HÍREK
A Rovatból

Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: Az orosz haverjaitok rakétáitól, na, attól félek...de tőletek, bohócok, nem

Az Oroszország-szakértő reagált arra a jelentésre, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal tette közzé szerdán, és ami szerint az írásai „dezinformációs narratívaelemek”.
F. O. - szmo.hu
2025. május 16.



Hosszú bejegyzésben reagált Rácz András arra a jelentésre, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal tette közzé szerdán. Az anyag szerint az Oroszország-szakértő írásai „dezinformációs narratívaelemek”.

„Ti tényleg azt hiszitek, hogy meg tudtok ijeszteni?! Azért hiszitek, hogy félek tőletek, mert nem tudjátok, mit tesz az emberrel három év háború. Az orosz haverjaitok rakétáitól, na, attól félek... de tőletek, bohócok, nem. Nem is fogok soha. És én még akkor is itt leszek, amikor nektek már a nevetekre sem emlékszik senki”

- írja posztja elején az Oroszország-szakértő, aki ezután egy nyílt levélben szólítja meg Lánczi Tamást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét.

„Ugyan eddig csak egyszer találkoztunk személyesen, de mivel az általad vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal már nem először hord össze rólam hetet-havat, ez az »ismeretség« tulajdonképpen indokolja a tegezést. Olvastam a legújabb »jelentéseteket«, amely szerint »Sokkszerű dezinformációs kampányt indítottak Magyarországgal szemben.

Az anyag nagyon szépen egymás mellé rakja a Kárpátalján elfogott magyar ügynökök ügyét, ennek a sajtóban történő megjelenését és a TISZA párt által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott hangfelvételt a honvédelmi miniszterről, és azt állítja, hogy ezek egy összehangolt dezinformációs kampány részei”

- írja Rácz, aki a folytatásban részletesen kifejti, mit gondol a helyzetről.

„Az első probléma az, kedves szuverenitásvédők, hogy semmilyen módon nem bizonyítjátok, hogy ténylegesen lenne összefüggés. Az egyetlen érvetek a két esemény időbeli közelsége - de ezen kívül semmi. Semmiféle bizonyítékot nem említ a jelentés arra, hogy egyáltalán létezne az állítólagos összehangolt kampány. Önmagában attól, hogy sokszor és baljós szavakkal leírjátok, még nem válik valósággá”

- fogalmaz a szakértő, aki a következő pontban megjegyzi, hogy bármiféle elemzési módszertannak alapvető tétele, hogy meg kell tudni különböztetni az összefüggést az egybeeséstől. És szerinte különbség van aközött is, hogy két esemény csak összefügg (mert például egy harmadik faktor váltja ki mindkettőt), vagy konkrét ok-okozati viszonyban van egymással.

„Ti azonban nem vesződtök ilyesmivel, hanem csak simán kijelentitek, hogy itt márpedig egy nagy, összefüggő dezinformációs kampány látszik. Ugyan mégis miből látszik, hm? Ilyen szintű módszertani slendriánsággal még egy egyetemi szemináriumi dolgozatot sem szoktunk átengedni - ehhez képest ti hivatalos kiadványként publikáljátok”.

„Ha valami szerintetek nem igaz, akkor azt nem úgy kell cáfolni, hogy leírom, hogy »ez márpedig nem igaz« vagy »ez dezinformáció«. Megalapozottan cáfolni úgy kell, hogy felsorakoztatod a tényeket, »debunking«, ilyesmik. Ha tudnátok BÁRMIT a szakmáról, aminek a tudoraként próbáltok tetszelegni, akkor persze menne ez is, mert egyébként nem ördöngösség”

- fogalmaz Rácz, aki szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál nem bajlódnak szakmai cáfolattal, hanem csak kinyilatkoztatják, hogy márpedig azok a problémák, amelyeket a kémügy felvet, nem valósak, a felvetésük pedig „dezinformáció”.

„Attól, hogy valami számodra nem érthető, még nem biztos, hogy összeesküvés van mögötte”

- jegyzi meg.

„Nem külföldi ügynök vagyok, kedves Tamás, hanem egyszerűen csak külföldön (is) dolgozom - hasonlóan sok százezer másik magyarhoz. Nincs ebben semmi rendkívüli”

- írja a szakértő.

„Tudod, az én apám nem volt sem állampárti megmondóember sem rektor; nem intézett nekem jól fizető állásokat sem. A minőségben, a folyamatos tanulásban és munkában hitt (villamosmérnökből képezte át magát informatikussá, később nyomda- , aztán gyógyszeripari szakemberré). Az ő apjának sem voltak állampárti kapcsolatai, (sőt...) - úgyhogy neki is saját erőből kellett boldogulnia, ahogyan őutána nekem is. Egyikünk alá sem tett az épp aktuális állampárt kutatóintézetet vagy tévéműsort, nem lettem a felügyelőbizottsági tagja a British-American Tobacco-ban sem (na, akkor ki szolgált kettőnk közül külföldi érdekeket? ), így aztán az előrejutás eszközeként maradt az, hogy dolgozni kell” folytatja.

„Tudom, persze, hogy mit és miért csináljátok. Orosz logika van mögötte, odaát információs elrettentésnek hívják. Az információs elrettentés az, hogy ha valakire elég erős információs nyomást helyezünk (esetetekben: lejáratás), akkor ezzel az illetőt rá lehet venni az aktuális tevékenysége megváltoztatására - mégpedig anélkül, hogy explicitebb, vagy erőforrás-igényesebb módszerekhez kelljen nyúlni. Az összes NER-es lejáratókampány erre a logikára épül. Sokszor működik, persze... de nem mindig. Velem szemben sem fog”

- fogalmaz Rácz.

Arról is ír, hogy a „jelentés” szerint „»ez az állítólagos dezinformációs kampány« súlyos nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. Azzal vádoljátok a »kampány« résztvevőit, hogy veszélyeztetik Magyarország biztonságát és szuverenitását - sőt, még arra is felszólítjátok őket, hogy hagyják ezt abba. Ami, őszintén szólva, kicsit meglepett...”

„Ti tényleg azt hiszitek, fiúk, hogy megijedek tőletek?! Csak azért, mert »felszólítotok«?! Hogy megijedek attól, ha össze-vissza irkáltok rólam olyan színvonalú dolgokat, ami egy szemináriumi dolgozathoz is kevés? Hogy ettől majd nem fogom megírni, amit az általatok szolgált rendszer Moszkvához való viszonyáról tudok? Tényleg azt hiszitek, hogy három év háború után még meg tudtok rémiszteni? Hogy még bármennyire is félek attól, ha néhány névtelen senkiházi csúnyákat ír rólam...? Ejj, ejj... el vagytok tájolva, kedves szuverenitásvédők, az a helyzet.

Amiért persze kicsit irigyellek benneteket... El vagytok tájolva, mert fogalmatok sincs róla, hogy mennyire változtatja meg az embert a háború. Olyan dolgokat láttam az elmúlt három évben, amikre szavak sincsenek... és nemcsak én, hanem mindenki azok közül, akik rendszeresen járnak ki, és - eltérően a kormánymédia munkatársaitól - Kárpátaljától keletebbre is elmerészkednek

Ti persze ezt nem értitek és nem is fogjátok megérteni, egyszerűen azért, mert gyávák vagytok odamenni. Nota bene: még ahhoz is gyávák vagytok, hogy névvel vállaljátok a »jelentést«, amit írtatok” - fogalmaz a szakértő, aki hozzáteszi: „egyedül azt irigylem a gyávaságotokban, hogy így nem tudjátok meg azt sem, hogy milyen átélni egy többórás légitámadást egy pincében, ami nem óvóhelynek épült, úgyhogy csak remélni tudod, hogy kibírja, ha eltalálják felette az épületet... vagy amikor először kerülsz tüzérségi tűzbe... vagy amikor úgy autózol keresztül egy kisvároson, hogy negyed órával korábban még aknavetővel lőtték az oroszok és bármikor lőhetnek újra... és ezek még csak azok a dolgok, amiket leírhatok anélkül, hogy letiltana a Facebook”.

„Az orosz haverjaitok rakétáitól és robotrepülőgépeitől, na, attól félek. A tüzérségtől is. De tőletek, bohócok, nem félek és nem is fogok soha”

- fogalmaz Rácz, kiemelve, hogy ezt már ugyan egyszer leírta, de szerinte nem sikerült megérteniük.

„Viszont cserébe azért, hogy ilyen kedvesen foglalkoztok velem, ígérek én is két dolgot. Egyrészt, mostantól minden egyes alkalommal, amikor leírjátok a nevemet bármelyik »jelentésetekben«, ugyanúgy ízekre fogom szedni a módszertanát, mint most. Másképp fogalmazva, segítek majd benne, hogy újra és újra hülyét csinálhassatok magatokból. Másrészt, fiúk, én még akkor is itt leszek és kutatóként fogok dolgozni, amikor nektek már a nevetekre sem emlékszik majd senki” – fejeződik be a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szívműtét közben ment el az áram 10 percre, az idős asszony nem élte túl
A Scunthorpe-i Központi Kórházban tíz percig nem volt áram, miközben a sebészek egy műtét közben keletkezett artériaszakadást próbáltak helyrehozni. A halottkém szerint a 77 éves nő nagy eséllyel túlélte volna az operációt, ha nincs a kimaradás.


Műtét közben meghalt egy 77 éves nő a Scunthorpe-i Központi Kórházban, miután egy váratlan áramszünet miatt az orvosok nem tudták azonnal befejezni a szívműtétet, írj az Independent. Jean Dye-t még 2020. szeptember 7-én műtötték szívbetegsége miatt, amikor hirtelen elment az áram, és a sebészek nem tudták használni a szükséges eszközöket – áll a halottkém jelentésében.

Az áramszünet akkor következett be, amikor az orvosok egy artériaszakadást próbáltak helyrehozni, ami a műtét közben alakult ki. A halottkém ezt „ritka, de ismert szövődménynek” nevezte.

A tíz percig tartó kimaradás miatt az orvoscsapat nem tudta használni az élő röntgenképeket, amelyek a sztentek – az ereket nyitva tartó hálós csövek – beültetéséhez kellettek. Amikor a szerelő megérkezett és helyreállította az áramellátást, befejezték a sztentek beültetését. A jelentés szerint azonban az asszony már „nem tért magához, és megállapították a halálát”.

Paul Smith vezető halottkém megállapítása szerint a beteg valószínűleg túlélte volna a beavatkozást, ha nincs az áramszünet.

„Az áramszünet egyértelmű oka nem derült ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „valószínűleg a vezetékrendszer hibája okozta, de ezt nem sikerült a szükséges mértékben bizonyítani”. A jelentés szerint a kórház elektromos rendszere továbbra is aggodalomra adhat okot. „Véleményem szerint fennáll a kockázata annak, hogy a jövőben is történhetnek halálesetek, ha nem tesznek lépéseket” – fogalmazott a halottkém.

A helyszínen dolgozó személyzet nem tudta, mi okozta az áramszünetet, mert korábban nem tapasztaltak ilyet. Rögtön szakembert hívtak, aki helyreállította az áramot.

A vizsgálat több hasonló áramszünetet is talált országos szinten. „Ez nyilvánvalóan olyan dolog, ami megtörténhet, és meg is történik” – mondta Smith.

„Ha a személyzet tisztában lett volna az áramszünet pontos okával, és lett volna lehetőségük újraindítani a rendszert a szerelő nélkül – aki egy külön gépházba ment –, akkor a leállás ideje valószínűleg lényegesen rövidebb lett volna.”

A halottkém szerint „a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor ezek az apró időbeli különbségek élet-halál kérdését jelentik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Renner Erika zaklatója: Tévesen állapították meg, hogy elmebeteg vagyok, egyáltalán nem tartom magam annak
A férfi ellen megszüntették a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást, majd rövid kórházi kezelés után hazatérhetett. Renner Erika szerint a rendszer így sem őt, sem a családját nem védi meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



R. László július 18-án szabadult a börtönből, miután a bíróság kóros elmeállapota miatt megszüntette ellene a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást. Egy civil kezelőorvos javaslatára május végén kötelező gyógykezelést rendeltek el, ezért a büntetés-végrehajtási intézetből a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe vitték. Három hét után onnan is távozhatott.

A Blikk pénteken a IX. kerületi otthona előtt találkozott vele.

„Tévesen állapították meg, hogy elmebeteg vagyok, egyáltalán nem tartom magam annak”

– mondta.

Azt is közölte: „Azt nem állítom, hogy a lúgos támadás nem történt meg és arról sincs szó, hogy meg lennék győződve Bene Krisztián ártatlanságáról. Könnyen lehet, hogy elkövette a bűncselekményt, de azt állítom, hogy a bíróságon minden kétséget kizáróan nem bizonyították a bűnösségét, ezért fel kellett volna menteni. Renner Erikával az a bajom, hogy félrevezette a hatóságokat.”

R. László korábban jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert Bene Krisztián védelmében halálosan megfenyegette a lúgos ügyben eljáró ügyészt. Többször gyanúsították zaklatással is. Elfogása előtt elment Renner Erika lakásához, gyalázkodó üzeneteket ragasztott az ajtajára, és az asszony nemi szervéről készült, egy könyvben megjelent fotókat is közterületen helyezett el.

A távoltartási végzés a letartóztatásával megszűnt, így most újra kérelmezni kellene. Szeptember közepén bíróságon is találkozhatnak, ahol polgári per zajlik köztük.

„Ez a férfi hat és fél éve zaklat engem és a családomat. Olyan sérüléseket és lelki töréseket okozott már, amiket nem lehet jóvá tenni. Azt kérem, hagyjon minket békén örökre és felejtsen el. Menjen orvoshoz és kezeltesse magát”

– mondta Renner Erika.

Szerinte felháborító, hogy kiengedték, és erről nem értesítették. „Nem kívánom, hogy börtönbe zárják, de kezeljék és minket hagyjon békén. Ha az ítélettel van problémája, küldjön beadványokat a bíróságra vagy az ügyészségre, mert ez rájuk tartozik” – tette hozzá.

A jogszabály szerint kóros elmeállapotú elkövetőknél határozatlan idejű kényszergyógykezelést lehet elrendelni, de csak akkor, ha a bűncselekményért legalább egy év letöltendő börtön járna. Ez nem vonatkozik a zaklatásra, garázdaságra és könnyű testi sértésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump: Nem Ukrajna helyett tárgyalok, azért teszem, mert életeket akarok menteni
Az amerikai elnök nyitott a biztonsági garanciákra. Trump egyben hangsúlyozta, hogy szerinte Európának kellene irányítania a békefolyamatot.


Donald Trump amerikai elnök szerint nem saját maga miatt próbálja lezárni az ukrajnai háborút – írja a CNN. Az Air Force One fedélzetén, Anchorage felé tartva úgy fogalmazott:

„Szeretnék az országunkra koncentrálni, de ezt azért teszem, hogy rengeteg életet megmentsek.”

Azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele a háború befejezésébe, Oroszországra nagyon súlyos gazdasági szankciók várnak.

Trump pénteken Alaszkában találkozik az orosz elnökkel, de hangsúlyozta:

„Nem azért vagyok itt, hogy Ukrajna helyett tárgyaljak.”

Állítása szerint fontos, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültesse.

Amikor arról kérdezték, adna-e biztonsági garanciákat Ukrajnának, azt felelte: „Talán.” Hozzátette, hogy ebben Európának kellene vezető szerepet vállalnia. Egyértelművé tette, hogy ez nem jelentené Ukrajna NATO-csatlakozását. „Vannak dolgok, amelyek egyszerűen nem fognak megtörténni” – tette hozzá az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meglepő telefonhívás: Putyin előtt Trump a belorusz elnökkel egyeztetett
A beszélgetés során Lukasenko egy fogoly szabadon engedéséért mondott köszönetet az amerkai elnök. Ugyanakkor egy jövőbeni találkozó lehetőségét is egyeztették.


Donald Trump Anchorage felé tartva telefonon egyeztetett Alekszandr Lukasenko belorusz elnökkel, Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb nemzetközi szövetségesével – adta hírül a CNN. A beszélgetés célja az volt, hogy Trump megköszönje egy fogoly szabadon bocsátását.

„Nagyszerű beszélgetést folytattam a nagyra becsült Belorusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval”

írta Trump a Truth Socialon. Elmondása szerint több témát is érintettek, köztük Putyin alaszkai látogatását. „Várom, hogy a jövőben találkozhassak Lukasenko elnökkel. Köszönöm, hogy figyelmet szentelt ennek az ügynek!” – fogalmazott.

Lukasenko és Putyin amúgy is szoros kapcsolatát az ukrajnai háború tovább erősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET: