Az egészségügyi hatóságok szerint nem jelent veszélyt az eset.
A Minneapolistól 56 kilométerre északnyugatra található atomerőművet üzemeltető Xcel Energy cég szerint tavaly novemberben 1,5 millió liter tríciumot tartalmazó víz szivárgását fedezték fel az erőműben. Akkor megoldották a problémát, de ezen a héten további hasonló mennyiségű tríciumos víz szivárgott ki. Így most már az atomerőművet le is állították.
Chris Clark, az Xcel Energy elnöke: néhány napon belül lehűl az erőműnek ez a része, és akkor levágják a szivárgó, egyébként több mint 50 éves csövet.
Clark megnyugtatta a környékbelieket, hogy nincs veszélyben sem Monticello, sem Becker város ivóvízellátása, mivel a települések máshonnan kapják a vizet.
Fordulat a béketárgyalásokon: Európa egy teljesen átírt tervvel ment szembe Trumppal
Az európai javaslat 800 ezres hadsereget engedne Ukrajnának, és a NATO-tagságot sem zárná ki. Ezzel szemben az amerikai terv orosz területi igényeket is kielégítene.
Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.
Az európai elképzelés szerint előbb egy teljes és feltétel nélküli fegyverszünetnek kellene életbe lépnie az ukrajnai háborúban, amelyet az amerikaiak ellenőriznének, és csak ezután lehetne tárgyalni a területi változásokról
– írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.
A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanák, amiből amerikai befektetők nem részesülnének.
Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen feloldanák a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszatérhetne a G8-csoportba. Az ukrán hadsereg felső létszámkorlátja 800 ezer fő lenne, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezerrel. A terv Ukrajna NATO-tagságát sem zárná ki, és egy teljes, átfogó megnemtámadási megállapodást hozna létre Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Oroszországnak át kellene adnia a zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, a megtermelt áramon pedig fele-fele arányban osztoznának.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta, a béketervük „egy élő, lélegző dokumentum”, ami folyamatosan változik.
Hozzátette, a nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – fogalmazott. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára.
Ahogy már írtunk róla, a napokban kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketerv szerint egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, Putyin megtarthatná a Krímet, az új államhatárt pedig délen a Dnyeper folyó mentén húznák meg. A terv alapján Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, és nem léphetnének a területére NATO-csapatok, cserébe valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra.
Az amerikai terv eredetével kapcsolatban kétségek merültek fel,
Donald Tusk lengyel kormányfő is feltette a kérdést, ki írta valójában és hol készült, utalva arra, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de előtte meghallgatták az ukrán és orosz feleket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, Oroszország megkapta a tervet, ami alapul szolgálhat egy végső békéhez, de a szöveget részletesen nem vitatták meg velük.
Zelenszkij háláját fejezte ki Trumpnak és a csúcstalálkozó résztvevőinek, de leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatban írták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.
Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.
Az európai elképzelés szerint előbb egy teljes és feltétel nélküli fegyverszünetnek kellene életbe lépnie az ukrajnai háborúban, amelyet az amerikaiak ellenőriznének, és csak ezután lehetne tárgyalni a területi változásokról
– írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.
A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:
„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”
Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.
„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.
Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.
Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.
Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.
A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.
Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy
az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.
„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”
– mondta.
Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.
Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.
Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.
„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.
A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.
Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.
A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.
Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.
A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.
Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy
az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: A Fidesz hazudott, nem volt zárt a Szőlő utcai javítóintézet, és ezt az ügyészség is vizsgálja
Arató Gergely kérdésére jött a válasz, ami szerint a nyomozás a volt igazgató mozgására is kiterjed. A gyanú szerint a kamerák vakfoltját kihasználva bárkit ki-be vihettek az intézményből.
Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.
Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”
A november 18-án kelt hivatalos válaszban Nagy Gábor Bálint közölte: „A nyomozó ügyészség az eljárása során a tényállás teljeskörű tisztázásához szükséges valamennyi – akár korábban felmerült, akár a nyomozás folyamatában felmerülő – releváns tényt megvizsgál, így a nyomozás kiterjed a kérdésében említett körülményekre is”.
Dobrev Klára emlékeztetett: a DK képviselői egy hetekkel ezelőtti bejáráson fedezték fel, hogy az intézmény konyhai kijáratánál van egy olyan terület, amit a kamerák nem látnak be. Állítása szerint az ott dolgozók is megerősítették, hogy a volt igazgató, Juhász Péter Pál autóját sosem ellenőrizték. „Ebben az is benne van, hogy
bárkit bevihetett és akár gyerekeket is kihozhatott az intézményből. Megint hazudott a Fidesz; megint kiderült, hogy nem mondtak igazat, amikor azt állították, hogy a Szőlő utca egy zárt intézmény”
– fogalmazott a DK elnöke. Szerinte a legszörnyűbb, hogy „tíz éven keresztül hagyták, hogy ez a szörnyeteg háborítatlanul garázdálkodjon a gyerekek között”. A posztot azzal a kérdéssel zárta: „Ezek után ki hiszi el, hogy nem tudják: ki az az Zsolti bácsi?”
A kormányzati kommunikáció szerint az intézet jogilag zárt intézmény, az ellenzéki állításokat pedig visszautasították; Hidvéghi Balázs például „aljas és felháborító hazugságnak” nevezte azokat. A kormánypárti többség korábban leszavazta egy ellenzéki vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség szeptember végén ügyészi hatáskörbe vonta, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoporttal, soron kívül vizsgálódik. A nyomozás Juhász Péter Pál és élettársa esetében pénzmosás gyanújára is kiterjed, a gyanú szerint legalább 108 millió forint illegális bevételük keletkezhetett. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptemberi jelentése szerint nem vetődött fel sem kiskorú sértett, sem politikusi érintettség, amit az ellenzék vitat. Az ügyben Dobrev Klára korábban nyomravezetői díjat ajánlott fel az állítólagosan érintett politikusok azonosításáért, a kormánypárti politikusok pedig lejáratókampányt emlegettek.
Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.
Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
