HÍREK
A Rovatból

Rácz András: Nemcsak lelőtték az oroszok az azeri gépet, de landolni sem engedték, majd össze-vissza hazudoztak

A biztonságpolitikai szakértő hosszan elemezte a lezuhant utasszállító tragédiáját. Szerinte az ügy az egyik tanúsága az orosz államigazgatás félelmetes, strukturális aljassága.


Az azeri repülőgép katasztrófája kapcsán a legfontosabb tanulság az orosz hatóságok inkompetenciája és strukturális aljassága - írta Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Facebook-oldalán.

Az Azerbaijan Airlines gépe december 25-én zuhant le a kazahsztáni Aktau közelében. A fedélzetén 67 ember utazott, 38-an nem élték túl szerencsétlenséget. A légitársaság közleményében korábban azt írta, hogy a gép „külső fizikai és műszaki beavatkozást követően” zuhant le.

Szombaton Putyin elnézést kért az azeri elnöktől utasszállítót érintő „tragikus incidensért”.

A Kreml szerint miközben a repülőgép megkísérelt leszállni Groznijban, ukrán drónok támadták Oroszországot, az orosz légvédelmi erők pedig visszaverték a támadásokat.

Az orosz elnök azonban azt nem mondta ki, hogy az orosz légvédelem találta el a gépet.

Rácz András pénteken arról írt, hogy valószínűleg az orosz légvédelem találta el a gépet, tévedésből.

„Ezután viszont az orosz állam mindent megtett, hogy eltüntesse a saját felelősségének nyomait, halálra ítélve a gép utasait és személyzetét. Az, hogy végül voltak túlélők, csak a két, hősi halált halt pilóta szaktudásának köszönhető” - tette hozzá. A biztonsági szakértő szerint is arról írt, hogy miközben a repülőgép Groznijban készült leszállni, a várost nem sokkal korábban ukrán drónok kezdték el támadni. Valószínűleg emiatt lehetett olyan erős elektronikai zavarás is, ami megbolondította az azeri gép műszereit.

„A VCsK-OGPU nevű, biztonsági ügyekben jól értesült Telegram csatorna szerint Groznij felett a dróntámadás miatt 08:17-kor rendelték el a »KOVER« nevű rezsimet, ami a légtér teljes lezárását jelenti. Az időpont azért lényeges, mert az azeri járatot egy perccel korábban, 08:16-kor adta le a vészjelzést. Sokatmondó, hogy a polgári légiirányításhoz csak 08:21-kor jutott el az információ a »KOVER« elrendeléséről, tehát öt perccel azután, hogy az azeri gépet eltalálta valami.”

Rácz szerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy egy Groznijt védő Pancir önjáró légvédelmi rendszer találta el a gépet, és minden bizonnyal hibás célazonosítás történt.

A sérült azeri repülőgép hiába kért leszállási engedélyt, ezt minden környékbeli orosz repülőtér megtagadta” - írta a szakértő, majd felsorolta, hogy milyen repterek vannak a környéken.

„Mégis, a nyomorult azeri gépet sehol sem engedték leszállni, arra hivatkozva, hogy mindenhol rossz az időjárás. Erről tényszerűen tudjuk, hogy nem igaz, Rosztovban például tiszta, napsütéses idő volt. A közeli Mahacskala repülőterén párás idő volt, ami enyhébbnek számít, mint a köd. Emellett, ha reménytelenül rossz lett volna az időjárás, akkor a repülőgép eleve meg sem kezdhette volna a leszállást Groznijban sem...”

A történetnek Rácz szerint két fő tanulsága van.

„1) az orosz légvédelem és légirányítás totális csődje. Eleve érthetetlen, hogy ha egyszer éppen ukrán dróntámadás zajlott, akkor hogyhogy nem volt lezárva a teljes csecsen légtér.”

Erre szerinte az tűnik a leglogikusabb magyarázatnak, hogy az orosz légvédelem, úgy tűnik, nem képes elég korán érzékelni, illetve követni az ukrán drónokat, ha azok egyszer átrepülték a front zónáját (ahol nyilván elég sűrű a radarhálózat). Ergo, csak akkor érzékelték az ukrán drónok közeledtét, amikor az azeri járat már megkezdte a leszállást Groznijban.

A másik tanúság szerinte az orosz államigazgatás félelmetes, strukturális aljassága.

„A sérült repülőgép egyetlen környékbeli orosz repülőtéren sem kapott leszállási engedélyt. Arra, hogy ehelyett Aktauba küldték őket, keresztül a Kaszpi-tengeren, jelenleg nem találok semmilyen más értelmes magyarázatot, mint hogy azt akarhatták, hogy a gép a tengerbe zuhanjon, és így a hullámok elnyeljék az orosz rakétatalálat bizonyítékait.

Azt ők is pontosan látták a saját radarjaikon, hogy a sérült Embraer folyamatosan veszíti a magasságot...”

Rácz számára a történetben az a döbbenetes, hogy nyilván az orosz döntéshozókat is meglepte a találat, mégis,

„az első meglepetésből ocsúdva azonnal képesek voltak előjönni egy olyan megoldással, ami - gép utasainak élete árán - esélyt kínált rá, hogy eltűnjenek a bizonyítékok”.

Végül Rácz megemlékezett a pilótákról is, mert szerinte „emberfeletti repülőteljesítmény volt, amit véghezvittek”.

„Miután kiderült, hogy az oroszok nem engedik leszállni a gépet, és ezzel lényegében halálra ítélték őket, nem estek pánikba, hanem még képesek voltak átrepülni a Kaszpi-tengert és elérni Kazahsztán partjait. Bár a leszállás Aktauban már nem sikerült, mind a 28 túlélő a két pilóta bátorságának és repülőtudásának köszönheti, hogy életben maradt. A két pilóta, Igor Ksnyakin és Alekszandr Kaljanyinov megtettek mindent, amit csak lehetett. Nyugodjanak békében”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: