szerinte ez az intézkedés nem sérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodásokat.
Az orosz vezető azt is elmagyarázta az állami televíziónak, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök már régóta felvetette a taktikai nukleáris fegyverek állomásoztatását a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban.
Putyin szerint az Egyesült Államok évtizedek óta csinálja ugyanezt, hiszen ők is nukleáris fegyvereket helyeznek el a szövetséges országaik területén.
Oroszország július elsejéig fejezi be a taktikai nukleáris fegyverek tárolására szolgáló tároló építését Fehéroroszországban.
A kilencvenes évek közepe óta ez lesz az első eset, hogy az oroszok nukleáris fegyvereket telepítenek az országon kívül. Akkor a Szovjetunió szétbomlása után a fegyvereket négy új függetlenné vált államban (Oroszországban, Ukrajnában, Belaruszban és Kazahsztánban) telepítették, az összes robbanófej átadása Oroszországnak végül 1996-ban fejeződött be.
Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszország területére - jelentette be Vlagyimir Putyin.
Zelenszkij kemény feltételeket szabott az amerikai béketervhez: Oroszországnak fizetnie kell a háborúért
Az ukrán elnök kijelölte a vörös vonalakat, amikből nem engednek. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke kijelentette, hogy szó sem lehet a megszállt területek vagy a NATO-tagság feladásáról. Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
Miközben Genfben lázasan egyeztetnek a vitatott amerikai béketervről, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn világossá tette,
Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért. Hozzátette, a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének - írta a Sky News.
Ezt az álláspontot erősítette Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke is, aki szerint Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási terveinek a biztonsági garanciák és bármely békefolyamat részét kell képezniük. Kijelölte Ukrajna „vörös vonalait” is a béketárgyalások során: nem ismerik el formálisan a megszállt ukrán területeket, nem korlátozhatják védelmi erőiket, és nem szabhatnak gátat jövőbeli szövetségi kapcsolataiknak.
A genfi amerikai-ukrán tárgyalásokon hétfő hajnalra egy „frissített és finomított békekeret” született, az amerikai fél pedig „nagyon optimista” hangot ütött meg. Az eredeti, 28 pontos amerikai tervezet, amely egy „élő, módosítható munkadokumentum”, komoly vitákat váltott ki.
A kiszivárgott információk szerint jelentős területi engedményeket kért Ukrajnától a Donbászban, 600 ezer főben maximálta volna az ukrán haderő létszámát, kizárta volna a NATO-tagságot, és teljes amnesztiát adott volna háborús bűnök alól. Cserébe a terv egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciát kínált volna.
Az ukrán sajtó egy titkos, hárompontos keretmegállapodásról is beszámolt. Ennek értelmében orosz újratámadás esetén az Egyesült Államok elnöke katonai, hírszerzési, gazdasági és diplomáciai lépéseket tehetne a kulcsfontosságú NATO-országokkal összehangoltan, egy tíz évre szóló, meghosszabbítható egyezmény keretében.
A béke felcsillant esélyére a piacok is azonnal reagáltak:
az ukrán devizakötvények árfolyama közel 3 centet emelkedett. Eközben az európai politikai visszhang vegyes.
Német és finn nyilatkozatok szerint több, Európát érintő vitatott elem már kikerült a frissített keretből, Magyarország a terv teljes és feltétlen támogatását sürgeti, míg más tagállamok a területi engedmények miatt bírálják azt. Oroszország hivatalosan még nem kapott tájékoztatást a genfi egyeztetésekről, bár Vlagyimir Putyin korábban úgy fogalmazott, a terv „alapot adhat” a rendezéshez, de elutasítás esetére újabb területfoglalással fenyegetett.
Miközben Genfben lázasan egyeztetnek a vitatott amerikai béketervről, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn világossá tette,
Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért. Hozzátette, a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének - írta a Sky News.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Szőlő utca ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.
„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.
A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.
„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”
– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.
Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.
„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.
„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”
– mondta.
Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.
Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.
Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.
„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.
A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cser-Palkovics levelet írt Magyar Péternek a TISZA székesfehérvári rendezvénye miatt, a pártelnök máris válaszolt
A fideszes polgármester a városi adventi programok miatt aggódik, de a TISZA elnöke szerint nincs ok aggodalomra. Sőt, egy pohár forralt borra is meghívta a városvezetőt a nagygyűlés végére.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Facebookon is megosztotta azt a levelet, amelyben Magyar Péterhez fordul egy tervezett politikai rendezvény miatt. A polgármester azzal kezdi, hogy értesülései szerint a TISZA Párt nagygyűlést tervez a városába, és úgy tudja, ennek időpontja november 30-a 16 óra.
„A pártok közötti versenynek természetesen részét képezik a politikai rendezvények is, emellett tartom, amit nyáron, előző ilyen jellegű rendezvénye kapcsán mondtam: Fehérvár mindenkit, Önöket is tisztelettel fogadja, azonban fel kell hívjam a figyelmét néhány fontos körülményre!” – áll a bejegyzésben.
A polgármester kifejti, hogy bár a pontos helyszínről nincs információja, a meghirdetett időpont komoly ütközést jelent a város hagyományos programjaival. „Tájékoztatnom kell Önt, hogy a meghirdetett időpont advent első vasárnapja. Városunkban minden évben ezen a napon, késő délután történik hagyományos rendezvényeink keretében az első gyertya meggyújtása a város adventi koszorúján, valamint a karácsonyi fények felkapcsolása.” Hozzáteszi, hogy ezek a hagyományok közel három évtizedes múltra tekintenek vissza, és függetlenek a mindenkori polgármester személyétől.
Emellett ekkor már zajlik az adventi vásár is, amely a történelmi belváros jelentős részét érinti.
„Kérem tehát Önöket, hogy a rendezvényük helyszínének – vagy időpontjának – megválasztásakor, valamint a hatósághoz tett bejelentés és a közterület-használati engedély benyújtásakor ezt vegyék figyelembe.” A polgármester szerint a városi programok szervezői nyitottak az egyeztetésre, amennyiben a párt ezt igényli. A levelet azzal a reménnyel zárja, hogy a konfliktus elkerülhető.
Advent első vasárnapján Székesfehérváron több, várhatóan tömegeket vonzó közösségi esemény is zajlik. A városi programok szerint a Püspöki Palota udvarán az első közös gyertyagyújtásra 16:30-kor kerítenek sort, iskolai műsor és egyházi programok kíséretében. Ezzel párhuzamosan a történelmi belvárosban már tartani fog az adventi vásár, így a 16:00-ra tervezett politikai nagygyűlés időben és helyszínben tényleg ütközhet a városi programokkal.
Magyar Péter a Facebook-oldalán válaszolt Cser-Palkovics Andrásnak. Bejegyzése elején a Tisza Párt vezetője megerősítette, hogy megkapta a polgármester levelét a párt november 30-i székesfehérvári eseményével kapcsolatban.
„Szeretném megnyugtatni továbbá, hogy az Ön levele nélkül is tudtuk, hogy november 30. advent első vasárnapja” – fűzte hozzá.
Magyar Péter szerint a Tisza Párt korábbi székesfehérvári rendezvényei békésen zajlottak, és most is erre készülnek. Azt írta, „Ön is látta és tudja, a TISZA összes eddigi nagy székesfehérvári rendezvénye több ezer embert vonzott és mindig jó hangulatban, békében zajlott. Ugyanerre készülünk november 30-án 16 órakor is.”
A bejegyzésben Magyar felidézte pártja tavalyi jótékonysági akcióját. „Talán Ön is emlékszik rá, hogy a TISZA a tavalyi adventi országjárásán a “Mennyből az angyal” jótékonysági akció keretében kiemelt figyelmet fordított a nehéz sorsú gyermekek és családok támogatására. Azokban a hetekben több ezer családnak segítettünk több tízmillió forint értékben. Igyekeztünk ajándékot vinni a gyermekotthonokban nevelkedő gyerekeknek is. Most is így fogunk tenni és minden adventi rendezvényünk a békéről, a szeretetről és az ünnepre való készülődésről is fog szólni a politika mellett” – írta.
Ezt követően Magyar élesen bírálta Cser-Palkovics párttársait, felidézve, hogy hogyan akadályozták meg a tavalyi adománygyűjtésüket.
„Talán arra is emlékszik (az ország lakossága bizonyosan), hogy az Ön párttársai Menczer Tamás és Fülöp Attila voltak azok, akik egészen penetráns és embertelen módon megakadályozták, hogy a gyermekotthonokban nevelkedő gyermekekhez eljussanak karácsonyra a jóérzésű magyarok ezrei által felajánlott csodálatos ajándékok. Megköszönöm, ha jelzi a fideszes verőembereknek, hogy miről is szól az adventi időszak.”
A rendezvény helyszínével kapcsolatban Magyar Péter együttműködést ígért.
„A kollégáim szívesen egyeztetnek a város vezetésével és a hatóságokkal. Biztos vagyok benne, hogy megfér két békés rendezvény a csodálatos városukban.” A bejegyzést meghívással zárta. „A hagyományos adventi gyertyagyújtásuk után, rengeteg fehérvárival közösen szeretettel látjuk Önt és kedves családját is a TISZA rendezvényének végén a karácsonyfa állításon szép karácsonyi zenével és egy pohár forralt borral/teával”.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Facebookon is megosztotta azt a levelet, amelyben Magyar Péterhez fordul egy tervezett politikai rendezvény miatt. A polgármester azzal kezdi, hogy értesülései szerint a TISZA Párt nagygyűlést tervez a városába, és úgy tudja, ennek időpontja november 30-a 16 óra.
„A pártok közötti versenynek természetesen részét képezik a politikai rendezvények is, emellett tartom, amit nyáron, előző ilyen jellegű rendezvénye kapcsán mondtam: Fehérvár mindenkit, Önöket is tisztelettel fogadja, azonban fel kell hívjam a figyelmét néhány fontos körülményre!” – áll a bejegyzésben.
A polgármester kifejti, hogy bár a pontos helyszínről nincs információja, a meghirdetett időpont komoly ütközést jelent a város hagyományos programjaival. „Tájékoztatnom kell Önt, hogy a meghirdetett időpont advent első vasárnapja. Városunkban minden évben ezen a napon, késő délután történik hagyományos rendezvényeink keretében az első gyertya meggyújtása a város adventi koszorúján, valamint a karácsonyi fények felkapcsolása.” Hozzáteszi, hogy ezek a hagyományok közel három évtizedes múltra tekintenek vissza, és függetlenek a mindenkori polgármester személyétől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin is megszólalt: szerinte a 28 pontos amerikai béketerv alapot adhat a háború lezárásának
Az orosz elnök hétfőn telefonon beszélt Recep Tayyip Erdoğannal, a török elnök pedig máris felajánlotta Isztambult a tárgyalásokhoz. Putyin múlt héten jelezte, hogy ha Kijev elutasítja az amerikai ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre.
Miközben Washington egyre türelmetlenebbül várja Kijev válaszát az asztalra tett amerikai béketervre, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A Kreml tájékoztatása szerint
a megbeszélésen Putyin megerősítette: az a 28 pontos javaslat, amelyet Moszkva látott, „elvben alapja lehet egy végső békemegállapodásnak”.
Erdoğan a maga részéről felajánlotta Isztambult a béketárgyalások lehetséges helyszínéül, és jelezte, hogy Törökország minden eszközzel kész támogatni a folyamatot - számolt be az Interfax.
A telefonhívásra azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Kijevnek: november 27-ig, azaz csütörtökig vár választ a javaslatcsomagra - bár azóta elhangzott, hogy ez nem a végső ajánlata. A Washington Post információi szerint az első tervezet súlyos ukrán engedményeket tartalmaz. Ezek között szerepel, hogy az ország lemond a NATO-tagságról, elismeri a Krím, valamint a donyecki és luhanszki területek „de facto” orosz státuszát, továbbá lekorlátozza a hadserege létszámát legfeljebb 600 ezer főre.
A terv szerint Herszon és Zaporizzsja térségében a jelenlegi frontvonalak mentén jönne létre fegyvernyugvás.
Putyin már pénteken nyilvánosan beszélt a tervről, amikor azt mondta, a javaslatot „alapul lehetne venni” a háború lezárásához, ugyanakkor figyelmeztetett: ha Kijev elutasítja az ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre. „Ha Kijev nem akarja megvitatni Trump elnök javaslatát és elutasítja azt, akkor a Kupjanszkban történtek elkerülhetetlenül megismétlődnek a front más kulcsfontosságú szakaszain” – fogalmazott az orosz elnök.
Moszkva állítása szerint a hadserege november elején szinte teljes ellenőrzést szerzett a Harkivi területen fekvő Kupjanszk felett - igaz, ezt Ukrajna tagadja.
Mint ismert, az ukrán vezetést rendkívül nehéz helyzetbe hozta az először kiszivárgott, 28 pontos béketerv. Volodimir Zelenszkij hétfőn világossá tette: Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló ukrán elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért.
Hozzátette: a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének. Közben az amerikai kormányzatban sem teljes az egység. JD Vance alelnök a hétvégén a The Guardian szerint úgy nyilatkozott, „illúzió, hogy Ukrajna győzhetne, ha az USA egyszerűen még több pénzt vagy fegyvert adna, illetve további szankciókat vetne ki”.
Az európai szövetségesek – köztük Berlin, Párizs és London – jelezték, hogy a tervet egyelőre vázlatnak tekintik. Szerintük csak egy olyan „tartós és igazságos” béke fogadható el, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását.
A Reuters becslései szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének több mint 19 százalékát uralja, és mintegy 115 500 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt.
Miközben Washington egyre türelmetlenebbül várja Kijev válaszát az asztalra tett amerikai béketervre, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A Kreml tájékoztatása szerint
a megbeszélésen Putyin megerősítette: az a 28 pontos javaslat, amelyet Moszkva látott, „elvben alapja lehet egy végső békemegállapodásnak”.
Erdoğan a maga részéről felajánlotta Isztambult a béketárgyalások lehetséges helyszínéül, és jelezte, hogy Törökország minden eszközzel kész támogatni a folyamatot - számolt be az Interfax.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
