez a mostani emelés után 38,75 százalék lesz.

Ezt a mértéket kell alkalmazni akkor is a jogosulatlanul igénybevett összegre, ha a családnak a 3-ból 2 gyermeke azért megszületett. Ekkor a két és a háromgyermekes CSOK különbségét, 7,4 millió forintot kell a közel 40 százalékos büntetőkamattal azonnal visszamenőlegesen visszafizetnie a két gyermeket már nevelő családnak.

Ez azt jelenti, hogy egy 10 milliós támogatásért bőven 30 millió forint feletti összeget kell visszafizetni, ami hatalmas terhet róhat a magyar családokra.

Emiatt a szakértők szerint a hitelszabályok módosítására van szükség. Emellett tippként javasolják a babaváró hitelt, amely esetében a büntetőkamat sokkal méltányosabb.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Orbán: Magyarország a szelíd galamb az EU-ban, mindenki más héja
A miniszterelnök szerint egyedül ő képviseli azt az álláspontot az uniós vezetők közül, hogy a háborús szankciók helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra volna szükség.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádiónak, amely során az európai uniós háborús politika és a határvédelem is szóba került.

Az EU-s szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország sosem volt híve a szankciós politikának, ahogy ő sem, szerinte ez "nem is a magyar karakternek való".

Az EU nagy része azonban hisz abban, hogy a szankciókkal el lehet érni valamit, a kormány pedig nem akarja megbontani az egységet. Orbán szerint ez vállalhatatlan lenne egy olyan közösségben, amely az együttműködésre, a lojalitásra, az egységességre épül.

"Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, mint a viccbéli autós, aki szembemegy a forgalommal"

- fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem engednek, például az energetika kérdésében, de ami nem életbevágó Magyarország számára, abban hajlandóak engedni.

Kijelentette azt is, hogy Magyarország nem vétózik, ez a kijelentés félrevezető. Mint mondta, minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért, "nélkülünk nincs döntés".

Orbán ismét elmondta, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaságunk menetel a recesszióba. Éppen ezért nem szankciónkra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, majd béketárgyalásokra. Kérdésre válaszolva azt mondta, ő az egyetlen európai vezető, aki ezt az álláspontot képviseli, szerinte néha furán is néznek rá emiatt.

hirdetés
"Ritkán van az úgy, hogy Magyarország egymaga a szelíd oldalon, a galamb oldalon áll, mindenki más meg a héja."

- fogalmazott.

A miniszterelnök továbbra is úgy véli, hogy Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, mert a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak úgy, ha a háborúnak véget vetünk.

A hét eleji parlamenti ülésre is kitért, ahol azt látta, hogy nem mindenki érti még, milyen nehéz a mostani helyzet. Orbán azt próbálja elmagyarázni a képviselőknek, akik részben fejlesztési, részben fizetésemelési igényekkel hozakodnak elő, hogy most háborús helyzet van, mi meg védekezünk, és nem most van az ideje annak, hogy előrelépjünk egyet vagy kettőt.

"A siker az, ha nem csúszunk vissza, hanem meg tudjuk vetni a lábunkat a gazdaság és az életszínvonal tekintetében, meg tudjuk védeni azt, amink van"

- jelentette ki.

A kormányfő a határvédelmi egység kiépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy Magyarország különleges helyzetben van, mert egyszerre sújt minket a 800 ezer menekült Ukrajnából és több mint 100 ezer illegális határátlépő délről. Szerinte példátlan, hogy egyszerre két ilyen nyomás nehezedjen egy országra. Mint mondta, próbálja jelezni az EU-nak, hogy ez nem csak magyar ügy, hiszen a bevándorlók nagy része továbbmegy nyugat felé, így a "belső nyugalmas Európában élő minden nemzetnek érdeke visszatartani őket". Ehhez jól jönne pénzügyi támogatást, "de azt nem szoktunk kapni". Orbán szerint elvárható lenne az uniótól, hogy Magyarország ezen sajátságos helyzetét elismerje.

A határvédelemre kanyarodva elmondta, hogy tavaly 400 embecsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Jelezte, hogy a háború gazdasági következményei már Ázsiába és Afrikába is elértek, ahol éhínség, élelmiszerválság fenyeget, ami miatt egyre többen indulnak el Európába. Orbán szerint már nem tudjuk úgy megállítani a bevándorlókat, ahogy eddig képesek voltunk rá. Most ugyanis háború van, és minden perc, amit a katonák nem a felkészüléssel töltenek el, elvesztegetett idő. A kormányfő azt mondta, a katonákat ki kell venni a határvédelemből, de ha a rendőröket vezényelik oda, ők is hiányoznának onnan, ahol egyébként dolgoznának. Ez átmenetileg jó megoldás volt, de erre már nem lehet építeni, ezért kell megszervezni egy határvadász rendszert, egy olyan határőrséget, amely határvadászokból áll.

Ehhez 2000-4000 embert kell felvenni és kiképezni a határvédelmi szolgálatra.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik, Orbán pedig azt szeretné, ha civilizált módon viselkednének a bevándorlókkal. Hozzátette, hogy ehhez persze az kell, hogy ők se erőszakosan lépjenek fel a határvédőkkel szemben.

Orbán terve szerint ezt a határvadász rendszert a belügyminisztériumon belül építik fel, de ha mégsem megy, akkor azon kívül, erre is van terve.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Észak-Korea szerint Dél-Koreából érkező léggömbök terjeszthették el náluk a koronavírust
Egy 18 éves katona és egy 5 éves gyerek óvatlansága állhat az ország közel ötödét megfertőző járvány mögött. Legalábbis az észak-koreai állami hírügynökség ezt állítja.

Link másolása

hirdetés

Észak-Korea déli szomszédját okolja az országban kitört koronavírus-járvány miatt, írja a The Guardian.

Phenjan szerint olyan léggömbök terjeszthették el a vírust a közel 26 millió lakosú országban, melyeket Dél-Koreából indítottak útnak, bár hivatalosan nem nevezték meg déli szomszédjukat.

Észak-Koreában a világjárvány kitörésének első két évében hivatalosan egyetlen fertőzöttet sem azonosítottak. Az első beteget május 12-én jelentették, ami komoly közegészségügyi válságot vetített előre az elszegényedett, éhezéssel küzdő országban. Pénteken 4750 embernél jelentkeztek a tünetek, ezzel összesen 4,74 millió fertőzöttről tudnak az országban.

Az észak-koreai egészségügyi hatóságok hivatalosan lázas betegségnek azonosítják a Covid-19-et, ami szakértők szerint a tesztkészletek súlyos hiányára utalhat. Az országban eddig hivatalosan 73 ember halálát ismerték el a járvánnyal összefüggésben.

Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) pénteken közölte, hogy

hirdetés
egy 18 éves katona és egy 5 éves gyerek még április elején Kumgang tartományban érintettek meg „azonosítatlan tárgyakat”. Később mindkettejük koronavírus-tesztje pozitív lett.

A hatóságok közleményéből kiderül, hogy a két fertőzött környezetében meredeken emelkedni kezdett „a lázas megbetegedések” száma. A KCNA egyúttal figyelmeztette az ország lakóit, hogy óvatosan kezeljék a déli határ felett átrepülő léggömböket és tárgyakat.

Észak-koreai disszidensek rendszeresen küldenek leggömbökkel rendszerellenes szórólapokat és humanitárius segélyt a szomszédos országban rekedteknek. Az amerikai járványügy (CDC) szerint nem zárható ki, hogy tárgyak felületén keresztül terjedjen a Covid-19, de ennek kockázata meglehetősen csekély.

Az országban azután kezdett terjedni a koronavírus, hogy a karantént követően újra beindult a kereskedelem Kína és Észak-Korea között. Szakértők szerint ha Kim Dzsongun arra a következtetésre jutott volna, hogy Kínából érkezett a vírus az országába, szigorítani kellett volna a karanténintézkedéseket a határmenti térségben, ami a kereskedelem újabb visszaesését eredményezhetné.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Meghalt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író
57 évesen hunyt el az Álomfogó-regények írójaként ismertté vált író.

Link másolása

hirdetés

Június 29-én, 57 éves korában meghalt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író – vette észre a 24.hu a gyászoló család Facebookon közzétett közleményét.

Mint ismert, az író izomsorvadásos betegségben szenvedett és gyerekkora óta mozgássérült volt. 2002-ben lett országosan ismert Gergő és az álomfogók című meseregényével, amit aztán több kötettel is folytatott. De az ő nevéhez fűződnek olyan sikeres regénysorozatok is, mint az Ambrózy báró esetei.

hirdetés

„Te vagy az, aki fölfelé zuhan

És zuhantában nem követ

Ismert pályát, másik követ”

– búcsúzik a család egy Müller Péter Sziámi-dal szövegével.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: