Radnai Márk Menczer Tamásnak: Már ősszel eljutott hozzám egy minisztériumi dolgozótól, hogy mire készültök

Győr polgármestere arról írt csütörtökön a Facebook-oldalán, hogy információi szerint nemrég távozott a Győr-Szol Zrt. gazdasági igazgatója. Pintér Bence azt is hozzátette, hogy hivatalos értesülése nincs az ügyben.

– idézte a helyzetet a polgármester.

„A távozó gazdasági igazgató készítette és írta alá – Sárkány Péter elnök-vezérigazgatóhoz hasonlóan – azt a 2025. szeptember 30-ai mérlegbeszámolót, melyből kiderült: hiányzik 1,7 milliárd forint a lakáskasszából” – állítja bejegyzésében Pintér.

A polgármester reméli, hogy a csütörtöki igazgatósági ülésen a frakciója delegáltja választ kap arra a kérdésre, amire ő a közgyűlésen nem: miért pont most távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója.

Győr független polgármestere február 3-án egy videóban állította, hogy 2025 januárja és szeptembere között legalább 1,7 milliárd forint tűnt el a Győr-Szol Zrt. által kezelt városi lakáskasszából. Pintér Bence a közgyűlés feloszlatását kezdeményezte, és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A városi cég és a kormánypárti oldal ezzel szemben azt állítja, hogy „minden forint megvan”, és a Győr-Szol egy banki igazolást is bemutatott, amely szerint február 3-án több mint 2 milliárd forint volt a számlán. A vita egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Sárkány Péter, a cég elnök-vezérigazgatója egy „nokiás dobozból” vette elő a banki igazolást a testületi ülésen.

Pintér és frakciója szerint a pénz egy részét folyószámlahitelből pótolhatták, ezért kérték a hitelkeretre, a bankszámlakivonatokra és a főkönyvi kivonatokra vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A polgármester arra hivatkozott, hogy míg a 2025. szeptember 30-ai beszámoló szerint 2,1 milliárdnak kellett volna a kasszában lennie, a harmadik negyedéves jelentésben csak 304 millió forint szerepelt. A közgyűlés feloszlatására tett javaslatot egy 12 órás ülésen végül nem szavazták meg a képviselők. Pintér Bencét tanúként hallgatta ki a rendőrség az ügyben. A következő közgyűlést február 20-ára tűzték ki.

„Több negatív drogtesztem van, mint az egész kormánynak együtt” – így reagált Magyar Péter a szerdai bicskei fóruma utáni sajtótájékoztatón arra a kormányzati nyilvánosságban keringő vélekedésre, miszerint a radnaimark.hu-n látható bekamerázott szoba felvételén valamilyen fehér por is szerepel. A Tisza Párt elnöke a Magyar Hangnak kijelentette, nagyon szívesen elmegy egy nyilvános drogtesztre Deutsch Tamással, Rogán Antallal, Nagy Mártonnal és a többi miniszterrel, sőt, a hajból történő mintavételt is vállalja, ami akár fél- vagy egy évvel ezelőtti használatot is kimutat.

– fűzte hozzá.

Magyar Péter szerint ha megjelenne egy ilyen videó, feljelentést tennének, de mivel korábbi feljelentéseiknek sem volt sok eredménye, annyit tehetnek, hogy a cáfolatot a lehető legszélesebb körhöz juttatják el, és arra kérik az embereket, nevessék ki a propagandát.

A személyét érintő vádak mellett Magyar Péter a gödi Samsung-gyár ügyében is azonnali lépéseket sürgetett.

A politikus találkozót is kezdeményezett a Samsung vezetőjével, a hivatalos meghívót már elküldték. Úgy véli, európai parlamenti képviselőként joga és kötelessége bejutni a gyárba. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e tiltakozó megmozdulást, úgy fogalmazott: „még ez is előfordulhat”.

A kampányról szólva Magyar Péter kijelentette, a kormány másfél-két éve nem kormányoz, csupán gyűlöletet kelt, karaktergyilkosságokat követ el és uszít, amivel szemben a Tisza Pártnak van programja. „Tisztességesen versenyzünk, tisztességesen kampányolunk, nem hamisítunk, nem használunk mesterséges intelligenciát, nem beszélünk a politikai riválisunk magánéletéről, sokat tudunk róluk, de ezt nem tartjuk tisztességesnek” – mondta.

A politikus kedden a Facebook-oldalán már jelezte, hogy régóta zsarolják és fenyegetik videófelvételekkel, és szerinte a Partizán-interjúja második évfordulóján indíthattak meg egy „orosz típusú hadjáratot”. A sajtótájékoztatón kifejtette, a zsarolás úgy is megvalósulhat, hogy nem írják oda, mit kérnek cserébe, de az ember sejti, miért küldenek neki „akár hamisított, akár nem hamisított dokumentumokat, fotókat, történteket, hamis tanúkat”.

– szögezte le. Információi szerint a lejárató kampányt eredetileg március 14-ére időzítették volna, de a gödi ügy „nagyon nagyot ütött a Fidesz kampányán”.

A Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét firtató kérdésre Mayar Péter kifejtette, hogy a magyar alkotmányjogi hagyományok nem ismernek ilyen fogalmat, a köztársasági elnök a győztes párt listavezetőjét kéri fel kormányalakításra. A párt listáját egy-két héten belül hozzák nyilvánosságra, és várhatóan ő fogja vezetni.

Budapestről indult, harcolt az 1956-os forradalomban, majd Amerikában Abraham Lincoln egyik legelismertebb kutatója lett. Gabor S. Boritt történész 86 éves korában, február 2-án, hétfőn hunyt el a pennsylvaniai Chambersburgben – írja a New York Times.

A halálhírét a fia erősítette meg, a sors különös játéka pedig, hogy a róla szóló, Budapest to Gettysburg című dokumentumfilmet épp ma, február 12-én, Lincoln születésnapján vetítik Gettysburgben.

A hírre a tudományos és közélet is megrendülten reagált.

– mondta az American Battlefield Trust megemlékezésében David N. Duncan, a szervezet elnöke. A polgárháborús témájú dokumentumfilmekről ismert Ken Burns szerint

Karl Rove, George W. Bush korábbi vezető tanácsadója úgy fogalmazott: „Gabor Boritt nagyszerű ember volt, és hazánk ígéretének szimbóluma”.

Harold Holzer, a Hunter College Roosevelt House közpolitikai intézetének igazgatója szerint Boritt

Gabor Boritt 1940-ben született Budapesten, zsidó családban; több rokonát Auschwitzban gyilkolták meg. Tizenhat évesen részt vett az 1956-os forradalomban, majd a bukás után nővérével Ausztriába, onnan pedig az Egyesült Államokba menekült. Az első időkben New Yorkban egy kalapgyárban dolgozott. Egy anekdota szerint mindössze egy dollárral a zsebében érkezett az országba, de Abraham Lincoln írásainak felfedezése a történészi pálya felé terelte.

1981-től a Gettysburg College karának tagja lett, ahol megalapította a nagy presztízsű Civil War Institute-ot, amelynek sokáig igazgatója is volt. Kulcsszerepet játszott a ma 50 ezer dollárral (körülbelül 16,1 millió forinttal) járó Lincoln Prize létrehozásában is, amely a polgárháborús korszakról szóló legjobb tudományos munkákat ismeri el.

Legfontosabb művei között tartják számon a Pulitzer-díjra is jelölt Lincoln and the Economics of the American Dream (Lincoln és az amerikai álom közgazdaságtana), valamint a The Gettysburg Gospel (A gettysburgi evangélium) című könyveit. A tudományos munka mellett a közösségi emlékezet formálásában is aktív szerepet vállalt a Gettysburg Foundation igazgatótanácsának tagjaként. Felesége Liz, fiai pedig a Tony-díjas díszlettervező Beowulf, a filmrendező Jake és a természetvédelmi vezető Dan.

Nemcsak a már felszabadított 10,2 milliárd eurós uniós forrásra való jogosultságát veszítheti el Magyarország, de elvileg

Az Európai Bizottság 2023 decemberében még úgy ítélte meg, hogy Magyarország teljesítette a bírói függetlenséget érintő reformokat, ezért megszüntette a hazánknak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. A döntés nyomán az ország mintegy 10,2 milliárd euró lehívására vált jogosulttá.

Ezt a határozatot támadta meg az Európai Parlament március 25-én a Bíróságon, arra hivatkozva, hogy a Bizottság megsértette az uniós jogot, nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, és nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön közzétett indítványában több ponton is a Parlamentnek ad igazat.

– írja a HVG.

A főtanácsnok úgy látja, a Bizottság jogsértően járt el, amikor – megfelelő indokolás nélkül – már azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása megkezdődött volna.

A Bizottság emellett nem vizsgálta megfelelően azokat a jogalkotási fejleményeket sem, amelyek veszélyeztethetik vagy kiüresíthetik a bevezetett reformok céljait. A főtanácsnok a Parlament hatáskörrel való visszaélésre vonatkozó érvét nem találta megalapozottnak, e ponton a kereset elutasítását javasolja.

Az uniós költségvetésből származó források kifizetésének egyik alapfeltétele, hogy a tagállamok megfeleljenek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A főtanácsnok hangsúlyozza: az uniós közpénzek felhasználása szélesebb közérdeket érint, ezért a Bizottságnak nemcsak az adott tagállam, hanem az uniós polgárok felé is világos és részletes indokolást kell adnia.

A magyar kormány a 2023 decemberi feloldást „csaknem 10 millió magyar sikerének” nevezte, és az EP fellépését politikailag motiváltnak tartja. A Bizottság azzal védekezik, hogy jogi kötelezettsége volt a pénzek felszabadítása, miután Magyarország igazolta a feltételek teljesítését. Az Európai Parlament ezzel szemben azzal érvel, hogy „a stratégiai érdekekért nem lehet lemondani az uniós értékekről”.

A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot, a bírák most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hirdetik ki. A Bíróság azonban általában az indítvánnyal egyezően dönt.

A 10,2 milliárd euró felszabadulása ugyanis csak az igazságszolgáltatási reformra hivatkozással történt meg, más források a korrupcióellenes kritériumok nem teljesülése miatt továbbra is zárolva vannak.