„Úgy vélem, Magyarország miniszterelnöke fenyegetést jelent a saját népére” – ezzel a diplomáciában ritkán hallott keménységű mondattal bírálta Orbán Viktort Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a European Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.
Szibiha hozzátette, Kijev több forgatókönyvvel is készül a magyarországi parlamenti választásokat követő időszakra, remélve, hogy a magyar vétó oldhatóvá válik.
A külügyminiszter az interjúban kitért arra is, hogy
miközben Kijev már minden releváns uniós ajánlást beépített a jogrendszerébe. Szibiha úgy fogalmazott:
A tárcavezető egyúttal abszurdnak nevezte és határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, melyek szerint Ukrajna bármilyen módon beavatkozna a magyar belpolitikába.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán reagált az elhangzottakra, megjegyezve: bár az ellenséges hangnem nem újdonság, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.
Szijjártó szerint a csatlakozás elvinné a magyar emberek pénzét, a „silány gabonájukkal” tönkretennék a magyar gazdákat, az ukrán maffia pedig átjáróházként használná az országot. A tárcavezető a választási kampányra utalva hozzátette: az ukránok azért érdekeltek a Tisza Párt győzelmében, mert ők azonnal zöld utat adnának a csatlakozásnak, amivel „belevinnének minket az ukránok háborújába”. Szijjártó a reakcióját azzal a kérdéssel zárta: „Béke vagy háború? Magyarország vagy Ukrajna?”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ezt Orbán Viktor már hétfőn elrendelte. A lépést azzal indokolta, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg Ukrajna részéről a közeledő, április 12-i magyarországi választásokba. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.
A magyar-ukrán viszony az elmúlt napokban vált különösen élessé, miután Orbán Viktor kijelentette: „A következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba.” Erre Szibiha a közösségi médiában egy személyeskedő üzenettel vágott vissza, amelyben azt írta a magyar kormányfőnek: „A moszkvai ura nem fogja megélni a 100 évet… És aznap, amikor Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, az Ön mondatát bekeretezzük, hogy az elkövetkező 100 évben emlékezzünk a hazugságára.”
Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:
A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.
A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.
– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.
A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.
Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:
Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.
Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.
A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.
– mondta az apa.
A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.
„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:
A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.
Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a főpolgármester ellen, amiért a rendőrségi tiltás ellenére szervezett és vezetett nyilvános gyűlést.
A vádirat szerint a főpolgármester 2025. június 16-án videóüzenetben jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat június 28-án Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez.A Budapesti Rendőr-főkapitányság három nappal később, június 19-én megtiltotta a gyűlést, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi törvényre, valamint arra, hogy a helyszínre és időpontra már bejelentettek egy másik eseményt.
Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja a főpolgármestert. A tavalyi esemény előtt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is figyelmeztetett a jogi következményekre. „Aki a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltott gyűlést szervez, vagy arra másokat felhív, az bűncselekményt követ el, és
A főpolgármester korábban abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és azzal érvelt, hogy az önkormányzat a saját közterületén nem gyűlést, hanem rendezvényt tartott, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá.
A 2025. június 28-i felvonulás végül a tiltás ellenére, rendőri biztosítás mellett, békésen és óriási részvétellel zajlott le. A rendőrség később közölte, hogy a résztvevőkkel szemben a jogi bizonytalanság miatt nem indít eljárást.
A vádemelésre Karácsony Gergely a Facebookon reagált:
Orbán Viktor szerda reggel a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben úgy fogalmazott, az ukrán vezetés átlépett egy határt.
A kormányfő kijelentette, hogy a kormány több dologhoz sem járul hozzá. Állítása szerint: „Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában. Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.
Orbán Viktor szerint ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezekről a kérdésekről nem Kijevben és nem is Brüsszelben fognak dönteni. Úgy véli, ezt Ukrajnában is tudják, és ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, továbbá ezért „fenyegetnek lépten-nyomon”.
A kormány napok óta hangoztatja, hogy szerintük Ukrajna bele akar avatkozni az áprilisi országgyűlési választásokba. Orbán Viktor a hét elején azt közölte, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg a szomszédos ország részéről. Ezért hétfőn arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy kéresse be Ukrajna budapesti nagykövetét. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, hogy nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy interjúban azt mondta, szerinte Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére. Kijelentette, hogy Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti, mert „blokkolja, hogy a magyar nép egy része csatlakozzon a közös európai térhez”. A nyilatkozatra Szijjártó Péter úgy reagált, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
